Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1999/2.

RADON A MAGYAR FALVAKBAN

Tóth Eszter
 RAD Lauder Labor, Budapest

Előzmények

A lakótéri radon vizsgálatára Magyarországon már 1978-ban (Tóth Árpád) és 1981-ben (Bozóky László) indokolt javaslatot tettek. Az első szélesebb körű lakótéri radon vizsgálatról 1988-ban számoltak be Somogyi György, Nikl István, Csige István és munkatársai. Ebben a tanulmányban 122 magyarországi lakótér LR 115 nyomdetektorral történt másféléves méréséből a radon éves átlagos aktivitás-koncentrációjának középértékére 55 Bq/m3-t kaptak [1]. Egy újabb, reprezentatívnak mondott, 998 lakásra kiterjedő, E-perm elektrétkamrás detektorokkal végzett egy éves felmérés szerint pedig a magyarországi radonszint súlyozott 1 középértéke 107 Bq/m3 (Nikl István, 1996) [2]. Több ilyen nagyléptékit felmérés az országban nem történt. A RAD Lauder Labor 1994 és 1998 között jóval több, mint 10000 lakótérben mérte meg a radon aktivitás-koncentrációját az ország különböző területein. Adatbázisunkra támaszkodva megadjuk a lakótéri radon aktivitás-koncentrációjának különböző szempontú átlagértékeit.

Mérési módszerünk

A lakóterek radonjának aktivitás-koncentrációját Angliából vásárolt, az angol Nemzeti Sugárvédelmi Intézet radonkamrájának segítségével kalibrált CR 39 nyomdetektorokkal végezzük.2 A detektorokat az erre kiképzett fizikatanárok és tanulók helyezik el a lakásokba, ahol a detektorok 70-90 napot töltenek. Egy-egy lakásban 3 évszakban (ősszel, télen és tavasszal) mérünk. Nyáron a fokozott szellőztetés miatt a radonkoncentráció alacsony, a nyári időszakot korábbi mérési tapasztalataink alapján az őszi és téli aktivitás-koncentráció átlagának ötödével becsüljük. E négy adatnak a mérőnapok számával súlyozott átlaga az adott szoba éves átlaga, vagy röviden radonszintje.

A detektorlapokat 20 %-os NaOH oldatban marjuk 4 órán át 92 °C hőmérsékleten. Az ilyen módon mikroszkóppal már láthatóvá tett nyomokat számítógép számlálja alakfelismerő programjával. A fókuszsíkot detektoronként kézzel állítjuk be. Detektoraink geometriája mellett átlagosan 1 nyom keletkezik 1 mm2-en, ha a detektor 30 napon át van egy átlagosan 43 Bq/m3 radon aktivitás-koncentrációjú helyen. 1994-ben, 1996-ban és 1998-ban részt vettünk az angliai Nemzeti Sugárvédelmi Intézet által szervezett EU Intercomparisonon. Mérésünk hibája kisebb, mint 10 százalék.

Hálószobák és radonszintjük

Magyarországon 1994 szeptemberétől 1998 júniusáig közel 15000 helyiségben mértünk. (Ehhez több, mint 50000 detektort készítettünk és értékeltünk.)

A mérőhelyeket igyekeztünk úgy választani, hogy azok lehetőleg

E helyválasztásnak az elmúlt négy évben 2476 helyiség nem felelt meg (tanterem, szertár, iroda, óvoda, pince, emeleti szoba, kamra, konyha, fürdőszoba, WC, garázs, borpince, vízakna, különféle munkahelyek).3 További 870 lakótér mérési eredményét gyanúsnak találtuk.4 Mindezeket töröltük most elemezendő mintánkból. Az elvárásainknak még így is 11556 mért ház felelt meg. Közülük 1425 szobát két-két, 342 szobát három-három és 170 szobát négy éven át mértünk.

1. táblázat
11 556 ház mind 10 634 ház mind, kivéve nagyok
a szobában mért értékek
  maximuma középértéke maximuma középértéke
Bq/m3 db % db % db % db %
>1000 25 0,2 2l 0,2 6 0,1 6 0,06
>800 52 0,4 41 0,4 10 0,1 9 0,08
>600 133 1,2 109 0,9 52 0,5 41 0,39
>500 256 2,2 216 1,9 130 1,2 114 1,07
>400 501 4,3 438 3,8 323 3,00 284 2,67
>300 1023 8,9 951 8,2 753 7,1 713 6,70
közép 145 Bq/m3 140 Bq/m3 133 Bq/m3 131 Bq/m3
medián 107 Bq/m3 105 Bq/m3 103 Bq/m3 101 Bq/m3

2. táblázat
A B C D E F G H
települések lakosainak száma (ezer fő) mért házak száma mért települések száma települések átlagának középértéke (Bq/m3) mért települések lakóinak száma súlyozott átlag (Bq/m3) országban lakók száma (ezer fő) 1000 főre jutó mért házak száma
<5 7 482 85 141 142 264 128 3 191 2,34
<10 8 487 95 140 212 955 128 4 107 2,07
10-50 1 361 18 111 377 905 108 2 260 0,60
50-100 555 5 105 320 537 106 770 0,72
>100 220 3 105 468 052 111 1 178 0,19
mind 10 623 121 133 1 379 449 118 8 315 1,28

Az 1. táblázatban a 11 556 ház radonadatait foglaltuk össze. Hogy egy házhoz a benne mért éves átlagok közül a legnagyobbat, vagy az éves átlagok középértékét rendeljük hozzá, az nem befolyásolja lényegesen az összesített eredményeket, Ezért a továbbiakban azoknál a házaknál, ahol nem csak egy évben mértünk, a mért éves átlagok középértékét5 nevezzük a ház radonszintjének.

Az 1. táblázat jobb oldali oszlopai ("mind, kivéve a nagyok") azon 10634 ház halmazát mutatja be, melyek közül kiemeltünk 3 községet.6 E három faluban ugyanis több magas radonos házra bukkantunk, ezért csaknem az egész falut felmértük. Úgy véltük, ez torzíthatja a statisztikát, az országos középértéket. Látható azonban, hogy a három község kiemelése az adatbázisból csökkenti ugyan az összes adat középértékét és mediánját, de mindkettőt kevesebb, mint 10 %-kal. Ezért e három falut a következőkben nem hagyjuk ki.

Magyarországon a RAD Lauder Labor által 1994 és 1998 között mért 11 556 ház radonszintjének középértéke 140 Bq/m3, mediánja 105 Bq/m3.

Mielőtt azonban elhamarkodott kijelentéseket tennénk a lakótéri radon aktivitás-koncentrációjának országos középértékére, elemezzük a mért településeket népességük szerint, majd területi eloszlásukban.

A radonszint középértéke népesség-nagyságcsoport szerint

Adatbázisunk 11 556 mérési eredménye 351 településről származik. Közülük a továbbiakban csak azzal a 121 településsel fogunk foglalkozni, ahol a mért házak száma 20 vagy annál több, és ahol a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából a településen lakók számát meg tudtuk állapítani. Ebben az adathalmazban 10 623 ház maradt.

Mérésünkbe a települések önkéntes jelentkezéssel (elsősorban a fizikatanár kezdeményezésére) kapcsolódtak be. Minden jelentkezést elfogadtunk, ahol nem emeletes városi házakat akartak mérni. Nem törekedtünk országot reprezentáló mintavételre. Sőt, még arra sem, hogy a magyar falusi házak reprezentatív mintáját alkossuk meg. (Noha adathalmazunk lassan akkora lesz, hogy közel állunk ahhoz, hogy belőle az ország falusi, kisvárosi házainak reprezentatív mintáját összeállítsuk. Ha egyáltalán van ennek értelme. 7)

Magyarországon 8 315 663 ember 8 (2. táblázat VII. sor G oszlop, röviden: 2VII.G) lakik Budapesten kívül. Közülük 3191254 ember (2II.G) lakik olyan kis településen, amelyiknek a lélekszáma nem haladja meg az 5000-et (2II.A).

85 ilyen községben mértünk (2II.C), összesen 7482 házban (2II.B). E mért települések lakóinak száma 142264 (2II.E). Ha egy-egy településen a mért radonszintek számtani közepét rendeljük a faluhoz, majd ezek középértékét képezzük, akkor 141 Bq/m3 értéket kapunk (2II.D). Ez azonban biztosan torzítja a 85 községre jellemző radonszintet, hiszen a különböző lélekszámú községeket egyenlő súllyal szerepeltettük ebben az átlagképzésben. Jellemzőbb képet kapunk, ha a mért községek lakóinak számával súlyozva átlagolunk. Az 5000 főnél kisebb lélekszámú falvakban élő magyar lakosság hálószobáiban mért radon aktivitás-koncentráció éves átlagainak a falvak lakosságával súlyozott középértékére azt állíthatjuk, hogy az 128 Bq/m3 (2II.F). Ez nyilván nem a magyar átlag, mert csupán a kistelepülések 3 millió lakójáról szól.

A nagyobb települések figyelembe vételéhez nézzük meg újra a 2. táblázatot. Úgy ítéljük meg, hogy a 10 ezernél kisebb lélekszámú településekre adathalmazunkból még viszonylag jó becslést adhatunk: az itt élő 4 millió ember lakásában a radonszint népesség-nagyságcsoport szerint súlyozott átlaga 128 Bq/m3. (2III.; ugyanakkora, mint az 5000 főnél kisebb lakosú településeken.) A 10 ezernél nagyobb lakosságú településeken ugyan nem az emeleteken mértünk, hanem mondjuk úgy, hogy a kertvárosi rész földszintes házaiban, ennek ellenére ezeken a településeken a radonszint alacsonyabb, mint a kisebb településeken.9 Ennek több oka lehet. Magyarország természetföldrajzi térképére nézve azt látjuk, hogy a nagyobb vidéki városok általában az alföldi síkvidékeken vannak, míg a kis falvak inkább a hegyek közt, dombvidékeken. Ebből fakadóan a lakók életmódjának, vagy a házak szerkezetének, építőanyagának különbözősége is lehet e mögött a radonszint-eltérés mögött. Ennek feltárása további vizsgálatot igényel. Ez a jelenség hívta fel figyelmünket arra, hogy a kistelepülések nem egyenletesen terítik be az országot, ezért talán az "országos átlag" képzését is másként kellene csinálnunk, mint azt az imént a 2. táblázatban tettük.

3. táblázat
Megye mért házak száma mért települések száma településen lakók száma ezer főben 1000 főre jutó mért házak száma
<5 5-10 10-50 50-100 >100
Baranya 677 9 8 - - - 1 1,62
Bács-Kk 124 1 1 - - - - 0,23
Békés 666 7 1 3 3 - - 1,62
Borsod-A-Z 788 9 3 2 3 - 1 1,03
Csongrád 430 9 6 1 1 1 - 0,98
Fejér 1056 13 11 - 1 - 1 2,51
Győr-M-S 608 11 8 - 2 1 - 1,43
Hajdú 20 1 1 - - - - 0,04
Heves 2032 19 18 - 1 - - 6,08
Jász-Nk-Sz 0 0 - - - - - -
Komárom-E 788 7 5 1 1 - - 2,5
Nógrád 544 4 4 - - - - 2,4
Pest 887 12 7 1 4 - - 0,93
Somogy 348 2 1 - - 1 - 1,01
Szabolcs-Sz-B 160 2 2 - - - - 0,28
Tolna 885 6 4 1 1 - - 3,48
Vas 58 1 - - - 1 - 0,21
Veszprém 307 5 3 1 1 - - 0,8
Zala 245 3 2 - - 1 - 0,8
Magyarországon 10623 121 85 10 18 5 3 1,28

A radonszint középértéke megyénként

A 19 megye közül csak Szolnok megyében nem mértünk, Bács-Kiskun (124 ház), Hajdú (20 ház) és Vas (58 ház) alulreprezentáltak. A legtöbb házat Heves megyében mértük (2032 ház), majd Fejérben (1056 ház). A mérésben részt vett falvak számát településnagyság szerint a 3. táblázatban mutatjuk be. A megyék lakossága különböző, ezért az utolsó oszlopban az 1000 főre jutó mért házak számát is feltüntettük. A megyéket a mérési pontok nem fedik le egyenletesen.

