KÜRTI MIKLÓS BÚCSÚZTATÁSA

Marx György
az Eötvös Társulat elnöke

- "Alacsony hőmérséklet alatt fagyot és havat szoktak érteni. Fizikusok számára azonban alacsony hőmérséklet valami olyant jelent, ami hidegebb a környezeténél. Ha tüzet látunk a télben vagy csillagokat az éjszakában, forróságuk természetes eredetét meg tudjuk magyarázni. De ha valahol találnánk egy olyan helyet, ami hidegebb, mint a világúr hőmérséklete, hidegebb -270 °C-nál, azt az értelem és technika csalhatatlan jelének tekintenénk" - mondotta Kürti Miklós egyik budapesti előadásában.

Nos, az 1930-as években Kürti Miklós oxfordi laboratóriumában volt a Naprendszer - talán az egész Tejútrendszer leghidegebb pontja: 3 fokkal volt ott hidegebb a világűr hőmérsékleténél. Az elérhetetlen abszolút zérusfokot század fokra közelítette meg. Az 1950-es években pedig egymilliomod fokra. Ez egyértelmű jele annak, hogy Oxfordban magasabb rendű intelligencia működött.

Kürti Miklós 1908. május 14-én, ma 91 éve született Budapesten. Itt járt iskolába. Melegen emlékezett vissza a Mintagimnáziumra, ahol 8 éven át tanulhatott minden tárgyat, költészettől a matematikáig. Nem úgy, mint a korán specializáló angolszász iskolákban. De érezvén a történelem viharának közeledtét, vándorútra kélt. Európai egyetemek után 1933 őszén érkezett Oxfordba, abba a városba, amelyet legjobban megszeretett. Ahol 66 éven át dolgozott és alkotott.

Schrödinger egyetemi előadásainak tulajdonította, hogy az anyag atomos szerkezetének evilági megnyilvánulásai felé fordult figyelme. Így jutott el a magmágneses hűtésig. Így készített mikron finomságú szitát, hogy diffúzióval különítse el az urán izotópjait, amikor választott hazájának védelme ezt kívánta. Így vált hobbyjává a molekuláris gasztronómia. Amikor a Brit Energiabizottság véleményét kérte, ő a fogyatkozó benzin helyett hidrogéncellákkal működő villanyautókat ajánlott, amelyek atomerőművek által termelt hidrogént tankolhatnak.

Molekulák, atomok, atommagok Kürti Miklós szemében nem papíron létező fogalmak, nem távoli egzotikus jelenségek, hanem életünket vezető, életünket gazdagító közvetlen valóság.

80 évesen csatlakozott az idős atomtudósok klubjához, akik önként vállalták, hogy nukleáris baleset esetén bemennek a katasztrófa helyszínére és szakértelmükkel segítik a vészhelyzet felszámolását - hiszen idős korban kisebb a sugárbetegség kockázata, lassúbb kifejlődésének sebessége.

Kürti Miklósnak kalandjai támadtak a magyar rendőrséggel meg az amerikai titkosszolgálattal is, ezt legutolsó budapesti előadásában mesélte el. Választott hazájában azonban, Angliában elnyerte a legmagasabb elismeréseket.

"Commander of the British Empire" volt. Elismert brit tudós volt, példás angol gentleman, és mélyen érző ember.

Szülőhazáját csak 30 éves megszakítás után láthatta viszont. Itthon újra élvezte a magyar nyelv tömör szépségét. Minden évben csillogó előadásokat tartott nekünk az Akadémián, Egyetemen, konferenciákon, iskolákban. Így lett Kürti Miklós az egyik legkedveltebb magyar fizikus. Írásait nívódíjjal ismerték el a Fizikai Szemle olvasói. Kürti Miklós - miként Gábor Dénes is - a fizika és technika, fizika és társadalom, fizika és mindennapi élet közvetlen kapcsolatára nevelt bennünket. Jó angol leckét adott ennek a spekulációra, álmodozásra hajló nemzetnek.

Most Kürti Miklós hazatért. Szeretett családja, a Magyar Kormány és a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat képviselőinek jelenlétében emlékezünk reá. Magyar kutatók, tanárok, diákok veszik körül hamvait. Mától Nemzeti Panteonunk őrzi hamvait, jóbarátjának, Szilárd Leónak a közelségében. Köszönjük Néked, Miklós, hogy tanítottál, hogy írásaiddal és példáddal tovább nevelsz bennünket. Fáj, hogy ezt élőszóval már nem teheted. Amikor egy évvel ezelőtt telefonon tudósítottál irreverzibilis betegségedről, ezek voltak zárószavaid:

___________________