Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1995/11. 362.o.

FIZIKUSOK és az INTERNET

Szalay Istvánné
MTA KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központ
szalay@sunserv.kfki.hu
Zimányi Magdolna
MTA KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központ
mzimanyi@sunserv.kfki.hu

A számítógéphálózatok rendkívül gyors térhódítása jelentősen átformálta a fizikusok szakmai munkájának kereteit, lehetőségeit.

E. W. A. Lingemannak a Fizikai Szemle ugyanezen számában megjelenő cikke alapos áttekintést ad a hálózat felhasználói számára az Internet-ről, annak szolgáltatásairól. A jelen cikkben röviden be kívánjuk mutatni a hazai hálózati helyzetet, valamint összefoglaljuk azt, hogy mit nyújt a hálózat a fizikusoknak és viszont: mit nyújtanak a fizikusok a hálózat felhasználóinak.

A hazai világban a hálózatok számottevő lemaradással jelentek meg a technikai elszigeteltség, a COCOM lista exporttilalmai miatt. A 80-as években már egyre többen felismerték, hogy a hálózati technika és kultúra nélkül lehetetlen az előrelépés, de a hazai fejlesztési lehetőségek csak igen korlátozottak voltak. Ennek a felismerésnek a nyomán a 80-as évek derekán indult meg a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program. Ennek keretében kerültek a felsőoktatási, akadémiai közösség kezébe az első hazai fejlesztésű hálózati hardware és software eszközök, melyekkel a hálózatba kötött gépeken elektronikus leveleket (E-mail) lehetett küldeni, fájlokat lehetett átvinni a hálózatba kötött személyi számítógépek és a program központi számítógépe között. 1990 óta az IIF program felügyeletét és finanszírozását négy szervezet, a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Tudományos Kutatási Alap látja el. A program jelenleg Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) néven működik tovább.

1990-től kezdődően a nemzetközi elektronikus levelezés lehetősége is megnyílt, habár először még igen szűkös lehetőségek között. Arra azonban már ezek a lehetőségek is elegendőek voltak, hogy a hazai egyetemi, akadémiai kutatóintézeti közösség egy része elkezdje felfedezni a hálózati információforrásokat, a hálózat lehetőségeit, és — nem utolsósorban — elsajátítani a hálózati viselkedés szabályait. A hálózattal ismerkedők pedig lelkesedésüket és megszerzett tudásukat kollégáiknak, tanítványaiknak is továbbadták.

1991-től kezdve enyhültek a külső korlátozások, egyre több hálózati eszköz, hálózati lehetőség vált hozzáférhetővé a hazai közösség számára is. Ebben az évben vált lehetővé az Internet-hez való csatlakozás: a fizikusok erőteljesen szorgalmazták az előrelépést, az új technika alkalmazásbavételét. Az első magyarországi béreltvonalas Internet kapcsolat a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetét kötötte össze a CERN-nel. Ugyanebben az évben az IIF program keretében is létrejött a csatlakozás az európai kutatói hálózatokhoz, kialakultak a hazai Internet gerinchálózat, a HBONE kezdetei.

Az azóta eltelt időszak rohamos fejlődést hozott: ma a vidéki egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek nagy része 64 Kbit/sec sebességű vonalakkal csatlakozik a HBONE gerinchálózathoz. A nagyobb egyetemi városokban, Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Budapesten nagysebességű összeköttetést biztosító üvegszálas gyűrű kapcsolja össze az egyetemeket, főiskolákat, akadémiai kutatóintézeteket. Mikor ezeket a sorokat írjuk, a Magyarországon található Internet csomópontok száma már jóval meghaladja a tízezret. Ezzel Magyarország — ha a hálózati ellátottság mértékének az egy Internet csomópontra jutó lakosok számát tekintjük — hálózati ellátottság tekintetében a közepes kategóriába került. A legjobban ellátott országok az USA, Kanada, valamint Európában Svájc, Svédország és Norvégia.

A hálózat ma már a magyar iskolák egy részébe is eljutott. A középiskolák egy részében lehetséges az elektronikus levelezés. Néhány iskolában pedig az Internet szolgáltatások teljes köre is elérhető.

Az Internet hálózat mind külföldön, mind Magyarországon először a felsőoktatási, akadémiai, valamint a kormányzati felhasználókat kötötte össze. Az elmúlt egy-két év nagy változást hozott ezen a téren is. Az ipari-kereskedelmi szféra, sőt a magánemberek is egyre inkább felismerik a hálózati kapcsolatok jelentőségét. A kereskedelmi Internet szolgáltatók Magyarországon is megjelentek. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki számítógéppel, modemmel, telefonnal és a kapcsolat felépítéséhez szükséges software-rel rendelkezik, az találhat szolgáltatót, aki megfelelő — ma a magyar magánember lehetőségeihez képest még nem csekély — díjért elektronikus levelezési lehetőséget, vagy teljeskörű (valamennyi Internet szolgáltatást magában foglaló) hálózati csatlakozást kínál.

A továbbiakban áttekintjük a fizikus olvasókat leginkább érdeklő információforrásokat. Előljáróban azonban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a hálózat élő, naponta változó információforrás, így lehetséges, hogy egyes szolgáltatások helye, neve vagy más adata megváltozik. Ahol tudunk a közeljövőben bizonyosan bekövetkező változásról, ott felhívjuk erre a figyelmet. Az áttekintést az információszolgáltatás módja szerint próbáljuk összefoglalni. Tudnunk kell azonban, hogy ugyanahhoz az információhoz sok esetben többféle úton-módon is eljuthatunk (levelezési lista, Gopher, WWW, ftp). Ezért a következő leírásokban óhatatlanul előfordulnak ismétlések is. A felhasználónak kell eldöntenie azt, hogy melyik a számára legcélszerűbb elérési mód.

A cikkben ismertetett információk hálózati lelőhelyeit a cikk végén függelékben közöljük, általában az ún. URL (Uniform Resource Locator) formájában , melynek értelmezését ugyancsak a Függelékben adjuk meg. Ezeken a címeken található információforrások a legtöbb esetben további információk megkereséséhez szolgálnak kiindulópontul.

Elektronikus levelezés

Az elektronikus levelezés a kommunikációt minden korábban elképzeltnél gyorsabbá, hatékonyabbá tette. Két kutató régebben közös cikket leginkább úgy írhatott, ha az egyik szerző el tudott utazni a másikhoz. Ha ez nem volt lehetséges, akkor a cikk rendszerint csak hosszas, esetleg többhónapos levelezés után születhetett meg: a cikk szövegének megírása után az írógépelés, az ábrarajzolás, a képletek beírása is hosszas munkát igényelt. Az Internetnek köszönhetően ma naponta többször fordulhat az elektronikus levél az egymástól akár többezer kilométer távolságban dolgozó szerzőtársak között, diszkutálhatnak, elküldhetik egymásnak a kézirat javított változatait. A szövegszerkesztés, szövegformázás eszközei segítségével pedig a szöveg nyomdakész formátumban készülhet el. Elektronikus levélben többnyire ábrákat is küldhetnek egymásnak a partnerek. Így a cikkírás ideje jelentősen lerövidülhet.

A szakfolyóiratok a szerzők rendelkezésére bocsátják azokat a makró-készleteket, amelyekkel a kéziratot a folyóirat által megkívánt formátumban állíthatják elő. A kéziratot — melyet már egyre kevesebb joggal nevezünk "kézirat"-nak, hiszen gépen készül, papíron talán elkészülésének teljes folyamata során sem jelenik meg — a folyóiratok is elfogadják elektronikus levélben, sőt többnyire már így is várják a szerzőktől.

Az elektronikus levelezés a hálózat legalapvetőbb szolgáltatása. Hálózati csatlakozásunk módjától függ, hogy a levelezésen túl további Internet szolgáltatásokhoz, a Gopherhez, WWW-hez, ftp archívumokhoz is hozzáférhetünk-e.

Levelezési listák

A levelezési listák (levelezőcsoportok) százai jelentik azt a fontos csatornát, amelyen a hálózat használói egy-egy témakörben kommunikálhatnak egymással. Ma ugyan már számos fejlettebb, kényelmesebb lehetőség is van az információk elérésére, a levelezési listák mégis fontosak maradtak, különösen azok számára, akik a hálózati szolgáltatások közül csak az elektronikus levelezést érhetik el.

A levelezési listák segítségével a lista "terjesztési címé"-re küldött levelünket egy népes csoport tagjai kapják meg, mindenki, aki az adott listára "előfizetett", azaz feliratkozott a tagok közé. Így a lista igen alkalmas arra, hogy sokakat érdeklő, közérdekű információkat az érdeklődőkhoz eljuttathassuk, közös témáinkról szélesebb körben vitatkozzunk.

A levelezési listák működtetéséhez egy listserver program szükséges, amely fogadja a listára való feliratkozásokat, kérésre információkat küld, és amely továbbítja az "előfizetőkhöz" a levelezési listára szánt leveleket. A tudományos témakörű levelezési listákról széleskörű leírást kaphatunk a Diane Kovacs által működtetett listserver-ről a listserv@KENTVM.kent.edu levélcímről, téma szerint külön fájlokban csoportosítva. A fájlokat a fenti listserver-ről érhetjük el. Először ajánlatos erre a címre tájékozódásul egy elektronikus levelet küldeni, amelynek szövege a következő:

get readme

Erre válaszul egy jegyzéket kapunk, mely az elérhető fájlok neveit tartalmazza. Ezeknek ismeretében kérhetjük és megkaphatjuk a minket érdeklő tárgykörben működő levelezési listák adatait tartalmazó fájlokat. Egy-egy témakörhöz tartozó fájl tartalmazza a témához tartozó levelezési listák nevét, a lista tárgyát, kulcsszavakat, a feliratkozás módját és egyéb kiegészítő információkat. Ezeknek az adatoknak az ismeretében most már feliratkozhatunk a minket érdeklő levelezési listára, vagy listákra.

Magyarországon a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézetének saját fejlesztésű INFOSERV rendszerén belül működik a MIX (Mössbauer Information Exchange) és az IBIS (Ion Beam Information Service) információs rendszer. Ezek mindegyikéhez tartozik egy-egy levelezési lista, egy személyi adatbázis és szakmai dokumentumtár. Részletesebb információ ezekről a levelező rendszerekről az INFOSERV@rmki.kfki.hu címre küldött levéllel kérhető. A levél Subject: mezejébe kell írni az adott információs rendszer nevét, a levél törzse egyetlen szóból álljon:
HELP
Ennek hatására az INFOSERV elküldi megfelelő alrendszerének használati utasítását, amelynek segítségével bárki igénybe veheti a rendszer szolgáltatásait. Pl.
To: INFOSERV@rmki.kfki.hu
Subject: IBIS
HELP

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat híradója, a fizinfo is levelezési lista formájában működik. Ez korábban szintén az INFOSERV rendszeréhez tartozott, jelenleg azonban a KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központja működteti.

A FIZINFO lista az Eötvös Loránd Fizikai Társulat híradója.
A lista "előfizetői" az egy napon beérkezett közleményeket összegyűjtve, egyetlen ELFT Híradó szám formájában kapják meg.

Feliratkozni a fizinfo listára a
fizinfo-request@sunserv.kfki.hu
címre kőldött levéllel lehet. A levél egyetlen sorból álljon:
subscribe

Cikkeket, közleményeket a következő címre kell küldeni:
fizinfo@sunserv.kfki.hu

A használati utasítást a
fizinfo-request@sunserv.kfki.hu
címre küldött
help
szövegű levéllel kaphatjuk meg.
A fizinfo lista gopherben és www-ben is elérhető, URL:
gopher://gopher.kfki.hu:70/11/sciences/Physics/tudhir/ELFT/fizinfo

Főleg fizikatanárok és más szakos, de munkájukban a számítástechnikát rendszeresen alkalmazó tanárok érdeklődésére tarthat számot az ugyancsak a KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központjában alapított TANFORUM elnevezésű levelezési lista. Ez az újságnak is nevezhető levelezési lista egyrészt a tanárok által beküldött cikkeket tartalmazza, nyílt, általános vitafórumot biztosítva számukra. Ezen túlmenően célja az információk céltudatos begyűjtése és közlése is. Ilyenek pl. konferenciák, továbbképzések, tanulmányi versenyek időpontja és tematikája, versenyfeladatok, számítástechnikai érettségivel, szakmai vizsgákkal kapcsolatos információk, stb.

A TANFORUM
lista két formában működik: tanforum, illetve tanforum-digest.
A tanforum lista "előfizetői" azonnal megkapják a beküldött leveleket, a digest lista "előfizetői" naponta egyszer összegyűjtve kapják meg azokat.

Feliratkozni a listára a
tanforum-request@sunserv.kfki.hu
illetve a
tanforum-digest-request@sunserv.kfki.hu
címre küldött levéllel lehet. A levél egyetlen szóból álljon:
subscribe

A közleményeket a következő címre kell küldeni:
tanforum@sunserv.kfki.hu

A használati utasítást a
tanforum-request@sunserv.kfki.hu
címre küldött
help
szövegű levéllel kaphatjuk meg.
A tanforum lista gopherben és www-ben is elérhető, URL:
gopher://gopher.kfki.hu:70/11/kultura-taninfo

Elektronikus levelezési listák nyújtanak ahhoz is segítséget, hogy az elkészült publikációk eljussanak a témában érdekelt kutatókhoz. A fizika területén a Los Alamos National Laboratory, a trieszti International School for Advanced Studies (SISSA) és más egyetemek, kutatóintézetek szolgáltatásának segítségével az egyes témákban a szerzőik által beküldött kutatási reportok szinte azonnal olvashatók. Annak érdekében, hogy az európai kutatóknak ne kelljen a tengerentúli vonalakat használniuk, Olaszországban a SISSA vállalta a Los Alamos által terjesztett reportok egy részének a továbbítását. Erre a szolgáltatásra "előfizethetünk", feliratkozhatunk. Az elméleti magfizikai reportokat terjesztő nucl-th listára például a
listserv@babbage.sissa.it
címre küldött
subscribe nucl-th
szövegű levéllel fizethetünk elő. Ezután rendszeresen — általában naponta — megkapjuk elektronikus levélben az elméleti magfizikai tárgyú, a rendszernek beküldött reportokat, preprinteket, többnyire TeX, LATeX, illetve Postscript formátumban. Az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — felsorolunk néhányat a Los Alamosban, illetve a SISSA-ban működő levelezési listák közül.

Mielőtt egy listára előfizetnénk, célszerű tájékozódnunk, hogy a Los Alamosban működő levelezési lista anyaga nem található-e meg Olaszországban is: ha igen, akkor az utóbbi helyen érdemes feliratkoznunk. A levelezési listák adatait a Függelékben közöljük.

Ha egy listára feliratkozunk, bevezetőül elektronikus levélben egy tájékoztató szöveget is kapunk, mely azt is ismerteti, hogy milyen formai szabályokat kell betartanunk, ha magunk is el akarjuk küldeni az általunk írott kutatási reportokat a rendszernek, terjesztés céljára.

USENET Hírcsoportok

A USENET az Egyesült Államok egyik legrégibb és legnagyobb hálózati csoportosulása, amely elsősorban a felsőoktatásban és kutatásban résztvevők hír- és információcseréjét biztosítja sokezer tematikus hírcsoport, (newsgroup) útján. Használatához USENET news kliens szoftver szükséges (trn, nn, Xrn, Netnews stb), amellyel a hírcsoportok levelei olvashatók. A levelezésbe való bekapcsolódás előtt ajánlatos tájékozódni a bekapcsolódás, levelezés módjáról, a kialakult szokásokról. Ennek megkönnyítésére számos dokumentációt állítottak össze a kezdők és érdeklődők részére, amelyek a hálózaton gyakran ismételt kérdésekre (Frequently Asked Questions = FAQ) adott válaszok összefoglalását tartalmazzák. Ezeket a USENET news.announce.newusers és a news.answers hírcsoportokban teszik közzé. Anonymous ftp-vel (lásd később) elérhető FAQ tár található az rtfm.mit.edu címen a pub/usenet/news.answers könyvtárban. A hírcsoportokra vonatkozó minden szükséges információ megtalálható az írországi ISnet Gopher szerveren, annak Informations for new users menüpontjában. A USENET hírcsoportok leveleit 7 nagy tematikus főcsoportba sorolták. Ezeknek a témakörökre is utaló elnevezései:

alt alternatív
bit bitnet
comp számítástechnika
news hírcsoportokra vonatkozó közlemények
rec szórakozás, pihenés
sci tudomány
soc társadalom

Mindegyik nagy főcsoportban található egy hírcsoport, amely az illető főcsoportra vonatkozó főbb tudnivalókat tartalmazza. A "sci" főcsoport elnevezése a "sciences" szó rövidítéséből származik. A főcsoporton belül a sci.answers hírcsoportban találhatjuk meg a gyakran feltett kérdésekre adható válaszokat. A fizika különböző területeivel foglalkozó csoportok és alcsoportok legtöbbje ebben a főcsoportban található:

sci.physics Physical laws, properties, etc.
sci.physics.accelerators Particle accelerators and the physics of beams.
sci.physics.computational.fluid-dynamics Computational fluid dynamics.
sci.physics.cond-matter Condensed matter physics, theory and experiment
sci.physics.electromag Electromagnetic theory and applications.
sci.physics.fusion Information on fusion, esp. "cold" fusion.
sci.physics.particle Particle physics discussions.
sci.physics.plasma Plasma Science & Technology community exchange.
sci.physics.research Current physics research.

Érdeklődésre tarthatnak számot a fizikusok körében a sci.astro, sci.materials, sci.math, sci.research alt.sci.physics.new-theories csoportok is.

A fenti hét főcsoportba tartozó hírcsoportokon kívül egyes országok nemzeti hírcsoportokat is létrehoztak. A közelmúltban alakultak az első magyar hírcsoportok a hun. csoportban. Egyes intézetek, egyetemek is létrehozzák saját hírcsoportjaikat, az ott dolgozók gyors kommunikációjának megteremtésére. A CERN saját hírcsoportjainak neve a cern. karakterekkel kezdődik.

A USENET newsgroup-okban folyó levelezés -- a cern. hírcsoportok levelezése is -- néhány napra visszamenőleg olvasható a KFKI Gopherben:
telnet sunserv.kfki.hu
login: gopher
password:
<Enter>
A főmenüben a

7. Information Systems...
majd a 12. USENET
és a 4. Newsgroups
menüpontokat választva lehet eljutni a kívánt csoporthoz.
Magyarországon például az Eötvös Loránd Tudományegyetem hozott létre saját hírcsoportokat, az elte. csoportokat. A ludens.elte.hu gépen olvasható az ezekben folyó levelezés.

Elektronikus folyóiratok, hírlevelek

A hálózaton elérhető információforrások ezen csoportjába rendszeresen megjelenő, teljes szövegű cikkeket tartalmazó elektronikus folyóiratok és időszakosan közzétett hálózati hírlevelek, újságok tartoznak. A folyóiratok egy része elektronikus folyóirat a szónak abban az értelmében, hogy kizárólag ezen az úton terjesztik őket, nyomtatásban meg sem jelennek. Az utóbbi időben azonban egyre több "hagyományos" folyóirat is törekszik arra, hogy anyagát elektronikus úton is elérhetővé tegye. Így például a jelentős fizikai folyóiratok közül a Physics World, Nuclear Physics, Physics Review Letters. Míg a "csak" elektronikus folyóiratok általában ingyenesen elérhetők, a papíron is megjelenő folyóiratok az elektronikus változat elérését feltételekhez kötik, pl. csak olyan intézetekből engedik a díjmentes hozzáférést, amely intézet könyvtára a folyóiratnak igazolt előfizetője. A probléma abból származik, hogy a kiadók nem akarják elveszíteni az előfizetési díjakból származó bevételüket, ugyanakkor a verseny arra is kényszeríti őket, hogy anyaguk mihamarabb az olvasó kezébe kerüljön, a hosszadalmas nyomdai átfutás, postai szállítás kiiktatásával. Versenytársat látnak a díjmentes elektronikus report-küldő szolgáltatásokban is. Éppen ezért a szolgáltatásoknak ez a formája még nem eléggé kiforrott, a kiadók maguk is keresik a számukra is és az olvasók számára is megfelelő utat.
Hálózaton olvashatjuk a CERN Newsletters kiadványt és a CERN preprint-jeit, az EPS (European Physical Society) kiadványait, a Physics World, Scientific Computing World, Opto&Laser Europe, Classical and Quantum Gravity folyóiratokat. Az utóbbiak az IOPP (Institute of Physics Publishing) kiadványai, és nem mindenki számára hozzáférhetők. Megtaláljuk az Elsevier kiadó egyes folyóiratait, a Nuclear Physics Electronic változatát (csak a Nuclear Physics előfizetői számára), a The Scientist, az APS (American Physical Society) Publishing News, az ORNL (Oak Ridge National Laboratory) Publications kiadványokat. A Physical Review Letters is megjelent már elektronikusan, egyelőre kísérleti jelleggel, csak a folyóirat előfizetői számára.

Ezért a függelékben közölt címek (URL-ek) közül egyesek olyan címekre is mutathatnak, amelyek nem az elektronikus folyóirat teljes anyagát tartalmazzák, hanem csak a folyóirat anyagának elérési feltételeiről adnak információt. Feltétlenül érdemesek azonban arra, hogy a — legtöbbször http protokollal elérhető — dokumentumot megnézzük.

Könyvtári katalógusok

Világszerte elterjedt törekvés a könyvtárakban a katalógusok számítógépre vitele, illetve ezen túlmenően valamennyi könyvtári tevékenység — könyvbeszerzés, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés — számítógépes támogatása. Ehhez számos nagy cég jelentős teljes software rendszereket fejlesztett ki (Dynix, VTLS, Voyager, ALEPH stb). Egyes amerikai könyvtárak olyan mértékben támaszkodnak a számítógépes katalógusra, hogy a cédulakatalógust meg is szüntették, vagy egy távoli raktárban helyezték el. Sok számítógépes katalógus hozzáférhető hálózaton is, ahova bárki bejelentkezhet, és kereshet a katalógusban (Online Publicly Accessible Catalog, OPAC). Egy könyvtár katalógusába például akkor is hasznos lehet betekintenünk, ha magunk nem is vagyunk ott, és nem vehetjük kézbe a könyvet, folyóiratot, ha

Még tovább is sorolhatók azok a helyzetek, amikor rendkívül hasznos lehet más könyvtárak katalógusába betekintenünk.

A fizika művelői számára igen fontos a világ nagy egyetemi, kutatóintézeti könytárainak, és más fontos könyvtáraknak — CERN, Stanford Linear Accelerator Center (SLAC) , University of California könyvtárai, Library of Congress (USA) — katalógusaiba való betekintés. Sok nagy könyvtár a könyvtári katalógusnak, a könyvek, folyóiratok, kutatási jelentések, évkönyvek adatainak hálózaton való elérhetővé tételén túl további szolgáltatásokat is nyújt. A SLAC laboratórium QSPIRES adatbázisa fizikusok E-mail címjegyzékét, a nagyenergiájú fizika területén megjelent reportok adatait is tartalmazza. Egyes könyvtárak a folyóiratokban megjelent cikkek adatait is elérhetővé teszik, sőt cikkmásolatokat is küldenek FAX-on vagy postán az ezt igénylőknek — ez utóbbit természetesen csak külön díjazásért. Itt a Colorado Association of Research Libraries (CARL) egyesülés igen hasznos ún. UNCOVER szolgáltatását kell megemlítenünk.

A könyvtárak számítógépesítése Magyarországon is örvendetes lendületet vett, az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Felsőoktatás Fejlesztési Alap és más források támogatásával. Ma már a negyvenhez közelít azon nagy országos, többségükben egyetemi, főiskolai és kutatóintézeti könyvtárak száma, amelyek — kísérleti üzemben, vagy már üzemszerű szolgáltatásként — az Internet hálózaton elérhetők. A fizikusok számára ezek közül a Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtára, az Országos Műszaki Könyvtár, a KFKI és az Izotópkutató Intézet könyvtára lehet a legérdekesebb.

Érdemes megemlíteni, hogy a nagy könyv- és folyóiratkiadók is felismerték a hálózat lehetőségeit. Pl. a Springer, Elsevier, Macmillan könyvkiadó, vagy a SWETS folyóiratforgalmazó cég saját WWW szervert működtet, ezen teszik közzé kínálatukat.

FTP ARCHÍVUMOK

Programoknak, adatoknak, programkönyvtáraknak gazdag lelőhelyeit az ftp könyvtárakban, ftp archívumokban találhatjuk meg. Ezek megengedik azt, hogy olyan felhasználók is bejelentkezhessenek fájl-átvitel céljából — az anonymous felhasználói azonosítót használva —, akiknek az adott gépen nincs felhasználói azonosítója, és annak programkönyvtáraiból, adattáraiból letölthessenek fájlokat saját gépükre az ún. "file transport protocol" (ftp) segítségével.

A CERN a CERN library-t (CERNLIB), az intézetben sok év alatt kifejlesztett programok gyűjteményét teszi így hozzáférhetővé azok számára, akik kérik a hozzáférés jogát, és arra is kötelezettséget vállalnak, hogy a letöltött programokat csak a CERN által szabott feltételek betartásával fogják használni.

Igen fontosak és népszerűek azok az ftp archívumok, amelyeken a rendkívül elterjedt, ingyenesen hozzáférhető, public domain programok találhatók meg. Ilyen public domain program a WWW böngészésére alkalmas MOSAIC. Itt jegyezzük meg, hogy egy másik, igen elterjedt hálózati navigátor program, a Netscape Navigator, kereskedelmi termék. A MOSAIC és Netscape lelőhelyeit a Függelékben adjuk meg.

A mostanában igen népszerűvé váló, személyi számítógépeken futtatható UNIX rendszer, a Linux, ugyancsak public domain program, és így ingyenesen letölthető a hálózatról.

Érdemes megjegyeznünk, hogy a magyarországi nagyobb egyetemek, kutatóintézetek ftp archívumai "tükrözik" egyes fontos külföldi archívumok anyagát, azaz rendszeresen letöltik saját könyvtáraikba és így hozzáférhetővé teszik az "anonymous" felhasználók számára. Ezért, ha egyes dokumentumokat, public domain programokat saját gépünkre le akarunk hozni, akkor, mielőtt az eredeti, esetleg tengerentúli lelőhelyhez fordulnánk, érdemes tájékozódnunk arról, hogy az illető dokumentum, vagy program nem található-e meg már valamelyik hazai ftp könyvtárban, és így nem tölthetjük-e le onnan.

ADATBÁZISOK

Az Internet hálózaton elérhető fizikai tárgyú adatbázisok számát nagyon nehezen lehetne megbecsülni. Ennek oka egyrészt a számtalan szakterület és ezek mind újabb és újabb adatbázisai, másrészt a hozzáférés biztonsági okokból való korlátozása. Két nagy amerikai adatbázis központ mellett az MTA Csillagászati Kutató Intézetének adatbázisait ajánlunk az olvasók figyelmébe.

A NASA adatbázisokhoz egy Gopher átjárón keresztül is eljuthatunk. Itt az alábbi menüből választhatók adatbázisok, amelyek legtöbbje természetesen űrfizikával kapcsolatos:

NASA databases:

1. Astronomical Data Center/
2. COSMIC Online Information Services/
3. COSMIC Online Information System/
4. Coastal Zone Color Scanner Browse Facility/
5. Compton Gamma Ray Observatory Science Support/
6. Compton Gamma Ray Observatory Science Support Center/
7. ENVIROnet (The Space Environment Information Service)/
8. FIFE Information System/
9. HPCC Logical Library system/
10. High Energy Astrophysics Science Archive Research Center/
11. International CEDAR Data Base/
12. NASA Mid-continent regional technology transfer center BBS/
13. NASA Science Internet (NSI) Online Network Data/
14. NASA Spacelink/
15. NASA/IPAC Extragalactic Database/
16. NSSDC Online Data and Information Service (NODIS)/
17. NSSDC-National Space Science Data Center/
18. PDS (Planetary Data System)/
19. Pilot land data system/
20. Space Data and Computing Division Information Service/
21. Space Physics Analysis Network Information Center SPAN_NIC/
22. Space Shuttle Earth Observations Project's Photographic Data Base/
23. Standards and Technology Information System/

Elsősorban a magfizikával foglalkozóknak jelenthet gazdag információforrást az Ausztriában működő NDIS (Nuclear Data Information System) információs rendszer, amely az alábbi adatbázisokhoz kínál hozzáférést:

NSR     -Low and intermediate energy nuclear physics bibliography,
ENSDF -Evaluated experimental nuclear structure data,
NUDAT -Evaluated numerical nuclear data,
CINDA -Neutron nuclear physics bibliography,
CSISRS -Experimental nuclear reaction data,
ENDF -Evaluated nuclear data library,
XRAY -Evaluated photo-atomic interaction data

Az MTA Csillagászati Kutató Intézetének adatbázisának — kisbolygók adatbázisa (Small Bodies Node Online Data Access) eléréséhez telnet kapcsolat szükséges az ogyalla.konkoly.hu számítógéphez. A bejelentkezéshez a pdsuser usernevet és az ustokos jelszót kell használni.

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program központi számítógépén, jelenleg a hubiif11.iif.hu Internet címen több tucat, a program támogatásával kifejlesztett közhasznú adatbázist találhatunk. Az adatbázisok a fenti címre való telnet belépéssel érhetők el. A felhasználó a következő userid-ek valamelyikét használhatja: guest0, guest1,... guest9, az egyes userid-ekhez tartozó megfelelő passsword-ök: brs0, brs1,... brs9. (Vigyázat, az Internet cím a közeljövőben változni fog!) Az adatbázisokban a BRS/SEARCH adatbáziskezelő rendszer segítségével kereshetünk. A fizikus olvasók figyelmébe különösen az alábbi adatbázisokat ajánljuk:

Információs rendszerek a fizika területén

A fizikai kutatás igényei állandó ösztönzést jelentettek a hálózatok fejlesztői számára, így nem véletlen, hogy maga a fizikai kutatás is hozzájárult ahhoz, hogy az információszolgáltatás a hálózaton minél hatékonyabb legyen. A napjainkban robbanásszerűen terjedő World Wide Web-et, (melyet rövidítve legtöbbször a WWW néven említenek) a világot átszövő információs hálót, Tim Berners-Lee és munkatársai a CERN-ben fejlesztették ki. Innen indult az egész hálózati világot meghódító útjára a Web. Először a CERN-hez legszorosabban csatlakozó nagyenergiájú fizikai kutatási közösségben, az ún. HEPnet (High Energy Physics Net) közösségben terjedt el, majd egyre szélesebb körökben, míg napjainkra a World Wide Web az egyik legfontosabb információforrássá vált, mely — nevének megfelelően — az egész információs világot átfogja.

A WWW mellett a másik jelentős információs rendszer, mellyel gyakran találkozunk, a Minnesota-i egyetemen kifejlesztett Gopher rendszer. Mindkét rendszer hatalmas előnye az, hogy az információk rendszerezett összekapcsolása segítségével megkönnyíti a felhasználó számára a fontos információforrások elérését. Így a felhasználónak sok esetben meg sem kell jegyeznie Internet-címeket, ki sem kell adnia telnet parancsokat, a Gopher, illetve WWW segítségével címekre, vagy kulcsszavakra való hivatkozással eljuthat a keresett információhoz.
Az utóbbi időben a Web terjed egyre intenzívebben, különösen, amióta a PC-n, illetve UNIX gépeken is használható, és képi információk megjelenítésére is alkalmas ún. browser (böngésző) programokat, a MOSAIC-ot és a Netscape-et kifejlesztették.

Mit találhat a fizikus a hálózaton, amikor alkalma nyílik az információforrásokban való böngészésre?

A nagyvilág fizikus információforrásai között az első állomások sok esetben a nagy fizikai társaságok, egyesületek, illetve a nagy egyetemek, kutatóintézetek WWW szerverei lesznek. Az American Physical Society (APS), a European Physical Society (EPS) és az American Institute of Physics (AIP) mellett feltétlenül meg kell említeni a CERN WWW szerverét úgy is, mint a világ első WWW szerverét, de úgy is, mint a fizikára — elsősorban a nagyenergiájú fizikára — vonatkozó információk rendkívül gazdag tárházát.

A CERN WWW szervere, valamint más kutatóintézetek és egyetemek WWW és Gopher szerverei az általános szakmai információk közzétételén túlmenően azt is céljuknak tekintik, hogy Campus Wide Information System-ként (CWIS) működjenek. Az intézet, egyetem működésére, életére vonatkozó információkat mutatják be mind az intézmény saját munkatársai, mind pedig a "külvilág" számára. Bemutatják az intézmény történetét, szervezeti felépítését, munkatársait, kutatási témáit, publikációit, szemináriumait és konferenciáit, sok esetben magát a telephelyet is, fényképekkel.

A Stanfordi Egyetem a nagyenergiájú fizikai kutatások fellegvárához méltóan FreeHEP WWW szerverén a tudományos információk széles skáláját kínálja a felhasználóknak.

Asztrofizikával foglalkozók figyelmébe ajánljuk a Center for Particle Astrophysics kutató és technológiai központ WWW címlapját ( amely a kaliforniai Berkeley Egyetem és Berkeley Laboratórium kutatócsoportjainak az elméleti és gyakorlati asztrofizika területén végzett tevékenységét is bemutatja (, az ugyancsak tengerentúli American Astronomical Society-t és a NASA Lunar and Planetary Intézetét.

Magyarországi forrásként érdekes csillagászati információkat szolgáltat az ELTE Atomfizikai és Csillagászati Tanszék Gopher szervere, a Magyar Csillagászati Egyesület WWW címlapja és Gopher szervere, valamint az MTA Csillagászati Kutatóintézetének WWW címlapja
Nagy érdeklődést keltett a közelmúltban a Shoemaker-Lévy üstökös becsapódása a Jupiterbe. A csillagászati tárgyú Gopher-ek, WWW-k az esemény bekövetkezése után rendkívül rövid időn belül közzétették a hálózaton a becsapódás szenzációs képeit.

A korábban már említett preprint-küldő szolgáltatások anyaga Gopher-en keresztül is elérhető a Los Alamos National Laboratory WWW, illetve a SISSA (Trieszt) Gopher szerverén. Az utóbbi helyen a preprinteken kívül sok más hasznos információ is található: így a fizikai tárgyú tudományos cikkek írásánál használatos szövegformázó programokhoz (TeX és LaTeX) tartozó makró-készletek, utility programok, valamint fizikusok és matematikusok E-mail címgyűjteménye. A részletesebb adatokat a Függelékben közöljük.

Preprintek fontos lelőhelye még a CERN WWW (CERN Preprint Server) és a Stanford Linear Accelerator Laboratory-nak a nagyenergiájú fizika területén megjelent preprinteket tartalmazó WWW szervere.

A fizika területén az említetteken kívül számtalan hálózati információforrás lelhető fel az Interneten. A legjobb összefoglalót talán David Filo és Jerry Yang gyűjteménye adja, amely Yahoo directory néven ismeretes az Internet világban, és a Netscape WWW browser bejelentkező képernyőjéről egyetlen "gombnyomással" elérhető a Net Directory feliratú "gomb" kiválasztásával.

Itt a tárgy szerinti felsorolásból a Science, majd az Astronomy ill. Physics címszó alatt a fizika szinte minden szakterületén található hálózati információforrás.

Másfajta, globálisnak nevezhető eszközök a hálózaton népszerű Web indexek, amelyek mögött kereshető URL-adatbázisok találhatók. Ezek segítségével kulcsszavak megadásával kereshetjük azokat a helyeket a hálózaton, ahol az adott tárgykörre vonatkozó információk fellelhetők. Az egyik legnagyobb ilyen adatbázis a Lycos a Carnegie Mellon Egyetemen, Pittsburghban. Ez az adatbázis több, mint egymillió URL-t tartalmaz, a physics kulcsszóra keresve több, mint 5400 találatot kapnánk. Éppen ezért ajánlatos ezt az eszközt csak nagyon indokolt esetben és igen gondosan összeállított keresőkérdéssel használni.
Magyarországon a fizikai kutatások egyik jelentős helye a KFKI. Így nem véletlen, hogy az intézmény információs rendszereiben a fizikával foglalkozó szakember (kutató, tanár) jónéhány, számára érdekes és értékes információra bukkanhat.

Az eddig említett információforrások mindegyike elérhető a nyilvános hozzáférésű KFKI Gopher rendszerből (bejelentkezés: lásd a USENET hírcsoportok leírásánál). Természetesen, akik Netscape vagy Mosaic böngészőprogrammal (browser-rel) tudnak barangolni a hálózaton, azok sok helyen a dokumentumokat gazdagabbá tevő színes képeket is élvezhetik. Kiindulásként ajánljuk a KFKI WWW szerverét ahonnan az MTA több, fizikai tudományokkal foglalkozó kutatóintézetének (Anyagtudományi, Atomenergia, Mérés- és Számítástechnikai, Részecske- és Magfizikai, Szilárdtest Fizikai Kutató Intézet) WWW címlapja mellett a KFKI Gopher is egyszerűen elérhető.

A KFKI Gopher-ben található dokumentumok a GopherMail szolgáltatás segítségével azok számára is elérhetők, akik csak Internet levelezési lehetőséggel bírnak: a Gopher dokumentumait elektronikus levél formájában elküldethetik sajátmaguknak. A GopherMail szolgáltatás leírását megtalálhatjuk a KFKI Gopher-ben.

A KFKI Gopher egyik menüpontja kimondottan fizikusoknak szóló információkat tartalmaz:
	
        Physics resources
 	Csillagaszat - Astrophysics
 	NEWS, EVENTS, Conferences, Seminars
 	CPC (Computer Physics Communications) Program Library
 	Databases at QSPIRES server
 	Index of CERNlib routines (including kernlib)
 	List of Scholarly Elect Conf (Physics); Diane K.Kovacs;9th rev;1995
 	NDIS (Nuclear Data Information System)
 	Nuclear Physics Electronic
 	ORNL Computational Physics and Engineering Division
 	ORNL Physics Division 
 	Physics World Electronic News - sample edition - 24 March 1995
 	The HEPiX organization
 	UCSD (Univ.of California, San Diego) Science & Engineering L. - PHYSICS
 	WWW server for the EPS (European Physical Society)

A News, Events menüben aktuális, főleg hazai (fizikával kapcsolatos) eseményekről szerezhet tudomást az olvasó. Emellett a főmenüben a konferenciákat, és a pályázatokat, alapítványi információkat, álláshirdetéseket tartalmazó menüpontokat ajánljuk még az érdeklődők figyelmébe. Érdemes belenézni a Kultúra, oktatás rovatba, ahol többek között a tanforum levelezési lista archívuma is megtalálható, valamint az intézményben tartandó, legtöbbször fizikai tárgyú szemináriumokról is hírt adó Campus információk menüpontba. A főmenü 2. pontja naprakészen a legfrissebb információkhoz teremt közvetlen kapcsolatot.