Az országos átlagot akkor tudnánk biztosan (legalább az adott évre) megadni, ha minden lakásban mérnénk abban az évben. Mivel elsődleges célunk a nemzetközi intézkedési szintet meghaladó lakások megtalálása és mentesítése volt, és józan ésszel emeleti lakásokban kevés radont várunk,10 ezért ragaszkodtunk ahhoz, hogy falvakban végezzük a méréseket. Magyarországon a kisebb, mint 5000 lélekszámú településeken élő 3 millió ember 0,6 %-ának mértük meg a hálószobáját.

Mindezt előre bocsátva képezzük az országos átlagot a kisközségek (<5000 fő) 2961615 lakójára11 (4. táblázat). A megyeátlagokat a falvak létszámával súlyozott átlagként számítottuk a falvak középértékéből. Ekkor az országos középérték lehet a 17 megye (Szolnok és Vas nélkül) átlagának a számtani középértéke: 132 Bq/m3. De képezhetjük a 17 megye megyei lélekszámmal súlyozott átlagát is. Így az 5000 lakosnál kisebb településeken az országos súlyozott középérték: 134 Bq/m3.

Ez a 132 Bq/m3 vagy 134 Bq/m3 több okból nem lehet az országos átlagnak:

· Magyarország többi (7 millió) lakója nagyobb településeken él, feltehetően legalább harmaduk emeleten, azaz sokkal alacsonyabb radonszintben.

· A fennmaradó 7 millió lakó közül legalább a fele a síkságokon él, ahol általában kisebb a radonszint, mint a hegyekben, völgyekben.

· Borsodot most csak három kis falu képviseli, ők viszont a legmagasabb megyei átlagot adják. Lehet, hogy Borsod további mérésével az derül ki, hogy a borsodi átlag jóval kisebb vagy nagyobb. A nagy lélekszámú Borsod átlagában azonban még egy kicsi változás is jelentős változást okozhat az országos átlagban. Ha Borsodot jelen értékelésünkből töröljük, akkor 134 Bq/m3 helyett az ország többi részére 121 Bq/m3 súlyozott átlagot kapunk.

· Vas és Szolnok megye kis falvairól nem tudunk semmit.

Geológiai megfontolások

A talajlevegő radontartalma elsősorban a talajszint alatt lévő földtani képződmények urántartalmától függ. A hazai kőzetek átlagos, elsődleges urántartalma 0,5-5,0 g/tonna között változik. A magasabb értékek az idősebb fekete (szerves anyagban dús) agyagokhoz, agyagpalákhoz, valamint a savanyú magmás kőzetekhez (gránitok, riolit) kapcsolódnak. Eszerint magasabb radonszinteket várhatunk az idősebb kőzetekből felépülő hegy- és dombvidéki területeken fekvő településeknél. Ezt az egyszerű képet azonban több tényező árnyalja:

· A kőzeteket utólagosan átjáró hidrotermális oldatokból kiváló anyagok (elsősorban a tektonikai zónákban) az urántartalmat jelentősen megemelhetik (Ilyen például az andezites vulkanitok területe - a Börzsöny és a Mátra térsége.)

· Oxidatív viszonyok között az uránvegyületek könnyen oldódnak, reduktív környezetben oldhatatlanok, kicsapódnak (az úgynevezett geokémiai csapdákban). Ez a folyamat kicsiben mindenütt lejátszódik, a talajvízszint felett oxidáció történik, alatta redukció. Nagyban ez a jelenség a homokkő típusú hatalmas urántelepek előfordulásait hozza létre, (ilyen eredetű a mecseki uránérc is). Ilyen folyamatok hatására fiatal folyóvízi üledékekkel borított területeken is megjelenhetnek magasabb urántartalmú körzetek, (esetleg ez indokolja a Sajó- és Hernád-völgy magasabb radonszintű falvait, ahol akár a talajból, akár a vályogfalakból áramlik a radon a szobákba).

4. táblázat
megye 5000 főnél kevesebb lakosú, mért községek száma falvanként súlyozott megyei átlag 5000 főnél kevesebb lakosú községek lakóinak száma
Baranya 8 149 171 124
Bács-Kiskun 1 143 188 099
Békés 1 161 96 792
Borsod-A-Z 3 237 334 455
Csongrád 6 107 98 838
Fejér 11 119 179 101
Győr-M-S 8 114 l87002
Hajdú 1 119 103 380
Heves 18 150 185 612
Komárom-E 5 103 99 700
Nógrád 4 204 127 165
Pest 7 96 272 538
Somogy 1 96 192 365
Szabolcs-Sz-B 2 82 299 692
Tolna 4 163 121 576
Vas - - 127 790
Veszprém 3 108 155 493
Zala 2 91 148 683
összesen 85 2 961 615
országos közép 132 Bq/m3
országos súlyozott közép 134 Bq/m3

5. táblázat
megye mért települések száma Bq/m3 radonszint-tartományba eső települések száma
>200 100-200 <100
Baranya 9 3 4 2
Bács-Kiskun 1 - 1 -
Békés 7 - 7 -
Borsod-A-Z 9 3 6 -
Csongrád 9 - 5 4
Fejér 13 1 7 5
Győr-M-S 11 - 8 3
Hajdú 1 - 1 -
Heves 19 4 13 2
Komárom-E 7 - 2 5
Nógrád 4 2 2 -
Pest 12 - 3 9
Somogy 2 - - 2
Szabolcs-Sz-B 2 - - 2
Tolna 6 - 6 -
Vas 1 - 1 -
Veszprém 5 - 5 -
Zala 3 - 1 2

A kőzetek urántartalma a lakótéri radonkoncentráció kialakulásához nélkülözhetetlen, de nem kizárólagos. A lakótéri radon-anomáliák létrejöttét a ház alatt lévő képződmények gázátjárhatósága is nagy mértékben befolyásolja.

A geológiai megfontolások ráirányíthatják egy-egy területre figyelmünket. Mérések nélkül azonban igen óvatosnak kell lennünk.

Geológiai szempontból például a Mórágyi rög gránitját "ígéretesen" magas radonszintet adónak képzeltük, a radonmérések vártnál alacsonyabb eredményeinek értelmezésekor azonban fel kellett ismernünk e gránit tömörségét, azt, hogy nem csak víz át-nem-eresztő, de a radioaktív nemesgázt sem átengedő anyag.

Az is elgondolkodtató - a "magyar átlag" szempontjából, de más szempontokból is -, hogy például Mátraderecskén vagy az innen távoli két másik községben a radonszintek nagyon széles tartományban (50 Bq/m3 és 1500 Bq/m3 között) fordulnak elő, közel lognormál eloszlásban. E széles eloszlás mögött természetesen házszerkezeti, életmódbeli különbségek is lehetnek. Mátraderecskén azonban ma már tudjuk, hogy a magasabb radonszinteket a község közepe táján húzódó zóna tufitrétegének magas urán-rádiumtartalma szolgáltatja, míg a község többi részén nincs tufit a felszínen. (Lehetne arra is gondolni, hogy ebben a zónában a feláramló szén-dioxid egészen a felszínig tolta a redukciós geokémiai csapdát, de jelenleg a szén-dioxid feláramlása nem figyelhető meg e zónának legalább kétharmadnyi terültén.)

A lakótéri radonszint-rendelethez

A magyar falusi átlagot különféle statisztikai bűvészmutatványokkal lehet mozgatni 110 Bq/m3 és 150 Bq/m3 között. Lehet az egész országra is átlagot becsülni 55 és 120 Bq/m3 közé. A RAD Lauder Labort és munkatársait azonban elsősorban az motiválja, hogy az egészséget esetleg károsító szintűen magas radonos házakat meglelje és azokat sikeresen és olcsón mentesítse.

