HELYÜNK EURÓPÁBAN

Bencze Gyula

Ez a nemrég elkészült felmérés a fizikai alapkutatások helyzetét és eredményességét vizsgálta az európai közösség országaiban és Magyarországon. A részletes tudománymetriai elemzést a holland Természettudományi Kutatási Alap (FOM) és a magyar Tudományos Akadémia Braun Tibor vezette Informatikai és Tudománymetriai Kutatócsoportja közösen végezték. A kutatók összesen 13 ország - az európai közösség országai Luxemburg kivételével (amelynek nincs értékelhető aktivitása), valamint Svédország és Magyarország - tudományos publikációs tevékenységét és azok idézettségét vizsgálták az 1980-1989 időszakban. A részletes eredményeket a "Physics in the European Union in the '80s" címmel megjelent kiadvány tartalmazza.

Egy ország publikációs tevékenységét legjobban a világban publikált tanulmányok számának az adott országra eső hányada jellemzi. Ez a hányad szakterületenként különböző Lehet; azért a szakterület, illetve a teljes tevékenységre vonatkozó mutatók hányadosa az aktivitási index (A1) azt jelzi, hogy azon a területen a vizsgált ország kutatási (publikációs) tevékenysége a világ átlagához hogyan viszonyul.

A publikációk minőségével erős korrelációban van a cikkekre eső hivatkozások száma. Az összes publikációkra vonatkozóan definiálható az átlagos idézettség. Az illető országra vonatkozó átlagos idézettséget az európai országok publikációira vonatkozó átlagos idézettséghez viszonyítva definiálható a relatív idézettség, amely már nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tesz.

Szokás még definiálni a kiemelkedően idézett cikk fogalmát, amely egy bizonyos időtartamra vonatkoztatva egy bizonyos idézettségi számértéket jelentősen meghalad. Ezekben a vizsgálatokban kiemelkedő mértékben idézettnek tekintettek egy publikációt, amelynél a közlés évében és az azt követő két évben az összes idézetek száma elérte vagy meghaladta az adott országra jellemző átlagos idézettség tízszeresét. Nyilvánvaló módon a kiemelkedően idézett publikációk az összes publikációnak csak igen kis töredékét teszik ki, ez a hányad azonban szintén jellemző a vizsgált populáció publikációs tevékenységének szakmai színvonalára, kutatómunkájának "minőségére".

A módszertani ismertetés helyett az olvasó természetesen inkább arra kíváncsi, hogyan szerepel Magyarország ebben az európai összehasonlításban. Az összes szakterületet összesítve a publikációs tevékenység terén hazánk a tizedik helyet foglalja el, megelőzve Görögországot, Portugáliát és Írországot. Az átlagos idézettség terén országunk már csak Portugáliát előzi meg. Ugyanakkor a kiemelkedően idézett publikációk arányát tekintve Magyarország feljön a nyolcadik helyre (0,25 %), maga mögé utasítva Olaszországot, Belgiumot, Portugáliát, Spanyolországot és Írországot.

A tanulmányozott 13 európai ország közt Magyarország a 10. helyet foglalja el a publikált fizikai tárgyú tanulmányokat tekintve. (Ez a világtermék 0,3 %-a.) A magyar publikációk száma gyorsan emelkedett 1980-84-ről 1985-1989-re. (48 % növekedés, miközben az európai publikációszám 16 %-kal, a világ publikációszáma 13 %-kal nőtt.) A magyar fizikai publikációk hivatkozási hatása

csökken: Magyarország 1980-1984 közt a 10., 1985-1989 közt a 12. helyet foglalta el a relatív hivatkozáshányad tekintetében. Külföldi társszerzőkkel írt publikációk száma 33 %-ról 39 %-ra emelkedett. Az első táblázat Magyarország európai átlaghoz viszonyított relatív idézettségét tünteti fel, a két ötéves periódusban. Megadja, hogy Magyarország hányadik helyet foglalja el a 13 európai ország mezőnyében, és hogy a Magyarországról datált publikációk a világ hasonló szakterületen kifejtett publikációs tevékenységének mekkora részesedését (hány százalékát) teszik ki.

Az 1985-1989 periódusban Magyarország megerősítette helyezését a geofizikában-csillagászatban-asztrofizikában, ami mind a világrészesedésben és a hivatkozottság jelentős emelkedésében megmutatkozott. Viszonylag gyenge Magyarország a folyadékok-plazmák-elektromos kisülések területén, itt legalacsonyabb mind a világrészesedésben, mind a relatív idézettségben. Az idézettségi hányad nagyon leesett a részecskefizikában.

A fenti táblázat azt mutatja, hogy Magyarország mennyire volt eredményes az egyes tudományágakban szakterületi fölbontásban. A tízéves periódusban Magyarország a következő öt területen volt legaktívabb (a szakterületen képviselt világhányadát a fizika egészében elfoglalt világhányadhoz viszonyítva):

1. Magreakciók és szórás: aktivitási index 2,82
2. Statisztikus fizika és termodinamika: 2,57
3. Atomok és molekulák elektronszerkezete: 2,38
4. Nukleáris technika és energetika: 2,11
5. Biofizika: 1,82

Második táblázatunk megadja Magyarország publikációinak hatását a két vizsgált időszakban: az egy publikációra vonatkozó idézetek számát viszonyítva az európai átlaghoz. Két területen van Magyarország az átlag (1) fölött:

1. Részecskefizika: 1,70
2. Naprendszer: 1,64

A kondenzált anyag elektronszerkezeténél az egy publikációra eső átlagos idézettség 0,27-ről 0,74-re nőtt, közben a publikációs aktivitási index 0,8-ról 0,6-ra csökkent. A fizika Magyarországon legerősebben művelt négy tudományága (magas aktivitási indexszel és idézettségi aránnyal):

1. Naprendszer: aktivitás 0,90; idézettség 1,64
2. Statisztikus fizika és termodinamika: aktivitás 2,57; idézettség 0,64
3. Magreakciók és szórás: aktivitás 1,65; idézettség 0,77
4. Fizikai kémia: aktivitás 1,65; idézettség 0,77.

Végezetül közöljük magyar szerzők nyolcvanas években publikált tanulmányainak listáját, amelyekre a közlés évében és az azt követő két évben nyert összes idézetek száma eléri vagy meghaladja a Magyarországra jellemző átlagos idézettség tízszeresét. Itt a Physics Classification Scheme szakterületi osztályozását követjük. Megadjuk, hogy a kérdéses cikk a szakterület világ-rangsorában hányadik helyet foglalja el és (zárójelben) a megjelenést követő 2 évben hány hivatkozást szerzett.

Kiemelkedően idézett magyar publikációk a világsorrendben

RÉSZECSKEFIZIKA:

ELEKTRONTRANSZPORT KONDENZÁLT ANYAGBAN:

FIZIKAI KÉMIA:

BIOFIZIKA:

NAPRENDSZER: