Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1988/3. 110.o.

VALKÓ IVÁN PÉTER (1912- 1987)

Antal János
Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézete

Valkó Iván PéterAlig néhány számmal ezelőtt köszöntötte a Fizikai Szemle Valkó Iván Pétert 75. születésnapja alkalmá­ból és a sors kegyetlen könyörtelensége folytán most arról kell hírt adnunk, hogy kedves tagtársunk és kol­légánk, szeretett barátunk 1987. november 13-án 75 éves korában váratlanul elhunyt.

Halála mélyen megrendítette a fizikusok és mérnö­kök széles körét, volt tanítványait, munkatársait, ba­rátait és mindazokat, akik ismerték mélyen művelt, humánus személyét, széles körű tudását és kissé re­zignáltan filozofikus egyéniségét. Élete utolsó napjáig itt tevékenykedett köztünk, még velünk volt az utolsó előtti szerkesztő bizottsági ülésen, hogy a rákö­vetkezőn megtudjuk: végleg itt hagyott bennünket.

Valkó Iván Péter Budapesten született 1912-ben. Érettségi után egyetemi éveit Bécsben, Münchenben és Stuttgartban töltötte, ahol 1935-ben kapott fizikus­mérnöki oklevelet. Mint ménök a TUNGSRAM RT nemzetközi hírű kutató laboratóriumában kezdett el dolgozni, majd a felszabadulás után 1952-ig az ebből alakult Távközlési Kutató Intézet Laboratóriumának lett a vezetője. Ő irányította a mikrohullámú csövek hazai kifejlesztését és ő dolgozta ki a haladó hullámú cső prototípusát.

A felszabadulás után Valkó Iván Péter javasolta az Állami Műszaki Főiskola felállítását és annak egyik megalapítója volt. 1947-ben ő lett a Híradástechnikai Szak vezetője. 1948-tól a Budapesti Műszaki Egye­temre is meghívták előadásokat tartani, majd a BME és a Főiskola egyesítése után a BME Híradástechnikai Tanszékére nevezték ki egyetemi docensnek és meg­bízták a Villamosmérnöki Kar dékánhelyettesi felada­tainak ellátásával.

Oktatói tevékenysége mellett az ipari kutatással is szoros kapcsolatban maradt, másodállásban szervezte meg és vezette a Híradástechnikai Kutató Intézet Elektronikus Laboratóriumát.

1953-ban elnyerte a műszaki tudományok kandi­dátusa fokozatot, majd 1963-ban a műszaki tudomá­nyok doktora lett. 1957-ben kinevezték a BME Elekt­roncsövek Tanszéke (a mai Elektronikus Eszközök Tanszéke) tanszékvezető egyetemi tanárává. 1983-ban nyugalomba vonult.

Kiváló oktató volt, érdekes és lebilincselő előadá­saival hallgatóit magával ragadta. Mindig lépést tartott a tudomány és technika fejlődésével és egyetemi ok­tatóként is egyik élharcosa volt a modern technikai eredmények oktatásba való bevezetésének.

Az általa vezetett tanszék az elektroncsövek okta­tásával kezdte munkáját, majd nyugalomba vonulása­kor már az oktatás profilja annyira kitágult és megvál­tozott a félvezetők, tranzisztorok és integrált áramkö­rök tömeges megjelenése miatt, hogy a tanszék elnevezése "Elektronikus Eszközök Tanszék"-re változott.

Ez a fantasztikus gyors és nagyívű fejlődés végig kísérte életútján a mérnök-fizikus Valkó Iván Pétert. Diplomájának megszerzésekor még nem volt 10 éves a kvantummechanika, halálakor pedig már minden­napos használatban vannak az igen nagy elemszámú integrált áramkörök, a 32-bites mikroprocesszorok stb. Félévszázados szakmai tevékenysége a századnak éppen arra a szakaszára esik, amikor a fizikából kinő és kiteljesedik az elektronika, a félvezetőtechnika, a számítástechnika.

Élete utolsó percéig végzett tudományos munkát az elektroncsövektől az integrált áramkörig terjedő témakörben, de a tudomány és technika eredményei­nek minél szélesebb körben való terjesztését és taní­tását szolgálták igen sikeres szak- és tankönyvei, úttörő és hézagpótló egyetemi jegyzetei. Eredményeit nemcsak a hazai, de a nemzetközi tudományos élet is elismerte.

1981-ben a Barkhausen-díjjal tüntették ki, 1978-ban a Drezdai Műszaki Egyetem díszdoktorrá avatta, 1981-ben pedig a BME Aranyérmével tüntette ki. Kiemelkedő tudományos és oktatói munkájáért, számos hazai kitüntetésben részesült, 1973-ban MTESZ-díjban, Puskás érem, utoljára 1987-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát nyerte el.

Az ISSCC (International Solid State Circuit Confe­rence) Nemzeközi Programbizottságának egyetlen szocialista országbeli tagja és a SUB (Serrüconductor University Bulletin) alapító tagja volt.

Tagja volt több nemzetközi egyesületnek így a IUVSTA (International Union for Vacuum Science, Techniques and Applications) Végrehajtó Bizottság magyar képviselője volt 6 évig. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia és az MTESZ több bizottsá­gának (Központi Oktatási Bizottság, Tudomány és Technikatörténeti Bizottság stb.), a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alapító, majd Elnökségének tagja volt, és hosszú évek óta tagja volt a Fizikai Szemle szerkesztőbizottságának is.

Végül meg kell emlékeznünk kiváló tudományos vezetői képességéről és eredményeiről. A kutatóinté­zetben, majd az egyetemen körülötte felnőtt és segít­ségével, irányításával dolgozó munkatársai és volt ta­nítványai közül ma többen a tudományok doktorai és kandidátusai, vagy egyetemi doktorok és nem egy kö­zülük fontos vezető beosztásban folytatja a Valkó pro­fesszor által megkezdett munkát.

Egy kiemelkedő tudású, utolsó percéig fiatalos ér­deklődéssel és aktivitással működő szellemű pályatár­sunk, tagtársunk és barátunk sikerekben gazdag éle­tét zárta le a kegyetlen halál. Emléke alkotásaiban, eredményeiben, írásaiban, tanítványaiban, kollégái­ban, valamennyiünkben: a magyar fizikus- és mérnöktársadalomban megmarad.

SZAKIRODALMI MŰKÖDÉSE KÖNYVEK

  1. Holló Jenő, Magó Kálmán, Valkó Iván Péter: Tungsram rádió tanácsadó Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kiadása, 1944.(285 o.)
  2. Valkó Iván Péter: Érzékszerveink és a technika Művelt Nép Könyvkiadó, 1954. (216 o.)
  3. Valkó I. Péter, Házman István, Hidas György: Bevezetés a tranzisztorok alkalmazásába Műszaki Könyvkiadó, 1961. (160 o.)
  4. Valkó Iván Péter: Az elektroakusztika alapjai Akadémiai Kiadó, 1963. (373 old.)
  5. Valkó Iván Péter: Elektroncsövek és félvezetők Tankönyv­kiadó, 1968. (766 o.) ­
  6. Valkó Iván Péter: A számítástechnika története Tények Könyve '88, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó 1987. (444-450. old.)
  7. Valkó Iván Péter: A mikroelektronika forradalma Tények Könyve '88, 450-454. old. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1987.

EGYETEMI JEGYZETEK

  1. Dr. Valkó Iván Péter: Elektroncsövek és félvezetők 1. Tan­könyvkiadó, 1961. (236 o.)