Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1987/4. 150.o.

Mátrai Tibor (1910-1987)

fotó 1987. március 2-án, 77 éves korában elhunyt dr. Mátrai Tibor, a fizikai tudomány kandidátusa, ny. tanszékvezető főiskolai tanár. Kiváló felkészültségű, a fizikát mélyen értő tudóstól, fáradhatatlanul és igé­nyesen tanító tanártól, finomlelkű és mindenki felé szeretettel forduló embertől kell most elbúcsúznunk.

1910-ben született Budapesten. A Mátyás Gimná­ziumban 1928-ban kitüntetéssel letett érettségi vizsga és az országos fizikai tanulmányi versenyen elért második helyezés után természetesnek tűnt, hogy tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen folytassa. Fizika-kémia tanári diplomáját 1935-ben szerezte meg, ugyancsak kitűnő eredménnyel. Közben 1932-ben megjelenik első tudományos dol­gozata egy - az elektrolitok határfelületének fizi­kai - kémiai vizsgálatához kapcsolódó - új mérési módszerről. 1933-36 között asszisztens a budapesti Állatorvosi Főiskola Fizika Tanszékén, majd 1936-42-ig a Központi Mértékügyi Intézetben fizi­kusként etalon-hitelesítéssel foglalkozik. Talán innen ered vonzódása az alapvető fizikai mérési módszerek és mérőeszközök iránt; számára a kísérleti fizika a hullámhossz vagy fényintenzitás pontos mérésével kezdődött, egy jó galvanométer, egy precíziós optikai rács a legfontosabb mérőeszköznek számított.

1942-ben Szegedre megy, ahol tanítani kezd az akkor megnyílt szegedi Vegyipari Középiskolában. Oktatási elve az igényesség, a tiszta és pontos alapfo­galmak megértetése. Az oktatás mellett marad ideje a tudományos munkára; bejár a szegedi Tudomány­egyetem Fizikai Intézetébe és 1946-ban "summa cum laude" fizikus-doktori oklevelet szerez.

1951-ben visszatér Budapestre; a nemrég alakult Központi Fizikai Kutató Intézet Spektroszkópiai Osz­tályára nevezik ki. Előbb a Molekulaspektroszkópjai Csoportot vezeti, majd az osztály vezetőhelyettese lesz. 1954-ben megszerzi a kandidátusi fokozatot, ugyanezen évben az Eötvös Loránd Fizikai Társulat "Schmid Rezső"-díjjal tüntették ki.

A KFKI-ban eltöltött 12 évet sokoldalú tudomá­nyos tevékenység jellemzi. Munkatársaival - nehéz körülmények között - kísérleti molekulaspektrosz­kópiai kutatásokat végez, az optika, a relativitáselmé­let és a kvantummechanika alapkérdéseivel foglalko­zik. Megismétli, ill. továbbfejleszti a Wiener-féle in­terferenciakísérletet. A merev testek mozgásának re­lasztivikus tárgyalásáról, az inerciarendszer kinemati­kai értelmezéséről írt dolgozatai révén neve bekerül a relativitáselmélet történetébe. A kutatások mellett marad ideje a hazai tudományos közéletben való aktív részvételre, egyetemi oktatásra, fiatal munka­társai képzésére, könyvírásra. 1963-ban jelenik meg - nívódíjjal kitüntetett - "Gyakorlati spektroszkó­pia" című monográfiája. E mondanivalóját tekintve tömör, tárgyalásmódjában egyszerű és világos köny­vet ma is haszonnal forgatja minden spektroszkópiá­val, optikával foglalkozó kutató, egyetemi oktató vagy hallgató.

Az 1963-as év más szempontból is jelentős Mátrai Tibor életében: Budapestről Egerbe, a KFKI-ból a Ta­nárképző Főiskolára kerül, ahol a Fizikai Tanszék ve­zetőjeként tevékenykedik további 13 éven át, 1976-os nyugdíjba vonulásáig. Munkájában most na­gyobb részt foglal el az oktatás és nevelés. Magasra emeli a mércét a fizika oktatásában; ennek elősegíté­sére jegyzetet ír, előadásokat tart, munkatársait és ta­nítványait önképzésre és önálló kutatómunkára ser­kenti és segíti. Az egész magyar fizikaoktatás számára nagy nyereség Budó Ágostonnal együtt írt kísérleti fi­zikai kötete.

Kiemelkedő vezető egyénisége az egri tudományos közéletnek; elnöke a Heves megyei MTESZ-nek és az ELFT megyei csoportjának.

Közben kutatómunkájának folytatására is marad ideje és energiája. A hullámmechanika kauzális rein­terpretációjáról írt cikkére Louis de Broglie elismerő levélben reagált, további munkára ösztönözve őt e témában.

A nyugdíjba vonulás nem jelentett számára tétlen­séget. Kandidátusi, doktori értekezéseket opponál, vizsgáztat, cikkeket lektorál, rendszeresen részt vesz a KFKI-szemináriumokon, bejár a Budapesti Mű­szaki Egyetemre. Utolsó éveiben előrehaladó beteg­sége akadályozta a mozgásban és az írásbeli munká­ban, de friss szelleme töretlen maradt és erős akarat­tal felülkerekedett fájdalmán. Halála előtti utolsó nehéz hónapjaiban is könyvei új kiadásának előkészí­tésén dolgozott.

Emberi jellemvonásai közül önfegyelmét, áldozat­készségét és emberi jóságát szeretném kiemelni. Ön­magával szemben mind tudományos munkájában, mind életvitelében az igényesség, a szigorú és állandó önvizsgálat, az erős önkritika jellemezte. Csak leszűrt, minden szempontból kifogástalan munkát bocsátott ki a kezei közül. Egy-egy problémán sokáig vajúdott, gyors és eredeti gondolkodásmódját erős akarattal rendszerességre és következetességre szorí­totta. Mások eredményeit tisztelte és elismerte. Ma­gával egyébként keveset törődött. Mindig munkatár­sai, tanítványai, családtagjai voltak az elsők. Saját ér­dekében, anyagi előnyökért soha nem harcolt, de má­sokért mindent megtett. Ahol segítségre volt szük­ség, habozás nélkül segített. Kivétel nélkül minden­kivel szemben kedves és jóhiszemű volt. Mindenki­ben meglátta a legkisebb jót is. Tanítványai, munka­társai tanúsíthatják, hogy hibáktól hemzsegő munká­jukról Tibor bácsi első szava mindig az volt, hogy ez nagyszerű, s csak nagyon finoman, mellékesen muta­tott rá arra, hogyan kellene javítani. Voltak, akik e ha­tártalan jóságot megmosolyogták, voltak, akik kihasz­nálták, de senki sem vonhatta ki magát varázsa alól, s a legtöbben őszintén szerették érte.

Tisztelt és szeretett Tibor bácsink sírja mellett ezért könnyes szemmel, de hálás szívvel emlékezve állunk. Búcsúzóul Kosztolányi Dezső Halotti beszé­dének sorait - kissé módosítva - idézzük:

Látjátok feleim, elment a sírba
És itthagyott bennünket sírva.
Ismertük Őt; nagy volt és kiváló,
Szív, a mi szívünkhöz közelálló.

Csillag László

MÁTRAI TIBOR FONTOSABB PUBLIKÁCIÓI

[1] T. Mátrai-B. Lengyel: Beiträge zum Verhalten der Quarz­elektroden Z. f. Phys. Chem. Abt. A. 159, 393 (1932).
[2] T. Mátrai: Statistique des gaz polyatomiques a molecules asimétriques, Acta Chem. et Phys. (Szeged) 2, 145 (1948).
[3] T. Mátrai, J. Deézsi, E. Koczkás: Rotationsanalyse einiger blauen Banden des Sr0 Moleküls, Acta Phys. Acad. Sci. Hung. 3, 95 (1953).
[4] T. Mátrai: A relativistic Treatment of Rigid Motion, Nature, V. 172, 858 (1953).
[5] Mátrai Tibor: Megjegyzések a merev testek relativisztikus tárgyalásához. Kandidátusi értekezés, Bp 1953.
[6] T. Mátrai: Eine Kinematische Deutung des Inertialsystems Acta Phys. Acad. Sci. Hung. 5, 409 (1956).
[7] T. Mátrai-I. Deézsi: Further Bands in the gamma, eta and beta Band Systems of the Molecular Spectrum of Nitric Oxide, Acta Phys. Acad. Sci. Hung. 8, 111 (1957).
[8] Mátrai Tibor: Gyakorlati spektroszkópia, Műszaki Kiadó, Bp. 1963. 464 1.
[9] T. Mátrai: Beitrag zur relativischen Kinematik eines starren Punktsystems, Acta Phys. Acad. Sci. Hung. 17, 15-29 (1964).
[10] T. Mátrai: A Point Dynamic for the Causal Interpretation of Wave Mechanics. Acta Phys. Acad. Sci. Hung. 28, 323-335 (1970).
[11] T. Mátrai: Recherches sur une réinterpretation causale de la méchanique ondulatoire raccordée avec la point dyna­mique, ActaPhys. Hung. 32, 115-125 (1972).
[12] Budó Á.-Mátrai T.: Kísérleti fizika 3. (Optika és atomfizi­ka), Tankönyvkiadó, Bp. 1977, 525 lap.