KITÜNTETÉSEK

Rovatvezető: Neményi Márta
MTA Matematikai és Fizikai osztálya

ERDŐS PÁL MATEMATIKUSNAK ÍTÉLTÉK AZ 1991. ÉVI AKADÉMIAI ARANYÉRMET

Erdős Pál a mai magyar tudomány kimagasló egyénisége, a világ egyik leghíresebb élő matematikusa. A legnagyobbak között is ritka sokoldalúsággal és termékenységgel dolgozott és dolgozik. Munkássága a matematika számos területén meghatározó jellegű. Eredményeivel, kérdésfeltevéseivel hosszú időre megszabta a fejlődés irányait például a kombinatorikában, a halmazelméletben és a számelmélet számos területén. Több, mint ezerkétszáz új kutatási eredményeket tartalmazó dolgozata jelent meg. Írónál talán 150 jó regény lenne hasonló méretű életmű. Ez magyarázza azt is, hogy munkásságának részletes ismertetésére itt nem vállalkozhatunk.

Erdős Pál 1913. március 26-án született Budapesten. 1934-ben doktorált Budapesten Fejér Lipótnál, 1934-től 1938-ig Angliában, 1938-tól 1954-ig az Egyesült Államokban dolgozott, ezidőtől kezdve állandó állás nélkül, de mindvégig magyar állampolgárként járja a világot, egyetemről egyetemre utazva alkot és tanít.

Munkásságának nemzetközi megbecsültsége nem mindennapi. 1951-ben az Egyesült Államokban Cole díjat kapott, 1984-ben Izraelben - matematikai Nobel díjnak megfelelő - Wolf díjjal tüntették ki.

Tagjává választotta a Holland, az Indiai, az Ausztrál tudományos akadémia, az Egyesült Államok tudományos akadémiája a National Academy és az angol Royal Society is.

Díszdoktora többek között a Madisoni (Wisconsin), Yorki (Anglia), Waterlooi (Ontario) egyetemeknek is.

1973-ban - hatvanadik születésnapjára - a Massachusets Institute of Technology "Art of Counting" címmel megjelentette válogatott kombinatorikai dolgozatai egy hétszáz oldalas gyűjteményét. Három ízben - 1954-ben, 1970-ben és 1983-ban - volt a Nemzetközi Matematikai Kongresszus meghívott előadója.

A Magyar Tudományos Akadémiának 1956. óta tagja. 1958-ban Kossuth díjat, 1983-ban Állami Díjat kapott.

Szinte felbecsülhetetlen Erdős Pál hatása a magyar tudományra. Valószínűtlenül nagyszámú matematikust indított el pályáján. Társszerzőinek száma jóval több mint kétszáz, magyar társszerzői száma is több mint ötven. Az Akadémia jelenlegi matematikus tagjai közül öt szintén az Ő közvetlen tanítványa. Az alatt a néhány hónap alatt, amelyet évente a Matematikai Kutató Intézetnél tölt felmérhetetlen segítséget ad az itthoni kutatásokhoz.

A magyar matematika nemzetközi elismertetésében, tekintélyének kialakításában Erdős Pál központi szerepet játszott és játszik ma is. Mindezt hihetetlen szerénységgel, minden hivataloskodás nélkül teszi. Ő egyszerűen csak van, létezik és alkot, sugározva a hitet, hogy az igazi tudomány hasznos, és hogy azt csak teljes odaadással lehet művelni.

Az amorf ötvözetek szerkezetének felderítésére irányuló vizsgálatok a fémfizikai kutatások egyik alapvető, rendkívül érdekes és dinamikusan fejlődő területe. A szerzők a világon elsők között javasolták kalorimetrikus és Mössbauer méréseik alapján ezen fémüvegek lokális szerkezetének leírását a fémüvegek kristályosodása során keletkező (gyakran metastabil) fémközi vegyületek szerkezetének segítségével. Modelljük alapján sikeresen szétválasztották a topológiai és kémiai rendezetlenség hatását, elsősorban a mágneses tulajdonságokra. Megmutatták, hogy az amorf szerkezet lokális topológiája úgy változik a (Fe, Ni)B fémüvegekben az átmenetifém atom cseréjére, hogy követi a megfelelő (Fe, Ni)₃B fémközi vegyületek kristályszerkezetének változását. Ugyancsak kimutatták, hogy az átmenetifém atomok a magas hőmérsékletről történő gyors hűtés ellenére preferált metalloid-környezettel rendelkeznek ezekben a fémüvegekben. Részletes vizsgálatokat folytattak különböző módszerekkel (párologtatás, porlasztás, olvadékokból történő gyorshűtés, lézeres olvasztás) előállított amorf Fe-Zr és Fe-B ötvözeteken. Munkáik számos elismert metodikai eredményt tartalmaznak a kalorimetria és Mössbauer spektroszkópia területén.

Ma már általánosan elfogadott, hogy az atomok lokális geometriai elhelyezkedése döntő módon meghatározza az amorf ötvözetek atomi szerkezetét és fizikai tulajdonságait. Munkáik az amorf ötvözetek képződésében az irányított kötések meghatározó szerepét tárták fel egy olyan periódusban, amikor az üvegképződés pakolási (geometriai) modelljei voltak általánosan elfogadottak. Eredményeik vonzó voltát igazolja, hogy számos külföldi kutatócsoport kapcsolódott munkájukhoz, miként azt társszerzőik száma és összetétele mutatja.

Az Akadémiai Díjra felterjesztett munka 58 nemzetközi folyóiratban közölt cikket tartalmaz, amelyekre eddig a szerzők és társszerzőik önhivatkozásai nélkül 936 hivatkozás ismert. Kemény Tamás 34 cikke szerepel az anyagban 518 hivatkozással, Vincze Imre 46 cikke 866 hivatkozással: közös cikkeik száma 22, ezekre 448 hivatkozás ismert. A felterjesztett anyagban egyetlen más hazai társszerző sem szerepel több mint 12 cikkel.

Kemény Tamás eddig 47 cikket publikált, melyekre 553 hivatkozás ismert, Vincze Imre 89 publikált cikkére pedig 1355 hivatkozás ismeretes.