FIZIKATANÁR TOVÁBBKÉPZÉS

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az iskolákon keresztül 1997 őszi félévére 20000 Ft-ot biztosított tanárok részére, amit a sok meghírdetett tanártovábbképző tanfolyam közül az iskola a tanár által választott tanfolyam költségére fordíthat. (Feltételezik, hogy az ezen túlmenő, 4000 forintos többletköltséget a tanár maga vállalja.) A Minisztérium kívánsága, hogy minél több tanár éljen e lehetőséggel még ebben az évben, mert lha felhasználatan marad pénz, akkor a Kormány 1998-ra ennyivel kevesebb összeget biztosít e célra. A választott tanfolyamra történő jelentkezés határideje szeptember 15.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

A továbbképzést 60 órás egységekben szervezzük 1997 őszi félévében. Egy továbbképzési tanfolyam tehát két 30 vagy egyeten 60 órás egységből áll. A nagyobb óraszámú kurzusokból is elvégezhető 60 órás részlet. A 60 órás tanfolyam költsége 18000 Ft/fő. A megfelelő létszámok kialakítása érdekében kérjük, hogy minden tanár lehetőleg négy 30 órás vagy két 60 órás kurzust jelöljön meg prioritási sorrendben. A félév során három foglalkozást tervezünk.

Információ és jelentkezés a továbbképzés felelősénél:

Rajkovits Zsuzsa docens, ELTE Általános Fizika Tanszék,
telefon: 266-9833/2545,
fax: 266-7927,
e-mail: rajzsu@ludens.elte.hu

Horváth Zalán tanszékcsoport-vezető egyetemi tanár

1. Nemlineáris fizika: káosz és fraktálok (30 óra), felelős: Tél Tamás egyetemi tanár
2. Mikrofizika (30 óra), felelős: Palla László egyetemi tanár
3. A világegyetem kialakulása és fejlődése (30 óra), felelős: Németh Judit egyetemi tanár
4. Számítógépes fizika (30 óra), felelős: Horváth Zalán egyetemi tanár
5. Modern statisztikus fizika (30 óra), felelős: Györgyi Géza egyetemi docens
6. Kvantummechanika a mindennapi életben (30 óra), felelős: Károlyházy Frigyes egyetemi tanár
7. Informatika a fizikában (30 óra), felelős: Bagoly Zsolt egyetemi docens
8. Kondenzált anyagok fizikája (60 óra), felelős: Tichy Géza egyetemi tanár
9. Korszerű módszerek a fizika tanításában (30 óra), felelősök: Tasnádi Péter és Rajkovits Zsuzsa egyetemi docensek
10. Bevezetés a blológial fizikába (30 óra), felelős: Papp Elemér egyetemi docens
11. Fizikai demonstrációs és mérőkísérletek (30 óra), felelősök: Juhász András és Radnai Gyula egyetemi docensek
12. Komplex fizika (120 óra), felelős: Lendvai János egyetemi tanár
13. Továbbképzés fizikai ismeretekből (120 óra), felelős: Palla László egyetemi tanár

A Művelődési Közlönyben meghirdetett "Emelt színtű szaktanár képzés" akkreditáltatás alatt áll, a benne meghirdetett témákhoz kapcsolódó,1997-98 első félévében elvégzett 60 órás kurzusokat a később e képzési formában résztvevő, középiskolai tanári diplomával rendelkezőknek beszámítjuk.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizikai Tanszéke.
Jelentkezés és érdeklődés:
1088 Budapest, Puskin utca 5,
fax 1-266-0206,
e-mail: atom@hercules.elte.hu

Nukleáris tanárképzés általános- és középiskolai fizika (esetleg kémia-) tanároknak.120 óra 1997 őszi és 1998 tavaszi félévben, vezeti Marx György egyetemi tanár. Költség kétszer 18000 Ft/fő (plusz utazás). Minden hónap első hétfője, ősszel kétnapos mecseki tanulmányút (uránbánya, szénbánya, radioaktív hulladék-elhelyezés), tavasszal kétnapos paksi gyakorlat (atomerőműben), a téli és nyári szünetben 4-4 napos egyetemi laboratórium. Létszámkeret körülbelül 20 fő. A tanfolyam nukleáris alapismereteket, sugárvédelmet, méréstechnikát, reaktortechnikát, alapfokú hatósági sugárvédelmi vizsgát, szakdolgozatot ölel fel.

Nukleáris tanártovábbképzés olyan tanároknak, akik korábban már részesültek 120 órás Nukleáris Tanárképzésben. 120 óra az 1997 őszi és 1998 tavaszi félévben, vezeti Marx György egyetemi tanár. Költség, időbeosztás, létszámkeret hasonló, mint a Nukleáris tanárképzésben. A tanfolyam a korábbi tanfolyam ismereteire alapozva, aktuális és aktuálissá váló kérdésekre koncentrálva elmélyíti a nukleáris, atomenergetikai, sugárvédelmi, környezetfizikai ismereteket. Célunk szaktanári diploma adása, aminek jogi részletei rövidesen országosan tisztázódnak.

