KITÜNTETÉSEK

Nemzetközileg kiemelkedő eredményeket ért el a transzmissziós elektronmikroszkópia fejlesztésével és alkalmazásaival a vékonyrétegek kutatása terén. A vékonyrétegek felépülési folyamatai és a bennük lejátszódó szilárdfázisú reakciók feltárása terén elismerést vívott ki a nemzetközi szakirodalomban, melyet több mint 550 külföldi hivatkozás fémjelez.

A hazai transzmissziós elektronmikroszkópia (TEM) eljárások, a mikroanalízis és diffrakció fejlesztés terén hazánkban vezető laboratóriummá fejlesztette az MFKI-ban működő elektronmikroszkópia laboratóriumot, amely nemzetközileg is elfogadást vívott ki. Iskolateremtő munkásságával számos kandidátusi munkát irányított, hazai és jelentős számú ösztöndíjas külföldi védte meg az irányításával készült disszertációját.

Fő tudományos eredménye a TEM módszerek sikeres alkalmazása a vékonyrétegek kutatásainál. Ennek kapcsán vékonyrétegek felépülési folyamatainak, szennyezők szerepének, a rétegekben lejátszódó szi1árdfázisú reakciók feltárása, továbbá gázkristályos AI-Mn vékonyrétegek kifejlesztése és szerkezetének meghatározása különösen jelentős új eredményei, melyekből a legutóbbi 5 évben 25 közleménye jelent meg. Összes közleménye közel 200. Eredményeinek nemzetközi elismerését igazolja a munkáira történt, több mint 550 hivatkozás a nemzetközi irodalomban. Számos jelentős külföldi tudományos szervezet választotta tagjává.

<>

Bakos József az 1960-as években fizikai optikával majd lézerfizikával foglalkozik. Amerikai kutatókkal egy időben gerjesztett atomi állapotok élettartamának és atomi ütközések hatáskeresztmetszetének mérésével kezd foglalkozni a hazai fejlesztésű amplitúdó-analizátorok felhasználásával. Eredményei bekerülnek a nemzetközi atomfizikai adatok közé; számosan hivatkoznak rájuk.

1968-ban a gázlézer-plazmák keletkezésénél szerepet játszó folyamatokat, nevezetesen a többfotonos ionizációt a moszkvai Lebedev Fizikai Intézetben tanulmányozza. Hazatérve folytatta ilyen irányú vizsgálatait. További témaköre a lézer-plazmát létrehozó lézersugárzásnak a plazma által előidézett fókuszálódása, melyet önfókuszálásnak nevezünk. A jelenség a lézerfény intenzitásának nagymértékű növekedéséhez vezet a plazmában. Hatására a lézerfény fókuszálódása mellett a sugárzás legintenzívebb helyein a plazma kiritkul. A sugárzás a részecskéket útjából kitaszítja. A plazmák hőmérsékletét emelő, fűtő sugárzás, amelyet kiterjedten alkalmaznak nagyhőmérsékletű, termonukleáris plazma előállítására, a plazmára magára is hatást gyakorol; a legintenzívebb helyeken a plazma kiritkul. Ugyanez a ponderomotoros erő az, ami áramot képes hajtani a plazmában és lehetővé teszi folytonos kisülés létrehozását tokamakokban. A lézer-plazmában a termikus önfókuszálást a szerző elsőként figyelte meg és értelmezte.

A vékonyrétegeken létrejövő plazmákkal felületek szerkezete vizsgálható többfotonos rezonancia-ionizáció segítségével a jelenleg létező felület-vizsgálati módszerek érzékenységét több nagyságrenddel meghaladó érzékenységgel. Elsőként használta ezt az összeállítást plazmában részecskék transzportjának vizsgálatára.

Mint a hazai lézerfizika egyik úttörője nagyban hozzájárult a hazai kvantumelektronikai iskola kialakulásához.

A különböző tématerületeken összesen több mint 270 cikket publikált és munkáira 270 hivatkozás történt.