Más hazai kutatóintézetek, egyetemek fizikai tárgyú információforrásai közül említjük az MTA Atommagkutató Intézetének WWW szerverét, az ELTE több tanszékének, a BME Fizikai Intézetének Gopher, illetve WWW szervereit.

Az Internet naponta fejlődik, gazdagodik sokezer ember naponta végzett munkájának köszönhetően. Rohamosan változó világát éppen úgy lehetetlen egy statikus leírásban rögzítenünk, mint ahogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba. Egyes információforrásokat, melyeket ebben a leírásban szerepeltettünk, egy idő után esetleg nem találunk meg, vagy nem ugyanúgy, nem ugyanott találhatunk meg, mint ahogy itt leírtuk. Ugyanakkor naponta jelennek meg újabb információforrások, vagy tapasztalhatjuk, hogy már meglévők új formát öltenek, kényelmesebb elérési móddal, gazdagabb tartalommal találhatjuk meg őket.

Cikkünk csak ízelítőt adhatott abból, mit talál az, aki az Internet információforrásaival ismerkedni kezd. Sok fontos információforrásról nem azért nem szóltunk, mert nem tartjuk lényegesnek, említésre méltónak, hanem pusztán azért, mert a rendelkezésünkre álló terjedelem korlátozott. Akkor értük el célunkat, ha az Internet gyakorlott felhasználói számára is tudtunk új információkkal szolgálni: azokat pedig, akik a hálózatot eddig csak hallomásból ismerték, arra sikerült ösztönöznünk, hogy üljenek le a képernyő elé és induljanak el ismerkedő, felfedező útra a hálózaton, a Internet kimeríthetetlen világában. Keressék és találják meg a számukra fontos WWW és Gopher szervereket, levelezési listákat, adatbázisokat és könyvtári katalógusokat. Használják ezeket mindennapos munkájukban, szakmai kapcsolataikban sikerrel és eredménnyel.

FÜGGELÉK (Gyakorlati útmutató)
Az alábbiakban gyakorlati útmutatóként a teljesség igénye nélkül közreadjuk néhány, a fizikusok számára hasznos információforrás adatait, hálózati címét, az elérés módját. Bizonyos információforrások helyét az ún. Uniform Resource Locator (URL) formájában adjuk meg. Az URL szabványos jelölés az Internet hálózaton levő információforrások lelőhely adatainak leírására.

Az URL-nek három része van; a protokoll neve, a gép neve és az útvonal leírása:

protocol://machine.name[:port]/path

A protokoll nevét a gép nevétől "://", ezt pedig az útvonal leírásától "/" választja el.

Az URL első része a dokumentum elérését biztosító protokoll neve, pl. ftp, gopher, http, telnet stb. A http protokollal hipertext dokumentumok érhetők el, leggyakrabban valamely WWW címlapra vagy annak dokumentumaira hivatkozunk így. A nyílt könyvtári katalógusokba (OPAC) általában telnet protokollal lehet belépni.

A második rész azonosítja a dokumentum szerver nevét és (nem standard esetben) ":" jellel elválasztva a port számát, amelyen az adott protokoll fut.

A harmadik rész reprezentálja a dokumentum elérési útvonalát a szerveren, azaz a könyvtár (directory) nevét, melyben a dokumentum található, valamint a fájl nevét. Gopher protokoll esetén a path tartalmazza a dokumentum típusát is.

Példa Gopher URL-re:
gopher://gopher.kfki.hu/00/sciences/Physics/qspires
Ez azt jelenti, hogy a keresett dokumentum
a gopher protokollal
a gopher.kfki.hu gépen,
szöveg. típusú dokumentumban (a szöveg típusú dokumentum kódja 00),
a sciences/Physics/qspires fájlban található meg.

Levelezési listák adatai

A tudományos témakörű levelezési listák neve és adatai megtalálhatók a listserv@KENTVM.kent.edu Internet címen téma szerint külön fájlokban, vagy letölthetők ftp-vel az alábbi helyről:

ftp://zeus.kent.edu /library/acadlist Magyarországon a fenti levelezési listák aktuális teljes jegyzéke a Budapesti Közgazdasági Egyetem Gopher szerverén érhető el, URL: gopher://ursus.bke.hu:70/11/magyar/elibhu/lists/acadlist/ A fizika témakörhöz tartozó levelezési listák jegyzéke a KFKI Gopherben a Sciences/Physics menüben található, az URL: gopher://gopher.kfki.hu:70/00/sciences/Physics/acadphysics A FIZINFO rendszer levelezési listáján, az ELFT Híradó-ban folytatott levelezés a KFKI Gopherben is olvasható, az URL: gopher://gopher.kfki.hu/70/1m/sciences/Physics/tudhir/ELFT/elft A tanforum lista levelezése KFKI Gopher-ben, URL: gopher://gopher.kfki.hu:70/11/kultura/tanforum

A Los Alamosban, ill. a SISSA-ban (Trieszt) működtetett levelezési listák E-mail címei:

General Relativity & Quantum Cosmology (LANL)gr-qc@xxx.lanl.gov
High Energy Physics - Phenomenology (LANL)hep-ph@xxx.lanl.gov
High Energy Physics - Theory (LANL)hep-th@xxx.lanl.gov
Nuclear Physics (LANL)nucl-th@xxx.lanl.gov
Chaos and Dynamical Systems (LANL)chao-dyn@xyz.lanl.gov
Pattern Formation and Solitons (LANL)patt-sol@xyz.lanl.gov
Adaptation and Self-Organizing Systems (LANL)adap-org@xyz.lanl.gov
Computational Methods and Data Analysis (LANL)comp-gas@xyz.lanl.gov
Exactly Solvable and Integrable Systems (LANL)solv-int@xyz.lanl.gov
Astrophysics (SISSA)astro-ph@babbage.sissa.it
Condensed Matter (SISSA)cond-mat@babbage.sissa.it

USENET hírcsoportok adatai

Informations for new users az írországi ISnet Gopher szerveren, URL:
gopher://gopher.isnet.is:70/11/usenet/Information%20for%20new%20users

Elektronikus folyóiratok adatai

A következő URL-ek közül egyesek olyan helyekre is mutathatnak, amelyeken nem található meg az elektronikus folyóirat teljes anyaga, hanem esetleg csak a folyóirat anyagának elérési feltételeinek leírása, vagy csak egy bemutató "demo".