Minden mért megyében megvizsgáltuk, hogy hány falu középértéke nagyon alacsony (<100 Bq/m3), közepes (100200 Bq/m3) és nagyobb, mint 200 Bq/m3. (5. táblázat. - A 200 Bq/m3 nem jelent túlságosan magas értéket, ha arra gondolunk, hogy a 11556 ház közül 2273 haladja meg.) A csoportokat elválasztó 100 és 200 Bq/m3 határokat azért is választottuk, mert korábbi munkáinkban úgy láttuk, mintha 100 és 200 Bq/m3 között élők között szignifikánsabban alacsonyabb lenne a nők között a rákelőfordulás [3].

6. táblázat
megye mért települések lakóinak száma mért házak száma összes ember száma 1 mért főre jutó lakó Bq/m3 radonszint-tartományban mért házak száma lakók arányában Bq/m3 radonszint-tartományban várható házak száma
<1000 lakosú településeken >400 >600 >1000 >400 >600 >1000
Baranya 11690 595 178 133 113 33 10 5 3 728 1 130 565
Bács-Kiskun 1320 124 267 944 815 - - - nem tudjuk, nem várható
Békés 63834 438 182 966 158 6 - - 946 nem várható
Borsod-A-Z 88614 445 385 590 327 39 7 - 12 752 2 289 -
Csongrád 47446 326 132 149 153 1 - - 153 - -
Fejér 36105 936 219 908 89 49 19 4 4 344 1 685 355
Győr-M-S 60879 491 193 055 148 5 1 1 742 148 148
Hajdú 6597 20 202 122 3 814 - - - nem tudjuk
Heves 55112 2 011 199 645 37 157 52 9 5 882 1 948 337
Jász-NK-Sz - - 189 551 - - - - nem tudjuk
Komárom-E 38461 714 132 908 70 - - - nem várható
Nógrád 4163 544 133 770 93 56 11 2 5 196 1 021 186
Pest 120823 533 460 145 326 16 2 - 5 212 652 -
Somogy 1642 71 209 259 1 112 - - - nem tudjuk
Szabolcs-Sz-B 3723 160 382 429 902 - - - nem tudjuk, nem várható
Tolna 25633 777 146 695 71 24 3 - 1 710 214 -
Vas - - 136 759 - - - - nem tudjuk
Veszprém 22913 194 188 725 367 2 - - 734 nem várható
Zala 1905 108 165 608 579 1 - - 579 nem tudjuk
összesen: 590 860 8 487 4 107 361 183 389 105 21 41 979 9 086 1 591

A megyék között Baranya, Borsod, Heves és Nógrád "jeleskedik". Fejér nagyon érdekes: noha 13 településen mértünk, csupán 1 kicsi község kiugró, 5 pedig a nagyon alacsony kategóriában van. Az átlagosan "magasabb" községek a Mecsek környékén és az Északi Középhegység területén vannak. Most azonban ismét a községek középértékeiről beszéltünk, a kiemelkedően magas radonszintű házak helyett.

Megvizsgáltuk a 10 ezernél kisebb lakosít településeken, hogy megyénként hány 400, 600 és 1000 Bq/m3 fölötti házat találtunk. Ebből a mért házakban élők száma és a megye hasonló méretű településeinek lakossága arányában becsültük meg, hogy hány ház várható ugyanilyen magas radonszint fölött (6. táblázat).

Érdekességek:

1. Fejér megyében 1 község emeli meg a magas radonszintű házak számát. Ennek oka a gránitban keresendő. Ha ezt a községet figyelmen kívül hagyjuk, a többi Fejér megyei faluban 600 Bq/m3 felett nem található ház. Ugyanakkor ebben az egy községben összesen van 240 ház, amelyből 202-t már mértünk. Tehát Fejér megyéből józan ésszel kevesebb, mint 30 házat várhatunk 600 Bq/m3 felett az 1685 helyett.

2. Heves megyében a 600 Bq/m3 fölött jósolt házak közül 1591 "forrása" Mátraderecske. Nyilvánvaló hogy a csaknem teljesen fölmért Mátraderecske legfeljebb néhány magas radonos ház bújhatott el előlünk.

3. Pest megyében az összes 600 Bq/m3-nél magasabb aktivitás-koncentrációjú házat két olyan községben találtuk, melyek a nógrádi megyehatár közvetlen közelében vannak. Ez erősíti, hogy inkább geológiai, mint közigazgatási határokat kellene kitűznünk az országos radonszint átlagának keresésekor. (Ha a most említett két községet a kicsi Nógrádhoz "csatolnánk", akkor 600 Bq/m3 fölé országosan 466-tal kevesebb házat jósolnánk.)