Egyetemi tanári diplomával rendelkező tanárok a tervek szerint szaktanár, mestertanár diplomát nyerhetnek, utóbbi a régi dr.-nek, illetve a PhD-nek felelhet meg, ha két év alatt mintegy 300 óra képzésen vesznek részt, utána "disszertációt" írnak és védenek meg (ez további 50 órával ekvivalens). A 300 órába beleszámítható a korábbi 120 órás, vizsgával lezárt alapfokú nukleáris tanárképzés, az induló 120 órás nukteáris tanártovábbképzés, igazolt részvétel nukleáris kétnapos hétvégeken (például Csernobil, Harrisburg, Mohovce, Bohunice, Mátraderecske, Mecsek, Paks), valamint a Szilárd Leónak szentelt 1998. évi székesfehérvári Középiskolai Fizikatanári Ankét is. (E tanári ankét részvéteti díja is fedezhető lesz az 1998. évi 20000 Ft nukleáris tanárképzési támogatásból.)

JPTE TTK Általános Fizika és Lézerspektroszkópia Tanszék,
7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

1. A nukleáris alapműveltség és környezetvédelmi kultúra kialakítása a NAT keretében
   (120-350 óra, 80000 Ft, Szűcs József).
   Tartalmazza a nukleáris műveltség, a környezetvédelmi kultúra kialakításához szükséges legfontosabb szakmai ismereteket, és ezen alapismeretek megtanításának didaktikai fogásait. Elemezzük a fenti szakmai anyag tanításának módszereit, a tantárgyak közötti elosztását, és az évfolyamok közötti szétosztását, megfelelő kísérleteket, médiákat, szakmai kirándulásokat (tanreaktor, atomerőmű, hőerőmű, bányák, hulladéktárolók, izotóplaborok látogatása). A résztvevők záró dolgozat készítenek.
2. Alap és emeltszintű fizika érettségi a NAT szellemében - (121-350 óra, 80000 Ft, Kolek László). A fizikából érettségi vizsgát kívánó tanulókkal való elmélyültebb foglalkozásra a 11. és 12. évfolyamon kerülhet sor. Több évtizedes gyakorlatunkra alapozva, az egyetemen rendelkezésre álló eszközpark felhasználásával szakmai és szakmódszertani segítséget nyújtunk a fizikatanároknak, hogyan lehetséges a rendelkezésre álló órakeretben a tanulókat olyan szintre eljuttatni, hogy megfeleljenek a középiskolai kimenetet mérő érettségi vizsgán, amely a felvételi vizsgát is helyettesíti.
3. Digitális oszcilloszkóp építése (121-350 óra, 100000 Ft, Sánta Imre).
   A fizikában szinte valamennyi mennyiséget elektronikusan mérünk. Ezek többsége általában időben gyorsan változik. A középiskolák többségében nincs anyagi fedezet oszcilloszkóp megvásárlásához. Számítógép azonban már van. A résztvevők megismerkednek a digitális technika elvi alapjaival, az áramkörkészítés módszereivel (CAD, számítógépes áramkörtervezés). Megterveznek és elkészítenek egy bővítőkártyát, amelyet magukkal vihetnek azokkal a felhasználási receptekkel együtt, amelyeket a tanítás során eredményesen használhatnak.
4. Elektronika (121-350 óra,100000 Ft, Sánta Imre).
   A háztartásokban előforduló korszerű elektronikai eszközök fizikai alapjainak ismerete elvárható egy fizikatanártól, ugyanakkor a 10-15 évnél régebben végzettek az egyetemen nem tanulhattak számos, ma már elterjedten használatos eszközről, eljárásról. Tartalom: Elektroakusztika, hangrögzítő eszközök, rádióadás, -vétel, képfelvevő és lejátszó eszközök, videotrükkök, elektronika a konyhában és a lokátortechnikában, távközlés, navigáció, távmérés
5. Lézerek és színképelemzés (121-350 óra, 100000 Ft, Sánta Imre).
   Az anyagszerkezetről, az atomok, molekulák felépítéséről szerzett ismereteink legfőbb forrása a fény-anyag kölcsönhatás. A fény paramétereinek megváltozása hordozza az értékes információt. Miért célszerű lézert használni és hogyan nyerhető ki a színképekből az összetételre, szerkezetre vonatkozó ismeret? Tartalom: A színképelemzés eszközei. Atomok spektrumai, atomabszorpció, emisszió. Molekulák fluoreszcenciája. Fényszórás, részecskeméret-analízis, Raman-szórás. Egyetlen atom, ion csapdázása, vizsgálata.

JPTE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

1. Diplomamegújító képzés (121-350 óra,100000 Ft, Kozma László).
   Előadások a kísérleti fizika, az elméleti fizika köréből. Laboratóriumi gyakorlatok, számolási gyakorlatok. Tehetséggondozás, középiskolai témák korszerű módszertani feldolgozása stb. Egy választott témában éves, rendszeres kutatás.
2. Felkészítés a Természetismeret tantárgy oktatására (121-350 óra, 100000 Ft, Berkes József).
   A Természetismeret tanítása szempontjából alapvetően fontos azon ismeretek tartalmi és módszertani elsajátítása, amelyek nem esnek a végzési szakterület szerinti körbe. Például a nem fizika szakos tanárok számára kidolgozott tananyag vázlata: alapvető kölcsönhatások; modellezés, anyag szerkezete; energia; Newton axiómái; elektromosság; geometriai optika.
3. Hétköznapok fizikája, technikája, környezetvédelme (121-350 óra, 100000 Ft, Németh Béla).
   Szakmai gyakorlattal egybekötött előadások a fizika hagyományos diszciplínáiból, a fizikához kapcsolódó interdiszciplínák irányairól, a számítástechnikai oktatás iskolai felhasználásának legújabb lehetőségeiről, kísérlet bemutatása, iskolai kísérlet elkészítése, környezetismereti, környezetvédelmi, környezetgazdálkodási kérdések a fizikában, kémiában, biológiában. A fizikai, technikai ismeretek pedagógiai, lélektani, politikai aspektusa. Követelmény egy dolgozat és egy szakmai cikk elkészítése.