CERN Newsletters, URL: http://www.cern.ch/CERN/NewsLetters/List.html
Virtual Review, URL: http://www.het.brown.edu/physics/review/index.html
EPS (European Physical Society) kiadványai, URL: http://www.nikhef.nl/www/pub/eps/publications.html
Physics World, Scientific Computing World, Opto&Laser Europe, Classical and Quantum Gravity, Physics World Electronic News, IOPP (Institute of Physics Publishing) kiadványok, URL: http://www.ioppublishing.com
Anyagtudományi folyóiratok az Elsevier katalógusból, URL: http://www.elsevier.nl/catalogue/SA3/jnlsbytitle/Menu.html
Nuclear Physics Electronic, URL: http://www.nucphys.nl/www/pub/nucphys/npe.html
The Scientist, URL: gopher://ds1.internic.net:/70/1/pub/the-scientist
APS (American Physical Society) Publishing News, URL: http://publish.aps.org/PUBNEWS/geninfo.html
ORNL (Oak Ridge National Laboratory) publications, URL: http://www.ornl.gov/publications/publications.html

Könyvtári katalógusok (Online Publicly Accessible Catalogs) adatai

CERN könyvtára: telnet vxlib.cern.ch userid: ALICE
University of California könyvtárának MELVYL rendszere telnet melvyl.ucop.eduuserid: <nincs>
Library of Congress könyvtára telnet marvel.loc.govuserid: marvel
Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtára telnet tulibb.kkt.bme.huuserid: ALEPH
Országos Műszaki Könyvtár és Információs Központ telnet omk.omikk.huuserid: xopac
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára telnet vax.mtak.huuserid: ALEPH
Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Gopher rendszere URL: gopher://gopher.lib.klte.hu:70/1
KFKI és az Izotópkutató Intézet Könyvtára telnet fserv.kfki.huuserid: ISIS

(Vigyázat, a közeljövőben változni fog a cím és a bejelentkezés módja!)

ftp archívumok adatai

Az alábbiakban néhány fontos ftp archívum címe szerepel. Ismételten felhívjuk arra a figyelmet, hogy számos program-, illetve dokumentumtár anyagának egy része magyarországi ftp archívumokban is megtalálható. Ezért egy program, illetve dokumentum letöltése előtt mindig tájékozódjunk arról, hogy nem található-e meg valamelyik hazai archívumban, és csak akkor forduljunk az eredeti külföldi lelőhelyhez, ha a magyar archívumokban nem találtuk meg a keresett dokumentumot, programot.

Los Alamos National Laboratory reportok: xyz.lanl.gov
Gopher: boombox.micro.umn.edu:/pub/gopher/Unix
MOSAIC: ftp.ncsa.uiuc.edu
Netscape: ftp.mcom.com
Linux: ftp.kfki.hu
CERN library: asisftp.cern.ch

Néhány fontosabb hazai ftp archívum Internet címe:

ftp.bme.hu
ftp.elte.hu
ftp.kfki.hu
ftp.sztaki.hu

Archie server Németországban:
archie.th-darmstadt.de

Adatbázisok adatai

A NASA adatbázisok elérése egy Gopher átjárón keresztül, URL:
gopher://liberty.uc.wlu.edu:70/11/internet/hytelnet/sites2/nas000

Az NDIS (Nuclear Data Information System), URL: telnet://IAEAND.IAEA.OR.AT:23

A DIALOG rendszer adatbázisai, URL:
http://www.dialog.com:80/

Az MTA Csillagászati Kutató Intézetének adatbázisát (Small Bodies Node Online Data Access). telnet kapcsolattal érhetjük el, URL:
telnet://ogyalla.konkoly.hu:23
A bejelentkezéshez "pdsuser" usernevet és "ustokos" jelszót kell használni.

Az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program adatbázisai:
telnet hubiif11.iif.hu
userid-ek: guest0, guest1,... guest9,
az egyes userid-ekhez tartozó megfelelő password-ök: brs0, brs1,... brs9.)

Információs rendszerek a fizika területén

American Physical Society (APS) WWW szervere, URL: http://aps.org/
European Physical Society (EPS) WWW szervere: URL: http://www.nikhef.nl/www/pub/eps/eps.html
American Institute of Physics (AIP) WWW szervere, URL: http://www.aip.org/
CERN WWW szervere: URL: http://www.cern.ch
A Stanfordi Egyetem FreeHEP WWW szervere, URL: http://heplibw3.slac.stanford.edu/FIND/fhmain.html
Center for Particle Astrophysics WWW címlapja, URL: http://physics7.berkeley.edu/home.html
American Astronomical Society, URL: http://ass.org/
NASA Lunar and Planetary Institute, URL: http://cass.jsc.nasa.gov/lpi.html
Preprintek lelőhelyének ismertetése, URL: gopher://gopher.kfki.hu:70/00/sciences/prep/preprints
Preprint Gopher (SISSA, Italy), URL: gopher://babbage.sissa.it
Preprint Gopher (LosAlamos National Laboratory), URL: gopher://xyz.lanl.gov
CERN Preprint Szerver, URL: http://preprints.cern.ch
Electronic Preprints from the LosAlamos National Laboratory, URL: http://xxx.lanl.gov/
Electronic NonLinear Sciences Preprints, URL: http://xyz.lanl.gov/
High Energy Preprints Database from SLAC, URL: http://slacvm.slac.stanford.edu/FIND/help
Yahoo directory, URL: http://www.yahoo.com/Science/
Lycos URL: http://lycos.cs.cmu.edu/
BME Fizikai Intézet WWW címlapja, URL: http://newton.phy.bme.hu
ELTE Atomfizikai és Csillagászati Tanszék Gopher szervere, URL: http://pollux.elte.hu
ELTE Atomfizikai és Csillagászati Tanszék WWW címlapja, URL: http://hercules.elte.hu
ELTE Elméleti Fizikai Tanszék WWW címlapja, URL: http://hal9000.elte.hu
ELTE Szilárdtestfizikai Tanszék WWW címlapja, URL: http://galahad.elte.hu
Magyar Csillagászati Egyesület Gopher szervere, URL: gopher://ursus.bke.hu:71/11/mcse
Magyar Csillagászati Egyesület WWW címlapja, URL: http://iris.elte.hu/mcse/mcse.html
MTA Atommag Kutatóintézetének WWW címlapja, URL: http://www.atomki.hu/
MTA Csillagászati Kutatóintézetének WWW címlapja, URL: http://www.konkoly.hu/
MTA KFKI WWW szervere, URL: http://www.kfki.hu
MTA KFKI Gopher szervere, URL: gopher://gopher.kfki.hu
vagy:
telnet gopher.kfki.hu
login: gopher, password: <nincs>

___________________________

Az Interneten való közzétételhez a szerkesztőség hozzájárult.