DAVID SCHRAMM (1945 - 1997)

Schramm a CalTechen William Fowler tanítványa volt. William a periódusos rendszer nehéz elemeinek kialakulását kutatta szupernóvákban, ezért kapott Nobel-díjat. Dávid többre vállalkozott: a csillagokban azonnal elégő (ott fúzionáló), de földi világunkban mégis jelenlévő könnyű atommagok (²H, ³He, ⁷Li, ⁹Be) születését fejtette meg.

A korai Forró Univerzumban egyenlő volt a protonok és neutronok száma, összetett atommagok még nem maradhattak fenn. Amint - egy másodperc múltával - a hőmérséklet százmilliárd fok alá csökkent (kT < ( M_p - M_n ) c² ), az ütközések energiája többé nem volt elég új neutronok keltéséhez, de szabad neutronok néhány percig még jelenvoltak elbomlásuk előtt. Ebben a már hűvösödő, de szabad neutronokat még tartalmazó nem-egyensúlyi világban hidrogénből neutronbefogással jöttek létre a könnyű atommagok. Mennyiségüket a befogásig eltelt időnek és a szabad neutron radioaktív felezési idejének viszonya szabta meg. A könnyű atommagok ma megfigyelt számarányából tehát vissza lehet következtetni arra, hogy mekkora volt a nukleáris anyag sűrűsége az első három percben.

Nevezzük a végtelenségig táguló és az egyszer majd önmagába visszaroskadó világ alternatíváit elválasztó gravitációs tömegsűrűséget kritikus sűrűségnek. Schramm arra az eredményre jutott, hogy az Univerzum nukleáris anyaga nem több, mint a kritikus sűrűség 10 %-a. Mivel asztrofizikai tapasztalatok a mellett szólnak, hogy a gravitáló anyag körülbelül kritikus sűrűségben van jelen, a Mindenség anyagának zöme nem atomos jellegű (sötét anyag).

Schrammnak a nem csillagokban keletkezett könnyű atommagok számarányára alapozott érvelését megerősítette, hogy egy másik következtetését a CERN gyorsítója 12 évvel később - laboratóriumban igazolta: a világban csak háromfajta neutrínó létezik.

Mindezt a magyar fizikusok tőle személyesen hallhatták. Emlékezünk a Nagy Dávid óriási alakjára, lendületes előadásmódjára, nagyívű gondolatmenetére. Közös kutatási témákon dolgoztunk. Legutoljára tavaly járt Budapesten.

Fiatalkorában görög-római birkózó volt. Autójának rendszáma BIG BANG. Résztvett a világ legnagyobb gyorsítója mellett az Asztro-részecskefizikai Központ létrehozásában (Chicagóban). Megmászta a Csimborasszót, így saját izmai erejével jutott el a Glóbus centrumtól legtávolabbi pontjára. (Equadorban. Ne felejtsük el a Föld lapultságát!)

Vártuk, hogy nagyságát a Nobel-díj is elismeri. Saját dinamikus életvitele erre már nem adott időt. A természet erőit idéző hatalmas alakja emlékeinkben él tovább.

A gyászszertartásra a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Fizikai Társulat részvéttáviratot küldött.

Marx György