EGY IGAZI LÁNGÉSZ: BÉKÉSY GYÖRGY

Harlan Cleveland
a Hawaii Egyetem rektora

Békésy György professzor, a 20. század egyik legnagyobb lángelméje 1972. június 13-án, 73 éves korában csendesen elhunyt. Mi, akik itt Hawaiiban ismertük, egy barát elvesztése miatt szomorkodunk, de a világ egyik legkitűnőbb emberét, az orvostudomány igazi teremtő zsenijét vesztette el benne. Manapság túl gyakran mondják valakire, hogy zseni, de aki Békésy Györggyel találkozott, felfoghatta, hogy ő az a szellemóriás, aki úgy magaslik más ragyogó elmék fölé, mint egy hegyóriás a felhőkarcolók fölé.

Az emberi fül finom részleteit felderítő munkássága irányt mutatott a süketség kezelésének legújabb eredményeihez. Ő derítette ki, hogy a természetben található érzékelőrendszerek mind egységes elvek szerint működnek. Ezért a munkásságáért kapta meg 1961-ben az orvosi és élettani Nobel-díjat, de ez csak egy része tudományos eredményeinek. Érdeklődési köre nagyon széleskörű volt a biológiában és a fizikában; elsősorban azokkal a biológiai átalakítókkal foglalkozott, amelyekkel az állatok tudomást vesznek környezetükről: mint a szem, a fül, és az orr.

Munkássága úttörő volt az olyan bonyolult gátló folyamatokkal kapcsolatban, amelyekkel agyunk az érzékelőktől kapott nagy tömegű információt megszűri, és lehetővé teszi, hogy az információk közül csak a legfontosabbakra koncentráljunk.

Gyermeki módon csodálta az Univerzum sokféleségét, ha azonban egy problémát megragadott, akkor hideg tárgyilagossággal és ragyogó szellemi felkészültséggel dolgozott annak megoldásán.

Idős korában, amikor más tudósok már csak emlékeikkel, életük jelentős eseményeivel foglalkoznak, ő velünk mindig a holnapi kísérletekről beszélgetett. Legtöbb felfedezését nehéz volna egyszerű szavakkal leírni, de nagyon jellemző rá, hogy ezek többsége olyan folyamatokkal foglalkozik, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek élvezhessék az életet.

Lehet, hogy kitartó művészeti és zenei érdeklődése volt az oka, hogy kutatásait olyan érzékelőkkel kapcsolatban folytatta, amelyekkel a művészet a világgal kommunikál. Alig két héttel halála előtt publikált egy cikket, amelyben forradalmi zeneelméleti gondolatokat vetett fel, egy kicsit korábban pedig egy másikat, amelyben a jövő hangversenytermének akusztikáját tárgyalja.

A korai közép-amerikai civilizációknak nemzetközileg elismert szakértője volt, de szinte ugyanilyen tudással rendelkezett a kínai és a japán művészetek terén. Azt beszélik, hogy Stockholmban a Nobel-díj átadásakor egy hivatalos programot kellett elhalasztani; mivel a svéd király és Békésy professzor elmerülten beszélgettek a király híres művészeti gyűjteményéről.

A sors iróniája, hogy a japán tudósok többszöri meghívása ellenére sohasem járt Japánban; mindig közbejött valami más tennivalója. Nagyon tudott örülni hawaii barátai kedvességének, és a sok Japánból érkezett látogatónak. Szoros kapcsolatok fűzték Jasunari-Kawabatához, aki miután megkapta az irodalmi Nobel-díjat; több hónapot töltött a Hawaii Egyetemen; Békésy professzort nagyon megrázta a nemrégen bekövetkezett halála.

Békésy György 1899-ben Budapesten született; édesapja diplomata volt: Egyetemi tanulmányainak túlnyomó részét Svájcban végezte, a Budapesti Egyetemen doktorált fizikából 1923-ban.

Magyarországon, mint a legtöbb európai országban a telefon az Állami Posta kezelésében volt. Békésy több mint húsz éven át végzett kutatómunkát ennél az intézménynél a nagytávolsági kapcsolatok javítása területén. Természetesen alaposan vizsgálta a kommunikáció minőségében nagy szerepet játszó fül működését. A Postánál betöltött állása mellett a Budapesti Tudományegyetem fizikaprofesszora volt. Az ország orosz megszállásával kapcsolatban tartózkodóan viselkedett, az igazság viszont az, hogy 1946-ban Svédországba, majd egy évvel később a Harvard Egyetemre távozott. 1966-ban John A. Burns kormányzó felkérésére a Hawaii Egyetemre ment, ahol elfoglalta a Hawaii Telefon Társaság által szponzorált tanszékvezetői állást.

Ekkor már olyan idős volt; amikor más a nyugdíjon gondolkozik, az ő termékenysége és alkotói kedve pedig még csak növekedett. Hawaiit munkára kiválón alkalmas helynek tartotta - egyetlen panasza az volt, hogy a szabályzat szerint nem lakhatott a laboratóriumában!

Az egyszerű laboratóriumból átadtak a kitűnő, újító gondolatokat tartalmazó cikkek, amelyekkel a világ nagyon sok tudósát látta el tanácsokkal és konstruktív kritikával. Mi, a barátai elsősorban arra emlékezünk leginkább; hogy a legnagyobb örömet az jelentette számára, ha a laboratóriuma ajtajából a szél által a Manoa hegység felett kergetett felhők vonulását szemlélhette.

Nincs idő arra, hogy a fülgyógyászat, pszichológia, akusztika és az orvostudomány területén elért eredményeit felsoroljuk. Egyet említek csak, amely számára a Nobel-díjnál is többet jelentett. 1969-ben a washingtoni magyar követségen átvehette azt a magyar kitüntetést, amelyet ő úgy tekintett mint egy büszke és hányatott sorsú ország bocsánatkérését egyik legjobb fiától.

_______________________________

Békésy György halála után, 1972. június 15-én Hawaiiban elmondott búcsúbeszéd. Fordította: Menczel György.