BAY ZOLTÁN ÉS SZENT-GYÖRGYI ALBERT BARÁTSÁGA

Zallár Andor, Szabó Tibor
SZOTE Könyvtár, Szeged

"Mindazon javak közül, melyeket a bölcsesség szerez a teljes élet boldogsága számára, a legeslegnagyobb a barátság birtoklása."
(Epikurosz)

A próza, a költészet, a filozófia és maga az élet számtalan alkalommal igazolja az epikuroszi gondolatok igazságát, valósságát. Ez alkalommal két világhírű magyar tudós szinte egész életét átfogó őszinte barátságáról szeretnénk megemlékezni. Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán barátságáról sajnos nem eléggé teljes a képünk. Alapvető dokumentumokat nem sikerült eddig átnézni, megszerezni. Hiányoznak például Bay és Szent-Györgyi eredeti levelei vagy azok másolatai. Az egyéb, általunk ismert Szent-Györgyi-irodalom nem tesz részletes említést kettőjük összefonódó, halálig tartó barátságáról. Lényegesen több adatot találunk viszont Bay Zoltán írásaiban és nyilatkozataiban, s a közölt információk forrásértékűek. Ezek alapján vállalkozhattunk a nem mindennapi bensőséges baráti kapcsolat felvázolására.

<>

Mi szegediek Klebelsberg Kunónak, a zseniális kultúrpolitikusnak köszönhetjük Szent-Györgyi és Bay szegedi működését. A szegedi egyetem létrehozása mellett Klebelsberg arra is gondot fordított, hogy az új egyetemnek kiváló oktatói, kutatói is legyenek. 1926-ban, díszdoktorrá avatásakor elmondott beszédében így fogalmazott: "Az állam és a város csak épületeket, klinikákat, laboratóriumokat és tantermeket emelhet. Tudományos szellemet azonban ezekbe a külső keretekbe mi nem lehelhetünk. Ezt a tanári kar adhatja meg".

Ezzel a gondossággal nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Szegeden alapított egyetem rövid időn belül előkelő helyet biztosított magának - főleg a természettudományok területén - a magyarországi egyetemek rangsorában. Szent-Györgyi önéletrajzában említi, hogy Klebelsberg invitálására fogadta el az egyetemi katedrát Szegeden, s már 1928. szeptember 29-én letette a hivatali esküt. Gyakorlatilag az orvosi vegytan tanszéket 1930. szeptember 26-án vette át, mivel Klebelsberg szabadságot engedélyezett számára a külföldi kutatásainak befejezéséhez.

Hasonlóképpen Bay Zoltán is megemlíti egyik nyilatkozatában, hogy Klebelsberggel Berlinben, a Physikalisch-Chemisches Institute-ban, Bodenstein professzornál találkozott. A miniszter ajánlotta, hogy pályázza meg Szegeden az elméleti fizikai tanszéket. Így lett a 30 éves Bay Zoltán a korabeli Magyarország legfiatalabb egyetemi tanára 1930. szeptember 2-án.

A Szegedre kerülés közös motívuma végigkísérte a két tudós pályáját, akik mindenkor kegyelettel emlékeztek meg Klebelsbergről. Bay és Szent-Györgyi nem hivatalos alkalom révén ismerkedett meg egymással. A zene hozta össze őket. A Fogadalmi templom karzatán együtt hallgatták az ország legnagyobb orgonáján játszó Antos Kálmán orgonaművész játékát. A szünetben összeismerkedtek, és elmondták egymásnak, hogy mivel foglalkoznak. Szent-György Albert mindjárt kifejtette, hogy ő az elméleti fizika új gondolataitól, a kvantumelmélettől várja a biológia új irányban való fejlődését. Felesége, Demény Nelli már ott "figyelmeztette" Bay Zoltánt, hogy ezután nem lesz nyugta Alberttől. Ez így is történt, mert ettől kezdve eszmecseréiket a Maros homokos partján, a Tisza-parti halászcsárdákban, később Budapesten, a Dunaparton, majd Woods Hole-ban, a tengerparton megszakítás nélkül folytatták.

Bay Zoltán 1936 szeptemberében Budapestre távozott; az Egyesült Izzó (Tungsram-gyár) kutató-fejlesztő laboratóriumának vezetésével bízták meg. A hat szegedi év alatt alapozta meg mély munkatársi és baráti kapcsolatát Szent-Györgyi Alberttel.

Kettőjük barátsága ezután sem szakadt meg, hanem folytatódott Budapesten, a háborús évek alatt is. 1944-ben Szent-Györgyinek bujkálnia kellett, mivel szembehelyezkedve az akkori hatalommal, részt vett az Ellenállási Front tevékenységében. Bay Zoltánnal 1944. november 15-e után találkozott, aki erre így emlékezett vissza: "Magyarosan megöleltük egymást. Meghatott, hogy szemtől szemben vagyok a jó baráttal. Az örökké friss Szent-Györgyi Albi vidáman nevetett rám, én is elnevettem magam, amikor megláttam hosszú szakállát és fekete szemüvegét".