JPTE TTK Elméleti Fizika Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

1. Részecskék, hullámok, átmenetek: a mikrovilág törvényel és rejtélyei (100 000 Ft, Korba Csaba).
   Alapvető részecskék és kölcsönhatások. Szimmetriák és megmaradási törvények. Az események kvantumfizikai leírása; annak korlátai. Hullám-részecske dualizmus. Azonos részecskék. Szupravezetés és szuperfolyékonyság. Bose-Einstein-kondenzáció. Kvantummechanikai átmenetek. Mikroelektronikai eszközök, a miniatürizáció korlátai. Kísérletek a mikrovilág folyamatainak illusztrációjára (fotonszámlálás, fotonstatisztika, Compton-szóródás stb.) A továbbképzés időtartama 2 félév, összesen 150 óra, ebből 30 óra laboratóriumi gyakorlat.

További információk találhatók a Művelődési Közlöny 1997. évi (XLI. évfolyam) 16/II. számában.
Felvilágosítás, jelentkezés: Molnár Miklós,
JATE Kísérleti Fizikai Tanszék,
6720 Szeged, Dóm tér 9.,
telefon: 62454-358,
e-mail: mmiklos@physx.u-szeged.hu

1. Fizika az Interneten. Bevezetjük a tanárokat az Internettel kapcsolatos alapfogalmakba és ezzel lehetővé tesszük számukra a fizikával kapcsolatos hálózati információforrások megismeréseit. A tananyag válogatást nyújt a fizikával kapcsolatos jelentősebb információforrásokból is: internetes alapfogalmak, szoftver archívumok, ftp, gopher, WWW, elektronikus újságok, TEX, fizika oktatási WWW helyek
2. Szimbolikus programozási nyelvek a fizika tanításában. Az interaktív kurzus általános és középiskolai fizika szakos tanárok számára áttekintő bevezetést és a hétköznapi gyakorlatban azonnal hasznosítható ismereteket ad, segítve a NAT által biztosított nagyobb szakmai szabadság kihasználását, valamint a tehetséggondozás keretében átadható tudásanyag bővítését. Szimbolikus programozási nyelvek (Mathematica, Maple) használata lehetővé teszi, hogy matematikai természetű feladatainkat a számítógéppel olyan magas szinten kommunikálva oldjuk meg, amely jól illeszkedik az ember analitikus számítási módszeréhez, jelentősen leegyszerűsíti a numerikus eljárásokat.
3. Számítógépes modellezés a fizikában. Az interaktív kurzus általános és középiskolai fizika szakos tanárok számára áttekintő jellegű bevezetést, és a hétköznapi gyakorlatban hasznosítható ismereteket ad. A napjainkban egyre inkább népszerű megjelenítési forma lehetőséget nyújt, hogy költséges kísérleteket valósághűen bemutassuk, az iskolában másként megvalósíthatatlan folyamatokat, effektusokat szemléltessünk: Hőtan, golyómodellek. Mechanikai soktest-probléma, égi mechanika. Elektrosztatikus potenciál meghatározása Monte-Carlo szimulációval. Mikroeloszlások. Bolyongás rácson, Brown-mozgás. Atomreaktor. Globális környezeti folyamatok modellezése.
4. Versenyfeladatok fizikából - tehetséggondozás. Általános és középiskolai tanárok a versenyfeladatok megoldásának technikáját, módszereit számos feladat megoldásán keresztül elsajátítják, saját tehetséges diákjaiknak több segítséget nyújtsanak az eredményes szerepléshez, áttekintik a középiskolai fizika tanagyaghoz kapcsolódó jellegzetes feladatokat és megoldási technikákat.
5. Fizika a XXI. század küszöbén és a NAT. A természettudományos tárgyakat tanító általános és középiskolai tanárok ismerkedjenek meg a modern fizika módszereivel és eredményeivel. Az előadások bemutatják a részecskefizika, relativitáselmélet, térelméletek, kaotikus jelenségek, optikai és kvantumelektronikai, továbbá az anyagtudományok területén folyó kísérleti és elméleti kutatások irányát és célkitűzéseit.
6. Hogyan készítsük fel diákjainkat fizikából az emelt szintű érettségire? A továbbképzés előadásain és gyakorlatain a felkészítés szakmai és módszertani vonatkozásai egyaránt szerepelnek. A képzés a kiegészítő témakörök kísérleti és elméleti feldolgozása mellett az emelt szintű mintapéldák elemző megoldási módszereinek ismertetését és gyakorlását is magába foglalja.
7. Áltudományos nézetek a biológiában a fizika szemszögéből. Ajánljuk középiskolai tanároknak. Tematika: Életerő. Bioenergetikai vonatkozások. Életműködés elektromágneses és gravitációs térben. Mágikus erejű kölcsönhatások. Az élet földön kívüli előfordulási lehetőségei. Tudományos nézetek elfogadhatóságának kritériumai.
8. Élőlények ingerelhetőségének fizikája középiskolai tanároknak. Az érzékszervek (szem és fül) anatómiája, élettana és biofizikája. Biomembrán membránon keresztüli iontranszport. Bioelektromosság, a membrán akciós potenciálja. Az ingerületvezetés biofizikája. Mechanikai összehúzódás, mozgások izommal és izom nélkül. Molekuláris motor.
9. Az életfolyamatok energetikája kőzépiskolai tanároknak. Energiafogalmak. A termodinamika főtételeinek alkalmazása élettani folyamatokra. A szabadenergia és átalakulásának lehetőségei. A természet ionpumpái; fénnyel és redox-energiával működő ion pumpák.
10. A molekuláris biológia fizikája középiskolai tanároknak. Makromolekulák felépítését meghatározó fizikai és kémiai kölcsönhatások. Folding és stabilitás. Fehérjék optimális tervezése. Biomolekulák (például fehérje és DNS) közötti kölcsönhatások és biológiai jelentőségük. Elektron-, proton-, és fényenergia molekulák közötti és molekulán belüli transzportja. A biomolekulák szerkezete és funkciója. Biológiai rendszerek dinamikája, kvantumeffektusok.
11. Modern orvosi diagnosztikai és terápiás eljárások fizikája középiskolai tanároknak. Képalkotó diagnosztikai módszerek fizikai alapjai. Képalkotás ultrahanggal (Impulzus-visszhang-,transzmissziós és Doppler-módszerek), röntgensugárral (szummációs leképezés, röntgentomográfia (CT), radioaktív izotópokkal (szkenner, gammakamera, SPECT, PET), mágneses rezonanciával (az MRI elve, képalkotási módszerek, készülékek), fénnyel (optikai tomográfia) és hősugarakkal (termográfia). Sugárzások terápiás alkalmazásai. Sugárkezelés tervezése. Az EKG és az EEG. Bioszenzorok. Sebészi diatermia.
12. Környezeti fizika középiskolai tanároknak. A légkör fizikája. A hidrológiai ciklus. A Föld gömbhéjas szerkezete. A lemeztektonika, erózió. Hagyományos energiaforrások. Magenergia. Alternativ energiaforrások. Az energiatermelés hulladékai. Nukleáris környezetvédelem. Antropogén hatások az ökoszférában. Globális klímaváltozások, sivatagosodás az ózonpajzs elvékonyodása, pusztuló őserdő. Biomonitorok és bioszenzorok a környezet-ellenőrzésben.
13. Az életjelenségek fizikal alapjai középiskolai tanároknak. Biomechanika: keringési rendszerek, repülés és úszás, sportteljesítmények fizikája. Bionika: az élőlényektől ellesett technikai megoldások. Optika, atomfizika: az élő természet színei (fényelnyelés) és fénylő szentjánosbogarak, világító fehérjék (fénykibocsátás).
14. Csillagászat. A modern csillagászati megfigyelő berendezések, óriástávcsövek, űrtávcsövek, CCD kamerák, spektroszkópia. A Naprendszer kutatásának legújabb eredményei. Bolygók felfedezése más csillagok körül. A csillagok élete. A Tejútrendszer szerkezete. Fekete lyukak, ősrobbanás, táguló Világegyetem, UFO-jelenségek, más civilizációk keresése. Gravitációs lencsék és hullámok, neutrínó-asztrofizika. A magyar csillagászat kiemelkedő eredményei. Távcsöves megfigyelések.
15. Biofizika továbbképzés középiskolai tanároknak, akik biofizikát, vagy biofizikával kapcsolatban levő tantárgyakat (például mérési módszerek, környezetvédelem stb.) tanítanak. Modern vizsgálati módszerek, diagnosztikai és képalkotás eljárások, a környezeti biofizika aktuális problémái.
16. Koncentrációs lehetőségek a Fizika és a Biológia és Egészségtan területek között. Középiskolai tanároknak ajánljuk akik fizika, biológia, egészségtan oktatásában vesznek részt. Az élő szervezetekben lejátszódó és az élő szervezetek környezetében ható fizikai jelenségek, figyelembe véve az alapműveltségi, valamint az érettségi vizsga által a két területen tervezett követelményeket. A biofizika modern laboratóriumi vizsgálati módszerei, modern diagnosztikai és képalkotási eljárások a környezeti biofizika és a biofizikai alapkutatás legújabb eredményei.
17. Fizika "mérnöktanárok" számára. A NAT követelményei szerint tematikus feldolgozását adni a legfontosabb tematikai, szakmódszertani és pedagógiai problémáknak a nem fizikaszakos tanárként végzett fizikát oktatók számára.
18. Fizikai módszerek orvosi alkalmazásai azon fizikai módszerek elveinek és kivitelezésének megismertetésével, amelyek az egészség megőrzésében, valamint a betegségek diagnosztikai és terápiás kezelésében felhasználásra kerülnek. Különösen fontos az egészségügyi pályára felkészítő iskolák tanárai számára.
19. Helyi tantervek, pedagógiai programok összeállításának művészete. A NAT fizika oktatására megfogalmazott követelményeiből kiindulva felkészít a tanmenet elkészítésére didaktikai, pedagógiai és szakmai szempontok alapján.
20. Modern oktatási módszerek a fizikában. A modern technikai eszközök működésének fizikai alapjai. Optikai távközlés, lézerek az orvosi eszközökben, CD-lejátszóban stb. Félvezetők az információ-technikában. Anyagvizsgáló módszerek a környezetvédelemben.
21. Ûrkutatás. Az űrhajózás, űrkutatás eszközei. Csillagászati távcsövek, műszerek. Ûrállomások, mesterséges holdak bolygókutató űrszondák. Kísérletek, technológiák, az ember a súlytalanság állapotában. A műlholdak haszna, felhasználási területei. Ûrtávcsövek, űrcsillagászat a légkörön túlról. Az emberes Mars-utazás problémái, előkészületek. Hol lehet még élet? A magyar űrkutatás kiemelkedő eredményei. Távcsöves megfigyelések.
22. Természettörténet. Ősrobbanás, csillagfejlődés. A Föld kialakulása. Vallás és természettudomány.
23. Környezetfizika. Környezeti károk, üvegházhatás, ózonpajzs. Akusztikai, elektromágneses és radioaktív szennyezés. Környezeti károk kimutatása, védekezési lehetőségek.
24. Informatika a fizika oktatásában. Hardver ismeretek (CDROM). Szoftver ismeretek (oktató programok, programozási nyelvek). Hálózati ismeretek (World Wide Web, HTML, dokumentumok szerkesztése). Fizikai problémák számítógépes szemléltetése.
25. A fizika kísérletekben a NAT ütemezésének megfelelően. Elméleti és gyakorlati oktatás során a szükséges eszközök bemutatására és a kísérletek elvégzésére is sor kerül.
26. Fizikából tehetséges diákom van. Tehetséggondozás. Szakkörök, kísérletező délutánok. Tanórán kívüli feladatmegoldás. Versenyekre való felkészítés. Elméleti és gyakorlati foglalkozások.
27. Az optika oktatása a NAT követelményeknek megfelelően. Fényjelenségek, geometriai optika, optikai eszközök. Elektromágneses hullámok és alkalmazásuk. Lézerek demonstrációs kísérletekben. Előadások, kísérletek bemutatása, mérőgyakorlatok végzése. Bemutató órák a gyakorló gimnáziumban.
28. A mechanika oktatása a NAT követelményeinek megfelelően. Testek haladó mozgása, egyensúly. Periodikus mozgások. Energia, munka, hő. Vektroszkóp. Előadások, kísérletek, mérőgyakorlatok. Bemutató a gyakorló gimnáziumban.
29. Szakvezető-képzés természettudományos végzettségű tanárok számára. A hallgatói létszám növekedése indokolja, hogy a hallgatók tanítási gyakorlatának irányítását e speciális feladat ellátására alkalmas tanárok végezzék. Továbbképzésük, hat szakterületen (biológia, fizika, földrajz, informatika, kémia, matematika) kíván segítséget adni a középiskolai tanároknak komplex természettudományos program formájában.
30. Természeti és technikat környezeti kultúra fejlesztése 10-12 éves korban. A továbbképzés tematikája alkalmazkodik a megcélzott korosztály életkori sajátosságaihoz, az alkalmazott módszerek pedig az évfolyamokon tanító pedagógusok végzettségi szintjéhez.
31. Kiegészítő alapképzés főiskolai végzettségű fizika szakos tanárok számára. A továbbképzés célja főiskolán fizika szakon végzett tanárok számára új diploma megszerzését nyújtó képzés biztosítása. Ismerve a főiskolai és az egyetemi képzés különbségeit, a szakmai (főleg elméleti fizikai), szakmódszertani, pedagógiai (életkorból adódó különbségek) kurzusok során teljesítik a hallgatók a képesítési követelményeket levelező formában. Képzési idő hat félév.
32. Tanári szakképesítést nyújtó kiegészítő alapképzés fizikusként végzett szakembereknek. Lehetőséget biztosít szakmai végzettséggel rendelkező szakembereknek tanári szakképesítés megszerzéséhez. A pedagógiai, szakmódszertani kurzusok gyakorló tanítás, az iskolai fizika tananyag és átadás módszereinek megismerése biztosítják a képesítési követelményekben megfogalmazottak teljesítését. A képzés formájában (négy félév, levelező) alkalmazkodunk a jelentkezők igényeihez, akár egyéni tanulmányi rend biztosításával.
33. Játékok, szimulációk, döntésjátékok a természettudományos nevelésben. A döntésjátékok kockázatmentesen drámai szituációkat teremtve elevenítik meg azokat a helyzeteket, amelyeknél a társadalom, a technika, a tudomány nyújtotta lehetőségek közül kell választani. A továbbképzés célja a döntésképesség kifejlesztésére alkalmas játékok, stratégiák megismerése és alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a természettudományos nevelésben. Témájuk és formájuk igen különböző, de közös bennük, hogy egyedülálló lehetőséget biztosítanak a kreativitás, az alkotó alkalmazás, a kommunikáció fejlesztésére. Műveltségtartalmuk nem tantárgyhoz kötött: az energia-ellátás, sugárvédelem, környezetvédelem, humángenetika, szexuális nevelés egyaránt alkalmas a döntési feladatokra való felkészítésre.
34. Ember és természet műveltségterület fizika részterületének specialitásai biológia vagy kémia szakos tanárok számára. A NAT feladataihoz alkalmazkodva a természettudományos szemlélet kiszélesítését, a természet egységét átadni képes tudás megszerzését biztosít nem fizikaszakos végzettségű tanárok számára. Olyan ismeretanyag és módszer is szerepel a képzés tematikájában, amelyek a "saját" diszciplína tanítása során is hatékonyan alkalmazhatók; elektrokémia, környezetvédelem, radioaktivitás populációgenetika fizikai alapjai. A képzés két félévben, 120 órában zajlik.
35. A fizika és matematika egybehangolása a NAT-ban. Fizika vagy matematikatanárok számára tervezett továbbképzésünk célja kiemelni és rámutatni azokra a tananyagrészekre, amelyek a két tárgy szigorú egymásra épülését, koncentrációját igénylik (például vektorok, sebesség, forgó mozgás), másrészt bemutatni azokat a lehetőségeket, amikor a fogalmak előkészítésében (például differenciálhányados, integrálszámítás) hatékony eszköz lehet a fizikai problémák vizsgálata elemi módszerekkel. A differenciálegyenletek közelítő megoldása, a feladatok algoritmizálása, számítógép alkalmazása a matematika hatékony működését mutatja be konkrét fizikai problémák esetén.
36. A fizika és kémia egybehangolása a NAT-ban. Fizika- vagy kémiatanárok számára. Az egységes természettudományos szemlélet kialakítása, fejlesztése. Hőtan, atomfizika, elektrokémia klasszikus fejezetei mellett a környezetvédelem, nemlineáris jelenségek, fraktálok összevetése nyújt példát a diszciplínák egymásra épülésére. A korlátozott természettudományos iskolai óraszám tananyagban, módszerben és problémák megoldásában maximális összelhangolást igényel, amelyet a továbbképzésen konkrét programok, óratervek készítésével is elő kívánunk segíteni. A képzésnél számítunk az integrált természettudomány tanítása során (anyagszerkezet, anyagfejlődés) szerzett tapasztalatainkra.
37. Differenciált oktatási módszerek a fizika tanításában. A NAT a tervezett kétszintű érettségi vizsga, a tudásanyag rohamos bővülése, a modern pedagógia eredményei a tananyag átadásának változatos stratégiáit igénylik. A fizika tanításban a klasszikus módszerek (kísérletezés, magyarázat stb.) mellett a tudásszint, érdeklődés, képesség szempontjából sokféle tanulót aktivizáló módszereket kívánjuk bemutatni (például project-munka, interaktív feladatmegoldás stb.), az alapműveltségi vizsgától egészen a tanulmányi versenyekre való felkészítésig.
38. Határon túli fizikatanárok továbbképzése. A kisebbségben lévő nemzetiségek értelmisége anyanyelvén jusson hozzá korszerű ismeretekhez, hogy azt azonos módon közvetíthesse saját nemzeti közössége tagjainak. A magyar nyelvű fizikatanár képzés hiánya súlyos gondot okoz a vajdasági magyar nyelvű középiskolákban. Továbbképzésükkel ezen a gondon kívánunk segíteni fizikatörténeti és modern fizikát magába foglaló kurzusokkal. Olyan oktatócsomagot kívánunk kifejleszteni, amelynek témái a hagyományos tananyagban újdonságnak számítanak (nemlineáris jelenségek, fekete dobozok, világító diódák stb.).