4. Hat olyan megye van, ahol nem, vagy csak egy-két településen mértünk, ezért ezekben a magasabb radonszintű házakra jósolni nem tudunk. (Közülük a geológiai viszonyok és a szomszédos megyék mért értékei alapján Bács-Kiskun, Hajdú, Szabolcs és Szolnok megyében nem várunk magas radonos házak felbukkanására.)

Méréseink alapján úgy látjuk, hogy Magyarországon ma öt-hat ezerre12 tehető azoknak a házaknak a száma, amelyek meghaladják a 600 Bq/m3 radonszintet. Ha a jövőben az előző évekhez hasonló ütemben tudunk dolgozni, akkor közülük évente közelítőleg 25 darabot leszünk képesek felismerni.13 Ha egy ház mentesítésének költsége átlagosan 100000 Ft (ez felső becslés 1999-ben!), akkor a mentesítés országosan évente 2,5 millió forint ráfordítást jelentene.

A WHO 200 és 600 Bq/m3 között ajánlja az intézkedést a lakó egészségi kockázatának csökkentése érdekében. Javasoljuk, hogy a lakótéri radonnal kapcsolatos Népjóléti miniszteri rendelet írja elő

Köszönet

Az elmúlt évek radonszint-felmérő munkáiban az ország sok tanára és kisdiákja vett részt. Köszönöm áldozatos munkájukat. Közvetlen főmunkatársaim a RAD Lauder Laborban: Lázár István, Papp Géza és Selmeczi Dávid voltak, akik nélkül ez a munka nem jöhetett volna létre. Köszönöm. Ennek a cikknek a megírásában Horváth István geológus önzetlen segítségét kaptam, köszönöm. Köszönöm Marx Györgynek és Pál Lénárdnak szigorú és segítőkész tanításait.

A munka anyagai hátterét a RAD Alapítvány fedezte. Köszönöm Deák Andreának és Deák Ágnesnek a biztonságot adó hátteret.

Irodalom

1. SOMOGYI GY, NIKL I., CSIGE I., ÉS MTSAI: Radon aktivitás-koncentrációjának mérése és a belélegzésből eredő sugárterhelés meghatározása hazai lakások légterében -Diagnosztika 32(1989) 177-183

2. NIKL I.: The radon concentration and absorbed dose rate in Hungarian dwellings -Radiat. Prot. Dosim. 67(1996) 225-228

3. TÓTH E., LÁZÁR I., SELMECZI D., MARX GY.: Lower Cancer Risk in Medium High Radon - Pathology Oncology Research, 4/2(1998)

________________________

  1. A véletlenszerű mintaválasztás és a súlyozás módjára nincsen egyértelmű információnk. A 998 adat számtani középértéke 129 Bq/m3.
  2. Az 1 cm2 területű, számozott detektorlapot a 3,3 cm átmérőjű, 5,5 cm magas doboz csavaros kupakjának közepébe ragasztjuk. A dobozon címke van, amely a detektorszámot is mutatja. A zárt dobozba porral, párával radioaktivitás nem kerülhet be, a külső radonkoncentrációval azonos koncentráció két óránál rövidebb idő alatt alakul ki a doboz belsejében. Szűrőt nem alkalmazunk, a doboznak a toronnal szembeni viselkedését még nem vizsgáltuk.
  3. Mentesítés előkészítésekor és a sikeres mentesítés ellenőrzésekor egy ház több helyiségét is mértük. Másrészt a mérésben résztvevő kisdiákok találékony kíváncsiságát kielégítendő megengedtük, hogy településenként néhány (2-5) detektort máshová is tegyenek, mint ami a fenti kívánalmaknak eleget tesz. De a diákoknak meg tudtuk magyarázni, hogy a nappal használt helyiségek radonszintjének meghatározása csak kivételesen magas radonszint várható megjelenésekor észszerű. Nappal nem csak azért kisebb a radonkoncentráció, mert a használó ki-bejárkál, de nappal a zárt helyiségben is lényegesen (általában 5-10 szer) kisebb a radonkoncentráció, mint éjszaka. Ha valaki mégis rákényszerítene bennünket, hogy például iskolákat vagy óvodákat egészségügyi szempontbö1 felelősséggel mérjünk fel, akkor azt biztosan nem integráló módszerrel tennénk. Hiszen például egy óvodát rendszeresen szellőztetnek, a gyerekek ki-bemászkálnak, ugyanakkor az integráló mérés beleméri a több, mint 12 órás magasabb radonos éjszakákat és a használat nélkül zárt ajtós-ablakos időszakokat: a hétvégeket, ünnepnapokat is. Úgy ítéljük meg, hogy integráló mérésből nem lehet az óvodások kapta dózisra becslést adni. Az OSSKI jelenleg folyó országos óvoda-programja feltételezésünk szerint árvaházak bennlakásos óvodáira vonatkozik.
  4. Ha három vagy több mérési eredmény közül egy kiugróan magas volt, azt mérési hibának vagy adminisztrációs hibának, tehát "gyanúsnak" gondoltuk.
  5. Az átlag és a középérték szó ugyanazt fogja jelenteni: egyszerű számtani középértéket.
  6. Az egyik község Mátraderecske, a másik kettő - Mátraderecskét meghaladó radonszint-középértéket mutató - község Mátraderecskétől távol, az ország másik két megyéjében van. Ezekben a községekben négy, 1000 Bq/m3-nél nagyobb radonszintű házat mentesítettünk, ezért esik le a ">1000 Bq/m3" sorban a "max" 25 ház száma a "közép" oszlopban 21-re.
  7. Megítélésünk szerint az országot reprezentáló mintavételhez nem csak közel 50000 jól választott ház mérésére volna szükség, de a jó választáshoz oly sok tényezőt kellene a magyar lakóterekről ismerni, amelyeket ma még biztosan nem tudunk. Néhány példa a reprezentatív mintasokaság kialakításához: szuterén, földszint, ezen belül alápincézett szoba, alápincézetlen szoba, szomszédos szoba alápincézett, (de ez nem), félemelet, emelet, esetleg hányadik emelet; a ház anyaga jó esetben három csoportra bontható (vályog, tégla, panel); szellőztetési szokások, fűtési szokások (ez is legalább két paraméter: mivel és mennyit); önszellőzés; lakó életkora, a család mérete; geológiai szempontból minimum 50 féle csoportot lehetne kialakítani; meteorológiai szempontból a szelesség, szélirány, a napsütötte órák száma, a csapadék mennyisége, a talaj menti fagyott napok száma. És a listánk ekkor még nem is teljes.
  8. KSH adata, 1995. január 1-jén.
  9. A 2. táblázat alsóbb sorait meggondoltan kell értelmezni, itt a lakók számával súlyozott átlag formális, hiszen a nagyobb településeken lényegesen többen laknak az emeleteken, ahol mi nem mértünk.
  10. Feltételezzük, hogy a Ra-tartalmú salakot elenyészően kevés emeletes házhoz használtak.
  11. Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében nem mértünk ilyen méretű településen, ezért az ott élő 229639 embert "kihagyjuk" az országból.
  12. Az előbbi 1., 2. és 3. pontok alapján 4000 házzal kevesebb házra számítunk országosan, mint amit a 6. táblázat mechanikusan számolt összesítése (9086 ház) mutat.
  13. Ez azt jelentené, hogy közelítőleg 200 évre van elegendő munkánk. A helyzet azonban nem reménytelen, egyrészt azért, mert a KSH adatai szerint (és saját országjáró tapasztalataink szerint is) a falusi házak mind inkább kétszintesre módosulnak, a hálószobák pedig általában a felső szinten vannak. Másrészt minél több adatunk van, annál inkább tudunk fókuszálni a magasabb radonos területekre. Ilyen módon talán elég lesz 20-30 év is a magas radonos házak felkutatására. A fennmaradó időben pedig megkíséreljük meghatározni A Magyar Átlagot.