<>

Relativitáselméleti problémákkal foglalkozott: a gravitáció és az elektromágneses mező kölcsönhatásával, stacionárius gravitációs terekkel Kidolgozta a folytonos szimmetriák spinorelméletét, amely a gravitációs egyenletek új megoldásait szolgáltatta.

A kilencvenes években felfedezett egy új matematikai struktúrát az általános relativitáselméletben, amelyet paraméteres sokaságnak nevezett el Az új struktúra kibővíti a differenciálható sokaságok fogalomkörét. Ez a matematikai modell az Einstein-féle gravitációs egyenleteknek új alakját nyújtja, amely a Nuclear Physicsben jelent meg. Feloldja az időnek az általános relativitáselméletben és a kanonikus kvantumfizikában tulajdonított jellege közötti különbséget.

Az elmúlt évben Gergely Árpád Lászlóval együttműködve megoldotta az általános relativitáselmélet egy régóta eldöntetlen problémáját, a Kerr-Schild-téridők megtalálását. Ezekben a téridő görbületét a benne lévő fénynyaláb különleges módon befolyásolja. A fizikailag legfontosabb téridők gyakran rendelkeznek a Kerr-Schild-tulajdonsággal. Ilyenek például az összes síkfrontú gravitációs hullámok, a Schwarzschildés Kerr-féle fekete lyukak, és az anizotróp terű Kasner-féle kozmológiák. Ezekben a példákban a geometriát meggörbítő fénynyaláb energiája és impulzusa a görbületben téridő mértékcenzorához adja a járulékát. Az alaptér tehát a gravitációs egyenletek értelmében nem tartalmaz nehézkedő anyagot. A fénynyaláb által meggörbített tartomány sem tartalmaz más anyagot. Már három évtizede ismeretes, hogyan kell az összes ilyen téridőt megszerkeszteni. Ez az eljárás lenyűgöző matematikai szépségű, ez képezi a tvisztorelmélet alapját is.

1973-ban az amerikai Gravity Research Foundation esszépályázatán nyert el díjat. Kandidátusi értekezését 1972-ben, doktori értekezését pedig 1984-ben védte meg.

<>

Woynarovich Ferenc mintegy tíz éve foglalkozik a Bethe-Ansatz segítségével megoldható egydimenziós modellek vizsgálatával. Ide tartoznak bizonyos egydimenziós spin-modellek, az egydimenziós Hubbard-modell, illetve annak általánosítása, a t-J-modell. Ezeknek a modelleknek a tanulmányozása az erősen korrelált elektronrendszerek vizsgálata miatt reneszánszát éli.

A megoldandó feladatok igen összetettek, elmélyült matematikai és fizikai éleslátást követelnek, éppen ezért a vezető fizikusok közül a legkiválóbb matematikai adottságokkal rendelkezők foglalkoztak, illetve foglalkoznak a tárgykörrel. Woynarovich Ferenc kutatásai során elsőként tárgyalta a komplex hullámszámú gerjesztéseket. Jelentős szerepe volt a Hubbard-modell gerjesztéseinek osztályozásában is. Legnagyobb sikereit azonban a véges-méret korrekciók analitikus megadásával érte el, amely egyrészt hidat teremt az analitikus és a numerikus számítások között, másrészt a konformális invariancia felhasználásával lehetővé teszi a korrelációs függvények meghatározását a spektrum ismeretében. Ez egyik legtöbbet hivatkozott eredménye.

Eredményei közül kiemeljük még a magasabb szintű Bethe - Ansatzegyenletek levezetését és a Hubbard-modell mágneses tulajdonságainak analitikus kidolgozását.

A Bethe-Ansatz alkalmazásáról mintegy 20 dolgozata jelent meg a legrangosabb nemzetközi folyóiratokban. (A témával foglalkozók világszerte ismerik nevét.) Ma a terület vezető kutatói közé tartozik. Hivatkozásainak száma az 1993. év közepéig túllépte a 400-at.

<>

Teller Ede a washingtoni Magyar Nagykövetségen 1994, április 26-án ünnepélyes keretek közt vette át a Köztársaság Elnöke által adományozott kitüntetést, a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjének Középkeresztjét Csillaggal. Teher Ede a következő szavakkal köszönte meg a kitüntetést: