Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Fodor István
vezérigazgató,
Ericsson Kft.
Az elektronika fogalma, tartalma az évtizedek során folyamatosan bővült. A száz éve felfedezett elektron az elektronikának olyan elemi alkotója, mint például a biológiai létnek a szénmolekulák. Az elektronnak századik születésnapján van olyan előjoga, amely alapján civilizáltnak nevezett létünk egyik legfontosabb elemének, az elektronikának jelenéről, jövőjéről beszéljünk.
Az elektronika fejlődése - a technika és az alkalmazások bővülése szempontjából - gyorsuló folyamat. Az időegységre eső változások mértéke és száma egyre több. Ez a gyorsulás könnyen elbizonytalaníthatja a jóst. A jövőről beszélni, jövőképet felrajzolni kockázatos dolog. Gondoljunk csak vissza, hogy ki hitte volna akár a kilencvenes évek elején, hogy például egy maroknyi telefonon keresztül az ország (vagy a világ jelentős része) napjainkra szinte már kezelhetetlen mennyiségű szolgáltatással elérhető lesz. Vagy ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy alig tizenéves gyerekeink az interneten barangolva, a világgal korlátok nélkül fognak kommunikálni. A legvadabb fantázia is csak regény-szinten jelenítette meg a beszélő komputert, az egyik elmondott nyelvről egy másik nyelvre akusztikusan fordító számítógépet. Ez pedig ma már valóság!
Majd minden esetben az események valamikori bekövetkezését meg lehetett becsülni, de hogy ilyen rövid időn belül megtörténik, azt már kevésbé! A jövőkép felvázolásánál nem is annyira a tartalom, mint inkább az ütem jelenti a kockázatot. Bizonyára így van ez az általunk itt leírt prognózissal is. Talán az is kijelenthető, hogy minden, amit a különböző folyamatok és kutatások alapján elképzelünk, zömében, de minden bizonnyal a tervezettnél korábban be fog következni.
Az elektronika ágazatai
A különböző csoportosítások, értelmezések alapjában csak hangsúlyaiban különböznek egymástól, de ennek most nincs jelentősége. Az ágazatok bármelyikével foglalkozva kimutatható a közelmúltban végbement hatalmas fejlődés. Külön izgalmas azonban az utolsó három ágazatot kiválasztani. Nemcsak azért, mert ezek mindegyikén belül markáns a fejlődés, hanem e három ágazatra egy konvergencia a jellemző. Kialakulóban van egy globalizálódás. A három ágazatból az informatika kialakulása napjaink "megrázó" jelensége. E három tendencia eredője egyébként is más és több, mint a három klasszikusan mérhető összege. Önmagában a fejlődést, a változást leglátványosabban a távközlésen keresztül lehet érzékeltetni.
1. ábra. A
mikroelektronikai
áramkörök teljesítményének
fejlődése.
A technológia fejlődése
Az elektronika és az alkalmazások technológiai alapja a mikroelektronika. A fejlődés üteme itt is káprázatos. Jelenleg érvényes és meghatározó tényező, hogy a mikroelektronikai áramkörök teljesítménye másfél évenként megduplázódik (!). Ennek következtében folyamatosan csökkennek a berendezések méretei és az összes ezzel járó igény (például hely, energia stb.). Számtalan, jól ismert, mindennapi példával lehet ezt a teljesítménynövekedést bizonyítani. Ma már a gyártók például átlag félévenként hoznak ki kisebb méretű, ugyanakkor egyre nagyobb teljesítményű rádiótelefon készülékeket (1. ábra).
A mikroelektronikai áramkörök teljesítménynövekedésének másik "eredménye" a berendezésgyártás teljesítőképességének növekedése. Például az egy beszédcsatornára vetített berendezés előállítására fordított munkaóra száma az utóbbi három évben a felére csökkent.
Látványos a fejlődés mértéke és üteme a fényvezető kábelek esetében is. 64 kbit/s információmennyiség átviteli költsége:
1988-ban: 1.000,-
1994-ben: 1,-
2000-ben: 0,001-,
azaz 12 év alatt 1 milliószor olcsóbb, más szóval: ugyanazon költségért 1 milliószor több információ továbbítható!
Már a nyolcvanas években a rendszerek fontos elemeivé váltak a szoftverek. Megszűnt a technológiát csak berendezésben értelmezni felfogás. A távközlési rendszerek értékeiben egyre csökken a hardver és egyre nő a szoftver aránya. Jelenleg a modern rendszerek létrehozási költségeinek, értékének több, mint 60 %-a szoftver (2. ábra)!
Egyre fejlettebb a szélessávú technológia.
A digitális technológia adta lehetőség
és az egyre nagyobb jeltovábbítási
sebesség új dimenziókat nyitott a szélessávú
információátvitelben. Lehetőség
nyílt hatalmas információs sztrádák
kialakítására. A világ információs
rendszerei összekapcsolódhatnak és létrejöhet
egy korlátlan kiterjedésű és kapacitású
"egyidejű" informatikai rendszer.
2. ábra.
A
szoftver értékének növekedése
a távközlési rendszerekben.
A kommunikáció mobilitása egyre intenzívebb jelenség. A vezeték nélküli távközlés szerepe nő, az egyre nagyobb rádiófrekvenciák rohamosan bővítik az alkalmazási területeket, illetve a kapacitásokat. A teljes információs rendszerben az átviteli út - egyén és a hálózat között - személyközeli szakasza a jövőben a legtöbb esetben vezeték nélküli lesz. Ezzel az eddigi tradicionális hálózati struktúra teljesen átalakul.
Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív
hálózati technológia. Nemcsak a különböző
intelligens szolgáltatások száma nő
folyamatosan, hanem ezzel egyidejűleg a rendszerek egyre
szélesebb körben teszik lehetővé a vezérlés,
az előfizetői beavatkozás lehetőségét.
A környezet, a piac fejlődése
Ha a kölcsönhatás szempontjából
századunkra visszatekintünk, kijelenthető,
hogy általában a technika fejlődésének
eredményei határozták meg az alkalmazásokat,
a szolgáltatásokat. Ez a viszony megváltozóban
van. Adott technológiai szinten egyre jobban a piaci igények
vezérlik a rendszertechnikai megoldásokat, a kifejlesztésre
kerülő berendezéseket. Meghatározóvá,
fontossá váltak a piac szereplői, a felhasználói
társadalom (3. ábra).
A gyártók, a szolgáltatók és
a végfelhasználók viszonyaiból kialakult
piac a távközlés területén jelentős
változásokon megy keresztül. Jellemző
a távközlési piac nagyfokú liberalizációja
és privatizációja. Hasonlóan a médiavállalatok
privatizációja is elkezdődött. Fokozódik
a verseny, csökkennek az árak. Kialakul az információs
piac. Elemei az információ- és a szolgáltatásértékesítés.
Ez egy szabad piac lesz, ahol bárki bármit bárkinek
eladhat.
4. ábra.
Az távközlési
előfizetők számának várható
növekedése a világon (forrás: Ericsson).
A távközlés, a kommunikáció változó világ. A változás tartalma a fejlődés és bővülés. A fejlődés mennyiségi és minőségi. A távközlési hálózatok, rendszerek kiépítésének még csak az első harmadában járunk! Gondoljuk csak meg, hogy a világ népességének csak a 10 %-a rendelkezik telefonnal, és mindössze az 50 %-a használt már valaha is telefont! Pedig a telefon már a világ számtalan országában törvény által biztosított jog. Ez a piac még továbbra is hatalmas és tagolt! Jelenleg körülbelül 1 milliárd a világon a távközlési előfizetők száma. Egy milliárd 100 év alatt! A becslések szerint 2005-ig még egyszer ennyi előfizető lesz. És ennek az új 1 milliárd előfizetőnek több mint a fele nem a hagyományos fix hálózaton fog a világ legnagyobb gépezetéhez, a kommunikációs hálózathoz csatlakozni (4. ábra)!
A mozgókép, az állókép, adat- és hangjel a lakosság legnagyobb részéhez alacsony áron fog eljutni. A mobil és vezeték nélküli előfizetői hálózatok teljeskörű, önálló alternatívát, vagy kiegészítő megoldást nyújtanak a vezetékes hálózathoz. Számos különböző hálózat, megoldás és rendszer fog üzemelni egyidejűleg.
A multioperátorok és a szolgáltatók
együttműködnek az egyre élesedő
versenyben. Egy új üzleti felfogás bontakozik
ki az "Info-kommunikáció", amelynek hajtóereje
részben az üzleti társadalom teljesítménynövekedése,
részben az emberek információéhsége
(interaktív szolgáltatások, tudás,
nevelés és szórakozás).
5. ábra.
Az informatikai
ipar kialakulása a három ágazat konvergenciájából.
A három ágazat között elmosódnak a határok (5. ábra). A távközlés/hírközlés, a számítástechnika és a média egy "iparággá" válik. Lényegében ez a konvergencia egyidejűleg érvényes a gyártó és a szolgáltatói iparra. E folyamatot már számtalan történés igazolja a világban. Az integráció teljes kifutása egyes kontinenseken a következő tíz évben várható. Ez az integráció az információs társadalom kialakulásának velejárója, pontosabban alapfeltétele.