A politikai-társadalmi nézetazonosság, a cselekvő segítségnyújtás szándéka a felfordult, esztelen háborús időben is fémjelezte szorossá vált barátságukat.

Szent-Györgyi illegalitásba kényszerült. Bay a helyén maradt és a fasizmus évei alatt szabadságát és életét kockáztatva kiállt az üldözöttek mellett. Harcolt a hatóságokkal, a nyilasokkal. Nagyon sokan neki köszönhették az életüket. Budapest ostroma után, 1945 márciusában találkoztak újra. Szent-Györgyi a budapesti egyetemre távozott. Az elmúlt dolgokról már alig beszélt; az ellenállással kapcsolatos tevékenységére így emlékezett: "Kezdeményezésünk külső okok miatt összeomlott, és ez volt a szerencsénk. Ha folytatni tudtuk volna, akkor Bay Zoltánnal kötött barátságunk úgy zárult volna, hogy egymás mellett lógunk a kötélen."

Ennek ellenére Szent-Györgyi ismét lelkesen, nagy lendülettel kezdett el munkálkodni. Új társadalmat kívánt építeni, a szellemi élet elmaradottságát akarta felszámolni. Megszervezte a Köznevelési Tanácsot, hozzáfogott az Akadémia újjászervezéséhez. Ez kemény diónak ígérkezett, mivel az öreg akadémikusok nem óhajtották feladni konzervatív nézeteiket. Ezért Szent-Györgyi létrehozott egy új természettudományi akadémiát, amelynek ő lett az elnöke. Alelnöknek Bay Zoltánt választották, aki ezzel aktívan részt vállalt az ország tudományos életének megszervezéséből. Ennek az akadémiának a titkára Gombás Pál lett, és olyan tagjai voltak, mint Hevesy György, Neumann János, Riesz Frigyes, Wigner Jenő és mások. Végül a magyar kormány a két akadémiát összevonta, ám Szent-Györgyi az egybehangzó kívánságok ellenére sem vállalta a megújhodott Akadémia elnöki tisztét. Maga helyett Kodály Zoltánt ajánlotta, ő pedig elnökhelyettes lett. Bay Zoltánt az Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztályának elnökévé választották.

Az ország tudományos életének fellendülése érdekében tett törekvések azonban hamarosan megfeneklettek, a politika ismét beleszólt Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán életébe.

Szent-Györgyi 1947 nyárutóján Svájcba utazott üdülni. Előtte Bay Zoltán megkérdezte tőle: "Albert, most nem azért mégy, hogy ne gyere vissza?" "Itt a kezem, hogy visszajövök" - válaszolta. Végül is nem jött, de üzent neki Laki Kálmánnal, hogy visszavonja az ígéretét, mert nem tud hazajönni.

A Svájcban tartózkodó Szent-Györgyit váratlanul érte legjobb barátjának, a háború utáni szellemi újjáépítésben segítőjének, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaságban elnöktársának, Zilahy Lajos író letartóztatásának híre. Mélységesen megrázta Ráth Istvánnak (gazdasági szakember, jól szituált kereskedő) a letartóztatása, akit az Andrásy út 60-ban majdnem agyonvertek. Mikor ezt Svájcban Szent-Györgyi megtudta, táviratozott Molotovnak. Ráthot kiengedték, aki később az Egyesült Államokban Szent-Györgyivel gazdasági ügyekben együttműködött. Szent-Györgyi olyan jelzéseket is kapott, hogy a kezdődő bizalmatlansági légkör az ő személyes szabadságát is veszélyezteti. Ezért határozott úgy, hogy nem tér haza, hanem továbbutazik az Egyesült Államokba, és ott fog letelepedni. Laki Kálmánnal azt is üzente, hogy azt ajánlja, Bay Zoltán is hasonlót tegyen.

Ekkor úgy látszott, hogy a régi barátság megszakad. A sors azonban ismét közbeszólt. Talán Szent-Györgyi üzenete és elhatározása is szerepet játszott abban, hogy Bay Zoltán is meghozza a maga döntését élete megváltoztatásáról. Erről ő maga így nyilatkozott: "Én is akkor határoztam el, hogy kifelé keresem az utat. 1947-ben Washingtonban jártam mint látogató, mert arról volt szó, hogy a Tungsram felújítja régi szerződését a General Electric-kel. Nagy Ferenc éppen akkor hagyta el az országot, amikor hazaértem. Ez éppen akkor történt, s szintén azt erősítette meg bennem, hogy készüljek, mert úgy látszik, hogy itt már - hogy úgy mondjam - nem nő fű a számomra. "

Bay Zoltán 1948 tavaszán, felhasználva a bécsi egyetem meghívását előadások tartására, külföldön maradt és elfogadta a George Washington University meghívását; ahol hét évet töltött el. A két jó barátot a sors Washingtonban ismét összehozta, ugyanis Szent-Györgyi Albert akkoriban a National Institute of Health-ben dolgozott.