Fizika szakfordító képzés angol nyelvből. Olyan tanárok jelentkezhetnek, akiknek vagy "C" típusú, vagy "A+B" típusú középfokú vagy "C" típusú felsőfokú állami nyelvvizsgájuk van angol nyelvből. A képzés célja, hogy a césztvevők képesek legyenek fizikai szakszövegek nyelvileg helyes, közölhető szintű fordítására angolról magyarra, illetve magyarról angolra, hogy megszerezzék a hivatás gyakorlásával kapcsolatos tárgyalóképes nyelvismeretet. A résztvevők stílusgyakorlatokat, fordítástechnikát tanulnak hivatásos angol nyelvtanároktól, szakmai előadásokat hallgatnak angolul, szaknyelvi társalgást folytatnak a fizika oktatásában felmerülő problémákról.

A jelentkezés a KLTE, TTK Tanulmányi Osztályán beszerezhető jelentkezési lapon történik. Több szakra történő jelentkezés esetén rangsor megjelölését is kérjük!

(Levélcím: 4010 Debrecen, Pf. 18, telefon: 52-316-012, fax: 52-310-936).
Beküldési határidő:1997. szeptember 10.

Pálinkás József egyetemi tanár, tanszékcsoport-vezető

• Akkreditált, szakirányú továbbképzésben második diplomát adó, négyféléves szakjainkat, megjelelő számú jelentkezés esetén, a kővetkező négy témakörben indítjuk.
  (A szak költsége, létszámtól függően, maximum 200 000 Ft/fö. További felvilágosítással a szak felelósei szolgálnak.)
  1. Fizika szakos szaktanár, általános fizika szakirány. Felkészíti a tanárokat a korszerű demonstrációs eszközök, kísérletek és az információtechnika felhasználására a fizika tanításában. Kiérlelt fizikai tudást, szemléletet kíván adni, hangsúlyt fektetve az empirikus és az axiomatikus felépítés szintézisére, a klasszikus diszciplínák érvényességi körének és korlátainak, valamint a modern fizikához vezető problémák bemutatására, a fizikai törvények alkalmazására a természet- és műszaki tudományokban, a fizika kultúrtörténeti vonatkozásaira. Főbb területek: mechanika, elektrodinamika, termodinamika, atomfizika és optika, relativitáselmélet, informatika a fizikában, laborgyakorlatok, a fizika kultúrtörténete, szakmódszertan. Felelős: Dede Miklós, KLTE Kísérleti Fizikai Tanszék, telefon: 52-415-222.
  2. Fizika szakos szaktanár, anyagszerkezet szakirány. Az anyag szerkezeti kutatás új eredményeinek átadása, közvetítése, valamint a legújabb kísérleti módszerek gyakorlati bemutatása, illetve a témakörök szemléleti, módszertani vonatkozásainak hangsúlyozása révén fejleszti, ösztönzi és segíti a tanári kezdeményezőkészséget a tananyag megújításában. Főbb területek: kísérleti atom- és molekulafizika, bevezetés a szilárdtestfizikába, szilárdtestek szerkezete, periodikus és nem periodikus struktúrák, alakváltozás és törés, szuperképlékenység, nem egyensúlyi anyagok és alkalmazásaik, elektromos és mágneses tulajdonságok, szupravezetés, mágneses szerkezetek, felületek, szemcse- és fázishatárok, multirétegek szerkezete, új anyagok és technológiák, a szerkezetvizsgálat modern módszerei, elektronmikroszkópia. Felelős: Beke Dezső, KLTE Szilárdtestfizikai Tanszék, telefon: 52-316-073.
  3. Fizika szakos szaktanár, környezetfizika szakirány. Felkészíti a fizikatanárokat a környezet állapotával, a környezetben tapasztalható káros tendenciákkal, környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteknek a középiskolai oktatásba történő szélesebb körű bevitelére. Ismereteik birtokában a tanárok képesek lesznek arra, hogy a környezeti problémákat tudományos megalapozottsággal interpretálják, a nem helytálló információkat megfelelő érveléssel cáfolják. A képzés főbb területei: az atmoszféra fizikája, a hidroszféra fizikája, az atmoszféra és a hidroszféra kémiája, a litoszféra fizikája és kémiája, antropogén hatások az ökoszférában, ökológia, környezeti analitika, energia és környezet, nukleáris környezetvédelem, dozimetria.
     Felelős: Kiss Árpád Zoltán, KLTE-ATOMKI Közös Fizikai Tanszék,
     telefon: 52-417-266.
  4. Fizika szakos szaktanár, statisztikus fizika szakirány. A statisztikus fizika új, dinamikusan fejlődő területeinek bemutatása, illetve az ezekhez kapcsolódó számítógépes kísérletek és gyakorlatok elvégzése révén a tanár olyan új képességek birtokába jut, melyek lehetővé teszik számára a számítógépes kísérletek középiskolai oktatásban történő felhasználását, illetve a statisztikus módszerek, modellek fizikán túlnyúló alkalmazásainak bemutatását. A képzés főbb területei: kinetikus gázelmélet, gázok és folyadékok molekuladinamikai szimulációja, termodinamika, statisztikus mechanika, lineáris jelenségek, sztochasztikus és információelméleti alapok, káosz, neuronhálózatok, kritikus jelenségek, bolyongáselmélet, bolyongásproblémák számítógépes szimulációja, szupravezetés és kvantumfolyadékok, perkoláció és fraktálok, szakmódszertan. Felelős: Bárdos Gyula, KLTE Elméleti Fizikai Tanszék, telefon: 52-417-266.

• A tanúsítvánnyal záródó, egyéves továbbképzési formák 40-50 órájának megjelelő időbeosztása a csoportokkal tőnénő egyeztetés után tőrténik. A tanfolyam díja létszámtól függően, maximum: 45 000 Ft/fő.
  1. Általános fizika továbbképzés során a tanárok megismerkednek a fizika legújabb eredményeivel, azok oktatási vetületeivel, beágyazva eddigi ismereteikbe. Megismerik a legkorszerűbb, középiskolában is használható demonstrációs eszközöket, kísérleteket, különös tekintettel a számítástechnikai eszközök és az új információtechnikai lehetőségek alkalmazására, elsősorban a középiskolai fizikatanítás hagyományos területein: mechanika, elektromosságtan, termodinamika, atomfizika és optika, informatika a fizikában.
     Felelős: Demény András, KLTE Kísérleti Fizikai Tanszék, telefon: 52-415-222.
  2. Szilárdtestek elektromos és mágneses tulajdonságai. Az. elektromos vezetés mechanizmusa, az elektromos ellenállás hőmérséklet- és koncentráció-függésének értelmezése. Termoelektromos jelenségek, szupravezetés, magas hőmérsékletű szupravezető anyagok és alkalmazásaik. Dia-, para-, ferromágnesek szerkezete, doménmágnesség, kemény és lágy mágneses anyagok, technikai alkalmazások. Felelős: Szabó István, KLTE Szilárdtestfizikai Tanszék, telefon: 52-316-073.
  3. Szilárd testek szerkezete. Kristályos, kvázikristályos, nanokristályos és amorf anyagok. A kristályszerkezet-vizsgálatok alapvető módszerei (röntgen-, elektrondiffrakció). Képlékeny alakváltozás és törés alapvető mechanizmusai, diszlokáció-mozgás. Ötvözetek szerkezete: rendeződés és szétválás. Felületi szegregáció. Mennyiségi pásztázó és transzmissziós elektronmikroszkópia alkalmazása a szerkezetkutatásban. Felelős: Erdélyi Gábor KLTE SzilárdtestFizikai Tanszék, telefon: 52-316-073.
  4. Új anyagok és technológiák. Mikro- és nanokristályos anyagok, kvázikristályok; a mechanikai, elektromos és mágneses tulajdonságok és a szerkezet kapcsolata. Szemcse- és fázishatárok szerkezete. Vékony filmek és multirétegek. Előállításuk, alkalmazásaik. A folyadékkristályok szerkezete, tulajdonságaik és alkalmazásaik. Szuperötvözetek, intermetallikus fázisok, mint magas hőmérsékletű szerkezeti anyagok. Társított anyagok (kompozitok). Új technológiák: ionimplantáció, felületek kezelése nagy intenzitású lézernyalábbal, plazmaszórás stb. Felelős: Beke Dezső, KLTE Szilárdtestfizikai Tanszék, telefon: 52-316-073.
  5. Az anyagvizsgálat modern kísérleti módszerei. Transzmissziós és pásztázó elektronmikroszkópia. Röntgen-mikroanalitika. Pásztázó alagút-mikroszkópia, térion-mikroszkópia és atompróba. Elektrondiffrakciós és elektronspektroszkópiai módszerek (LEED, RHEED, OES, XPS stb.). Ionnyaláb-analitika (RBS, tömegspektroszkópiai eljárások (SIMS stb.). Rezonanciamódszerek (NMR, Mössbauer-spektroszkópia), röntgendiffrakció. Elektromos és mágneses tulajdonságok vizsgálata. Szupravezetők vizsgálata. Differenciális scanning-kalorimetria. Ionsugaras analitika. Felületanalitikai módszerek.
     Felelős: Langer Gábor KLTE Szilárdtestfizikai Tanszék, telefon: 52-316-073.
  6. Kísérleti atom- és molekulafizika. Az atomok felépítése; energianívók; atomok fénykibocsátása és fényelnyelése. Az optikai spektroszkópia; a lézerspektroszkópia alapjai. A sugárzások anyaggal való kölcsönhatásai: ionizáció, fékezési sugárzás, fotoeffektus, Compton-szórás és párkeltés. Atomfizikai jelenségeken alapuló anyagvizsgálati módszerek és legfontosabb alkalmazásaik: magmágneses rezoriancia (NMR), elektronspin rezonancia (ESR), röntgenfluoreszcencia analízis (XRFA), részecske indukált röntgenanalízis (PIXE), szinkrotron sugárzás alkalmazása, röntgen- és elektrondiffrakció. Felelős: Pálinkás József, KLTE Kísérleti Fizikai Tanszék, telefon: 52-415-222.
  7. A Föld fizikája. Az atmoszféra fizikája: a légkör összetétele, sztatikája és termodinamikája, légköri áramlások. Az éghajlat modellezésének alapjai. A hidroszféra fizikája: áramlások, felszíni és felszín alatti vizek dinamikája. A litoszféra fizikája, a Föld gömbhéjas szerkezete. A földfelszín változásai: lemeztektonika, erózió stb. Felelős: Kiss Árpád Zoltán, KLTE-ATOMKI Közös Fizikai Tanszék, telefon: 52-417-266.
  8. Környezeti analitika és ökológia. Ember és környezete: Az emberi tevékenység hatása a környezetre. Kockázat természetes és antropogén folyamatokban. Ökoszisztémák szerkezete, működési folyamatai. Az analitikai és az ökológiai leírás összevetése. A környezetanalitika mint a környezetellenőrzés fő módszere. Környezetanalitikai technikák. Felelős: Kiss Árpád Zoltán, KLTE-ATOMKI Közös Fizikai Tanszék, telefon: 52-417-266.
  9. Energia és környezet. Az energiatermelés története. Energiatermelés fosszilis tüzelőanyagokból. A fosszilis erőművek okozta környezetszennyezés és annak csökkentése. Nukleáris energia és nukleáris környezetvédelem. Dozimetria. Alternatív energiaforrások. Felelős: Kiss Árpád Zoltán, KLTE-ATOMKI Közös Fizikai Tanszék, telefon: 52-417-266.
  10. Nemegyensúlyi statisztikus fizika. Nemegyensúlyi folyamatok általános statisztikus fizikai leírása, dinamikai folyamatok főtételei. Lineáris jelenségek,energiadisszipáció kívülről vezérelt rendszerekben nemlineáris jelenségek. Felelős: Sailer Kornél, KLTE Elméleti Fizikai Tanszék, telefon: 52-417-266.
  11. Sztochasztikus rendszerek statisztikus fizikája. Sztochasztikus és információelméleti alapok. Entrópia és információ. Az időfüggő sztochasztikus folyamatok osztályozása. Káosz. Konzervatív és disszipatív rendszerek. Stabilitásanalízis. Bifurkáció. Neuronhálózatok működése, az agy. Felelős: Nagy Ágnes, KLTE Elméleti Fizikai Tanszék, telefon: 52-417-266.
  12. Modern statisztikus fizikai módszerek és számítógépes szimuláció. Perkoláció és fraktálok. Bolyongás, diffúzió által korlátozott növekedés. Fraktálok a biológiában. Multifraktalitás. Kritikus jelenségek. Másodrendű fázisátalakulások és skálatörvények. Neuronhálózatok, önszerveződés. Felelős: Bárdos Gyula, KLTE Elméleti Fizikai Tanszék, telefon: 52-417-266.
  13. Fizika szakmódszertan továbbképzés. A továbbképzés bemutatja a számítástechnika, informatika, elektronika, videotechnika lehetőségeit a fizikaoktatásban, a korszerű eszközök alkalmazásával megnyíló információ- és tapasztalatszerzési csatornákat. Tárgyalja az ezek használatával kapcsolatos didaktikai szaktárgyi és pszichológiai problémákat. Elemzi a középfokú fizikaoktatás helyét és feladatait a korszerű természettudományos világkép kialakításában. Bemutatja különböző típusú iskolák sikeres tanítási programjait. Felelős: Isza Sándor KLTE Kísérleti Fizikai Tanszék, telefon: 52-415-222.