A technikai fejlődést követően magasabb szintre emelkedik azon technológiai részek, egységek funkciója, amelyek univerzálisak, egységesítettek, nem rendszer- és gyártóspecifikusak. Más szóval, a nagy rendszerek egyre több részét bárki gyárthatja. Ezzel a megnövekedett mennyiségű ipari tömegcikk jellegű gyártással átrendeződik a multik, a rendszergazdák és különböző szintű beszállítóik kapcsolata. A multik szerepe eltolódik a rendszerfejlesztés, a rendszerintegráció irányába. Egyidejűleg számuk is csökken. A jelenlegi 15-20 multiból 5-6 cég marad ebben a szerepben. Körülbelül 100 nagyvállalat lesz a világban, amelyek még fognak kutatás-fejlesztéssel és közvetlen értékesítéssel is foglalkozni, de már nem lesznek nagy rendszerek birtoklói (jelenleg több, mint ezer ilyen cég van a világban). S végül körülbelül tízezer középvállalat fogja ellátni a beszállítói funkciókat kiélezett versenyben.
A teljes folyamat
Talán jobban érzékelhető a változás, ha folyamatában összefoglaljuk a kommunikáció belátható ciklusait. A jellemző fogalmakkal négy korszakot összegezve az alábbi koncepciók alkothatók:
A tegnap:
A ma:
A holnap:
A jövő:
A jövőkép szinte misztikus. Pedig reális, legfeljebb ennél még több elemet fog tartalmazni. Természetesen a különböző társadalmak különböző időben fogják elérni az egyes ciklusokat. Ezen belül még a módszerekben is lesznek eltérések attól függően, hogy az egyes társadalmak milyen tulajdonságokkal és célkitűzésekkel rendelkeznek. De az információs társadalom mindenütt közel azonos módon fog kibontakozni. Ez új életformát jelent. A folyamatos változások mellett a látó- és mozgástér kiszélesedik. Színesebb és hatékonyabb lesz a mindennapi lét. Új szemléletű ember jön létre! A jelenség páratlan: a technológia megváltoztatja az emberiség gondolkodásmódját, életstílusát. (Olyan már volt, hogy a gépek, az elektromosság stb. megváltoztatta az emberek életkörülményeit, kibővítette mozgásterét. De olyan nem, hogy az ember maga más legyen.) Ez persze nem minden vonatkozásában pozitív! Ez az egész veszélyes kétesélyes játszma. Ezt a hatalmas erőt lehet az emberiség szolgálatába állítani, de fennáll a veszély, hogy kialakulhat egy lélek nélküli társadalom is! Nem véletlenül oszlik meg a világ társadalmainak véleménye a tudomány és technika eredményeinek hosszútávon káros, vagy segítő hatásáról. Például az USA-ban, Angliában közel kétszer annyian voltak optimisták egy néhány évvel ezelőtti felméréskor, mint Dániában, Hollandiában. Nagy a felelősség! De kié, mikor és hol?
A globális információs társadalom három pillérre épül:
Az első két területen igen sok az előkészítő teendő. A társadalom tudatos, szakszerű és morális felkészítésével jelentősen lehet csökkenteni a veszélyt. (Ez nem kerül sokba!) A szabályozás és a stuktúrák tiszta és bölcs megalkotásával pedig hosszútávú garanciákat lehet kialakítani. A lényeg, hogy gyorsan és időben cselekedjünk. Fordítsuk előnyünkre társadalmi lemaradásunkat, lépjük át a közbenső lépcsőfokokat, és legyünk okosabbak akár az "irigyelt" európai országoknál is. Az igényszint formálásában pedig Amerikát érdemes elfelejtenünk!
Természetesen ez nagyon összetett folyamat. Az információs társadalom igényszintje nem független egyetlen nemzet közösségének általános kulturáltsági szintjétől sem. Épp ezért nagy azok felelőssége, akiknek a kezében vannak bármely ország oktatását és kulturális életét érintő fontos döntések. Ez a modern információs világ mindenképpen megjelenik hazánkban is, akár akarjuk, akár nem. Ezzel többszörös a döntéshozók felelőssége. Talán sokszor nem is tudják, hogy évtizedekre szóló lehetőségeket szalasztanak el, ha nem időben és nem helyesen cselekednek. Ezeket a hibákat egy következő választási ciklusban nem lehet korrigálni!
De jut szerep, feladat mindenkinek. Ne féljünk, ne
idegenkedjünk ettől az információs világtól,
hanem használjuk, élvezzük. Évek múlva
legyen társadalmunk Közép-Európa meghatározó
és irigyelt példája a modern információs
rendszerekre épülő, hatékony és
emberi közösségnek.