Nem sokkal később Szent-Györgyi számára létrehozták Woods Hole-ban, a Marine Biological Laboratoryban az Institute for Muscle Research részleget, ahol a Szegeden elkezdett munkáját folytathatta. Ezért 1948-ban Woods Hole-ban megvásárolta a Penzance Point dombján a "Seven Winds"-nek nevezett nagy lakóépületet a tengerparti összkomfortos nyári lakkal együtt.

Ettől kezdve Szent-Györgyinek optimálisan megadatott a lehetőség, hogy kutatókat, barátait családostól meghívja, s hogy a testet-lelket gyönyörködtető természet szépségétől övezve az arra érdemesekkel szakmai és más problémákról termékeny eszmecserét folytathasson.

A Woods Hole-i eszmecseréken többek között Neumann János is részt vett. Bay és Neumann levelezéséből tudjuk, hogy Neumann János egy alkalommal arról is szólt, hogy közös barátjukkal, Szent-Györgyi Alberttel folytat levelezést, aki meghívta őt általánosabb ideáinak megvitatására. Máskor Szent-Györgyi tájékoztatja Neumannt a Bay Zoltánnal folyó eszmecseréiről, mint például az 1950. november 15-én kelt levelében: "Nemrég Bay Zotyival kisütöttünk valamit, ami neked is fog tetszeni, s aminek talán köze van a gondolkodás, illetőleg az idegműködés mechanizmusához." Ez a téma pedig különösen izgatta Neumannt.

Az igazi élmény az volt, amikor mind együtt lehettek Szent-Györgyi otthonában az Atlanti-óceán partján; felmásztak a jégkorszakból ott maradt hatalmas kövekre és háborítatlanul vitatkozhattak e falak nélküli "magyar műteremben".

1983-ban Woods Hole-ban, a Marine Biological Laboratoryban Szent-Györgyi-napot rendeztek a tudós 90. születésnapja alkalmából. Meghívták a régi munkatársakat, hogy mondják el Szent-Györgyi Albert kutatásainak történetét. Bay Zoltán is ott volt és Szent-Györgyi Albert fizikai kérdésekkel kapcsolatos problémáiról beszélt, majd felidézte az ünnepelt eseménydús életét, beszélt emberi vonásairól és megemlékezett hosszan tartó barátságukról is.

"Két kézszorítás és ami közte volt" című közleményében Bay Zoltán a Fizikai Szemle 1989. évi márciusi számában említi, hogy: "1985-ben Albert és felesége, Marcia, én és feleségem, Júlia egy déltengeri vitorlástúrára mentünk el. A szép, modern vitorláshajó kabinjaiban laktunk 3 héten át. Albert akkor már 92 éves volt, de még mindig élt benne a régi sportember: a hajóból hátrafele ugrott szaltóval a vízbe... "

1. Szent-Györgyi A.: Lost in the twentieth century, Ann. Rev. Biochem. 32 461. (1963)

2. Bay Zoltán: Emlékeim Szent-Györgyi Albertről, Valóság 26 32. (1983)

3. Bay Zoltán: Válogatott tanulmányok. Bp. 1988. Gondolat K. 394 p.

4. Beszélgetés Bay Zoltánnal (Riporter: Inzelt Annamária), Valóság 32 80. (1989)

5. Szabó Tibor, Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény. Szeged, 1989., Szegedi Ny., 369 p. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15.)

6. Bay Zoltán: Két kézszorítás és ami közte volt, Fizikai Szemle 39 81. (1989)

7. Bay Zoltán és Neumann János levelezése. Sajtó alá rend.: Nagy Ferenc, Fizikai Szemle 39 82. (1989)

8. Bay Zoltán, Dénes Gábor, Nagy Ferenc, Wisinger István: SzentGyörgyi Albert. Bp. 1989. Akad. K. 370 p.

9. Bay Zoltán: Az élet erősebb. Debrecen/Bp., 1990. Csokonai/Püski, 272. p.

10. Marx György: Bay Zoltán köszöntése, Fizikai Szemle 40 353. (1990)

11. Beszélgetés Bay Zoltánnal (Riporter: Tóth Pál Péter), Magyar Tud. 36 1133. (1991)

12. Marx György: Bay Zoltán 1900-1992 (Nekrológ), Magyar Tud., 100 96. (1993)

__________________________