AZ EÖTVÖS LORÁND FIZIKAI TÁRSULAT VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ KÖZGYŰLÉSE

Marx György elnök nyitotta meg a Közgyűlést és bejelentette Pálinkás József akadémikus, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára napirend előtti előadásait: "A Fizika tantárgy szerepe az iskolában" címmel. Az előadásban a következő gondolatok kerültek hangsúlyra. Az iskola szerepe megváltozott az utóbbi időben, szolgáltató jellegűvé vált. A diákok és a szülők nagyobb szerephez jutottak, még a tantárgy anyagának és előadásmódjának véleményezésébe is beleszólnak. A fizika tantárggyal kapcsolatban meglehetősen rossz kép alakult ki. Szürke, unalmas tantárgynak tekintik a diákok. Az előadó véleménye szerint ennek oka, hogy a tanárok elavult dolgokat tanítanak (például csigasor). Olyan aktualitásokra kellene koncentrálni a tanítás során, hogy a diákok megértsék a körülöttük levő világot. Láttatni kell a dolgokat, a mindennapi gyakorlatokra, kísérletekre alapozni a tananyag átadása során. Ma már a középiskolákban a számítástechnika is felhasználható. Megnehezítheti a tananyag megértését nyelvi probléma is: szakkifejezések nagy számban idegen nyelven ismertek. Segíteni kell a tanároknak, a mindennapi nyelv használatát kell erősíteni. Egyébként az egész világon a természettudományok tanításával problémák adódnak. -Törekedni kell korszerűen tanítani. A modern természettudományi oktatásnak a közgondolkozás kialakításában, formálásában is nagy szerepe van. - A középiskolai tanításban megvalósítandó feladatok vonatkoznak a felsőoktatásra is.

Horváth Zalán az MTA Fizikai Tudományok Osztálya részéről üdvözölte a Közgyűlést. Kiemelte a tudomány területén működő kutatók, egyetemi oktatók együttműködését a tanárokkal és ebben a Társulat szerepét, eredményeit. Szinte napi kapcsolat alakult ki ebben a vonatkozásban a Társulat vezetésének megfontolt tevékenysége által. A Társulatban megvan a lehetőség a természettudományok különböző szakterületein működő szakemberek együttműködésére, véleménycseréjére. Jó munkát, további sikereket kívánt a Társulat tagságának.

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kollégákat most, a 20. század utolsó társulati közgyűlésén.

Társulatunkat Eötvös Loránd még a 19. század utolsó éveinek elején alakította meg, az akkor Matematikai és Fizikai Társulat volt. Így Társulatunk eddigi története valamilyen módon a 20. század története. Különösen élénk volt a társulati élet a két világháború alatt. Zemplén Győző, illetve Ortvay Rudolf főtitkári vezetésével a tudomány és tapasztalás objektív biztonságát kínálta olyan világban, amelyet birodalmak és ideológiák borítottak lángba, amikor birodalmak és ideológiák roskadtak össze. De mindezt csak írásokból, visszaemlékezésekből tudjuk.

Viszont ott voltam, amikor 50 évvel ezelőtt, 1949 februárjában megalakult az Eötvös Loránd Fizikai Társulat. Ekkor a matematikusoknak már másik egyesületük volt. Az államszocializmus fentről irányított éveiben meg kellett keresni egy társadalmi egylet szerepét. Ez a századközép érdekes idő volt. az akkori fiatalnak: az elméletből betört a valóságba az atomenergia, az elektronika, a számítógép, a szputnyik. Ettől nem függetlenül Budapesten létrehozták a Központi Fizikai Kutató Intézetet. 1950-ben megindult a Fizikai Szemle, amelynek már az első számában Öveges József tanár úr kísérleti radioaktivitásra, Jeges Károly tanár úr ködkamra-építésre bíztatta a tanárokat. Neugebauer Tibor szupravezetésről, Jánossy Lajos kozmikus sugárzásról, Náray Zsolt számítógépről írt. 1951-ben Pécsett megszerveztük az I. Magyar Fizikus Vándorgyűlést. Az Acta Physica Hungarica első száma Bay Zoltán Holdvisszhang-kísérletéről számolt be. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat fél évszázada már a mi életünk.

1991-ben megünnepeltük az Eötvös Társulat megalapításának centenáriumát. Hát ez az utolsó évtized is érdekes volt. A nép demokráciára szavazott, Állam apuka fokozatosan visszahúzódott irányító és mecénás szerepéből. Le kellett építeni a társulati apparátust, nagyobb tagdíjat kellett fizetni, valahogy ki kellett nyomtatni a Fizikai Szemlét, és nem fizették többé a külföldi kiküldetéseket. Kicsit úgy éreztük magunkat a Társulatban, mint a gyerek, aki felnőtt: maga dönthet és magának kell megkeresnie a kenyerét. De végül is működött a demokrácia. Az erős szakmai közösségeink magyar és nemzetközi konferenciákat szerveztek, ennek megdolgozott bevételéből fedezhettük a kiadásokat, konferenciakötetek kiadását, társulati díjakat.

Most, a demokrácia első évtizedének végén az Eötvös Társulat tisztelettel jelenti: élünk, talpon maradtunk, dolgozunk. Több nagyon aktív szakcsoportunk van, ezer fölött a fizető taglétszámunk. Köszönjük ehhez azt a bíztatást, amit a személyi adóból felénk áramló 1%-ok jelentenek. 3/4 millió forint érkezett, ez olyan szép bizalmi szavazás, amivel kevés egyesület büszkélkedhet.

A Fizikai Szemle fél évszázada alatt 1999. az első év, amikor gyakorlatilag nem kapott állami támogatást. Havonta mégis megjelenik másfélezer példányban. Megpróbáljuk, hogy a Fizikai Szemle továbbra is tudósítson: milyen szép a fizika, milyen érdekesen fejlődik, miként segít más tudományok egzakttá válásában. És mit tettek ennek érdekében magyar fizikusok. Aktív tagjaink tagdíjuk mellé, tehát nagyon kedvezményesen kapják a Fizikai Szemlét, nyugdíjas tagjainktól csak a postaköltséget kérjük.

Tanulmányi versenyeinken diákok ezrei vesznek részt, aki nyer, az büszke, mert a díjaknak erkölcsi értéke van. Jelentjük: az Eötvös Társulat úgy lép át az új évszázadba, hogy érzi és tudja feladatát.

Mindez persze nem megy könnyen. A tv-ből eltűntek Öveges József tanár úr és Sass Elemér kísérletező órái, eltűnt a Tudósklub. Helyettük a fiatalok költekezésre csábító hirdetéseket kapnak, egy hollywoodi álomvilágot, a bukó-nyerő pénzemberek történeteit. A közgazdasági egyetemen és jogi karon nem felvételi tárgy a fizika. Az egyetemek, kutatólaboratóriumok nem keresnek atomfizikusokat magas fizetésért. Európa-szerte, de Amerikában is, Japánban is panaszkodnak a miatt, hogy csökken a fiatalok érdeklődése az egzaktul objektív tudományok iránt. Miért tanítsuk a fizikát? Miért jöjjenek fizikusnak? Miért dolgozzanak 100-200 dolláros havi fizetésért napi 12 órát? Mi tudjuk a választ: mert dolgozni, kutatni, tanítani jó. Mert nagy kiváltság, hogy nem csak esténként, de teljes munkaidőnkben is kedvenc hobbinkkal foglalkozhatunk: a fizikával. És ez az érzés jelzi: mit kell tennünk, mi az Eötvös Társulat feladata.

A 20. század utolsó társulati közgyűlésén a leköszönő Elnökség jelenti: ezt próbáltuk tenni, ezt tettük az elmúlt 3 évben is. Ezen dolgozott a Társulat 20 szakcsoportja és 20 megyei szervezete. Diákversenyeket szerveztek, továbbképző szemináriumokat és kutatásról beszámoló konferenciákat szerveztek. No meg nemzetközi hatású tudományos kongresszusokat. 100 fölötti aktív taglétszámmal. Évente százakat megmozgató konferenciákat rendezve dolgozik a Középiskolai Tanári Szakcsoport, az Általános Iskolai Tanári Szakcsoport, a Sugárvédelmi Szakcsoport. Kitűnik az Anyagtudományi Szakcsoport, Atom és Molekulafizikai Szakcsoport, Vákuumfizikai Szakcsoport konferenciaszervező aktivitása is. Kiemelkedő események, amikre Társulatunk büszke és amik hazánk nemzetközi hírnevét is öregbítették:

Fizikushallgatók Nemzetközi Konferenciája Szegeden (1996)

Japán-kínai-magyar tanárkonferencia az alkotó fizikatanításról Sopronban (1997)

Magyar Fizikus Vándorgyűlés Gödöllőn (1998)

Közép-európai Sugárvédelmi Konferencia Budapesten és Debrecenben (1999)

Konferencia a természettudomány tanításáról a 21. századnak, Szeged (1999)

Konferencia az Univerzum jövőjéről és az emberiség jövőjéről, Budapest Debrecen (1999) - és így tovább

Nemzetünk most Európába készül, a demokratikus Nyugat szerves része kíván lenni. Az Európai Unió előképei közé tartozott a CERN és az Európai Fizikai Társulat. Ebben az évben a CERN vezérigazgatója is, az Európai Fizikai Társulat elnöke is járt Budapesten, előadott Társulatunkban. És hívnak, hogy hallassuk véleményünket a CERN-ben, tanáraink is adják át tapasztalataikat Nyugatnak. Az Európai Fizikai Társaság idei londoni kongresszusának első délelőttjén magyar előadó beszélt magyar tapasztalatokról. A Nemzetközi Diákolimpiákon a NATO országok legjobbjai vagyunk. Az Európai Fizikai Társulat újságja a magyar gimnázium értékéről ír. Az amerikai-japán-kínai fizikatanári együttműködésből a távol-keleti országok kihagyták Amerikát, mert tanáraik túl gyöngék voltak, helyette a magyar fizikatanárokat vonták be. Ujvári Sándort rendszeresen hívják-kérik konferenciáikra szervezőnek, előadónak. A Tudomány Első Világkonferenciáján a múlt nyáron Budapesten érezhettük Társulatunk megbecsülését. Mondhatjuk: Nobel-díjas előadók megszokottá váltak Társulatunkban.

Mind fontosabbá válik számunkra a világ magyarsága. Megelégedéssel jelenthetjük: társulati közgyűléseinken, vándorgyűléseinken, tanári ankétjainkon hívásunkra részt vesznek és előadnak külföldi magyarok. A Fizikai Szemle rendszeresen közli írásaikat: az utóbbi években mintegy 100 külföldön élő magyar szerzőnk volt, amire alig van más példa a mai magyar valóságban.

Társulatunk tagjainak kezdeményezése volt az MTESZ-ben a Modernizációs Charta (1997), amely tudományos-műszaki mozgalomnak indult, de pedagógusok, ipari szakemberek százai tették magukévá, kiváló művészek is aláírták, a Parlamentben is pozitívan szóltak róla, aláírókhoz csatlakozott a két legnagyobb párt több vezetője is. Igen: demokráciában társadalmi kezdeményezés formálhatja a nemzeti tudatot.

Manapság sok szó esik magyarságtudatról és magyarságképről. Miként építhetjük mi a modern magyarságtudatot? Amikor Szilárd Leót, az Egyesült Nemzetek "Atom a Békéért" díjának kitüntetettjét és Kürti Miklóst, a "Brit Birodalom Parancsnoká"-t itthon, a Kerepesi úti temetőben örök nyugalomra helyeztük, hazatértüktől nemcsak a magyar fizikusok szívét fogta el meghatódottság, hanem még a napilapok is tisztelettel írtak a fizikáról. Szilárd Leó születésének centenáriumán a Parlamentben, Békésy György centenáriumán az Akadémián volt ünnepi ülés, amelyen Európa és Amerika is a legmagasabb tudományos szinten képviseltette magát, és amelynek ünnepi kötetét angolul a Társulat adta ki, magyarul a Fizikai Szemle tette közkinccsé. Eötvös születésének 150. évfordulójára Plósz Katalin vándorkiállítást szervezett. Amerikai közreműködéssel adtuk ki Lánczos Kornél összes műveit 6 kötetben. Igen: egy nemzetet kell tanítani, hogy legyen büszke fizikusaira, és egy világot arra, hogyan alakították magyar Fizikusok a 20. század történelmét. Ennek köszönhető kiemelkedően jó kapcsolatunk alakult ki az Amerikai és Angol Fizikai Társulattal. Politikai értékű a román, kárpát-ukrajnai, szlovák, osztrák fizikai társasággal kimunkált kapcsolatunk is.

1999 decemberében új vezetésnek adjuk át a kormányt: kötelességet és lehetőséget. Jön 2000: alkalom a múltba és jövőbe tekintésre. Jedlik Ányos bicentenárium, Gábor Dénes centenárium, Bay Zoltán centenárium lesz 2000-ben. Szép alkalom annak bemutatására, hogy nemzetünk eme nagyjai a jövőbe tekintettek, a jövőbe láttak. 2000-ben jelenik meg a Fizikai Szemle 50. évfolyama. Ezzel túlszárnyalta elődjét, a Matematikai és Fizikai Lapokat. Mindnyájunk nevében köszönöm Turi Zsuzsának, hogy majd fél évszázada önzetlenül, társadalmi munkában adja nekünk ezt a lapot. Nélküle aligha lenne havonta Fizikai Szemle a postaládánkban.

A Társulat megválasztandó új vezetésére még sok más szép feladat vár. 2001 nyarán - 25 év után újra - Budapest látja vendégül az Európai Fizikai Társaság nagyenergiájú fizikai konferenciáját, amit Patkós András szervez. 2002-ben pedig Nagy Dénes Lajos kezdeményezésére Budapest lesz a házigazdája az Európai Fizikai Társaság kongresszusának. Innen indul el a jövő század fizikája. Kérjük a Közgyűlést, támogassa konferenciaterveinket, tegye lehetővé a Fizikai Szemle számára a következő évszázadot is. Köszönöm munkatársaimnak, az Elnökség, a szakcsoportok és megyei szervezetek vezetőinek segítségét az elmúlt 3 évben. Külön köszönöm Nagy Margónak és munkatársainak, hogy szívével és szorgalmával életben, mozgásban, aktivitásban tartotta az Eötvös Társulatot e századvég nehéz és gyönyörű éveiben.

Tisztújító közgyűléséhez érkezett társulatunk. Ilyenkor, megbízatása lejártával az Elnökség feladata, hogy az elmúlt időszakról beszámoljon a Küldöttközgyűlésnek. Tekintettel az elmúlt három és fél év igen sok eseményére, a beszámolót az Elnökség két részben terjeszti a küldöttek elé. Társulatunk tudománypolitikai, konferenciaszervező, könyv- és folyóirat-kiadó tevékenységéről az elnök, míg a gazdálkodást, a szervezetet érintő kérdésekről a főtitkár előadásában. A két beszámoló között természetszerűleg elkerülhetetlen bizonyos átfedés.

Bevezetésként szeretném a Küldöttközgyűlést emlékeztetni azokra a legsúlyosabb problémákra, amelyekkel 1996 nyarán kellett szembenéznünk. Ezeket az akkor hivatalba lépő Elnökség első ülésein sorra áttekintette és megoldásukra különféle intézkedéseket tett.

Ezekben az években szűnt meg az állami támogatás, támogatókat kellett szerezni. Elsődleges feladat volt a gazdasági helyzet tisztázása és stabilizálása. A gördülékeny ügymenetet hátráltatta a terjedelmes alapszabály, továbbá az ügyrend hiánya.

Rendezni kellett kapcsolatainkat az Európai Fizikai Társulattal. A környező országok fizikai társulataival, valamint a határon túli magyar fizikusok szervezeteivel korábban kötött egyezményeink elavultak. Nagyon kevés fiatal lépett be társulatunkba; a 35 évnél fiatalabb tagok aránya 12%-ra csökkent. Kívánni valót hagyott maga után a Társulat adatnyilvántartása az informatika korszerű eszközeivel.

Kérem a Küldöttközgyűlést, a beszámoló alapján ítélje meg, hogy elnökségünk megfelelő lépéseket tett-e a legfontosabb gondok orvoslására.

A TÁRSULAT TAGSÁGA. A Társulat és az egyes csoportok taglétszám-adatai az elavult nyilvántartási rendszer következtében egészen a legutóbbi hetekig eléggé megbízhatatlanok voltak. Néhány hónapja egy adatfrissítési akciót hajtottunk végre, és bár sajnálatos módon igen sok tagtársunk nem küldte vissza a kiküldött adatlapokat, ma végre viszonylag pontos adatokkal rendelkezünk.

Társulatunk tagjainak száma 1072 fő, ebből 82% (884 fő) fizette be 1999-es tagdíját. A tagság szakmai megoszlása az elmúlt 10-20 évben alig változott. A taglétszám korábbi csökkenését a ténylegesen fizető tagok tekintetében az elmúlt három évben sikerült megállítani, sikerült a tagdíjfizetési fegyelmet is jelentősen javítani. Sikerült megállítani a tagság elöregedését is; különösen örvendetes a fiatalok arányának növekedése. Ma 35 évnél fiatalabb tagjaink aránya 18%. Ennek ellenére a Társulat korfája még távolról sem mondható egészségesnek.

A GAZDASÁGI HELYZET. A Társulat gazdasági helyzetét az elmúlt időszakra sikerült stabilizálni. A saját tőke 1995-ig tartó csökkenése 1996-ban megállt, és határozottan növekedésnek indult. 1998-ban társulatunk több mint 61 millió forinttal gazdálkodott, amiből 424 ezer forint nyereséget. képzett. Az 1998-as mérleg főösszege 15,9 millió forint volt, amiből saját tőkénk közel 3,2 millió forintra rúgott.

A gazdálkodás megszilárdításának ténye mögött egyrészt támogatóink áldozatkészsége, másrészt a Titkárság, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság kemény munkája rejlik. Egyik legfontosabb támogatónk - feltehetően - maga a Társulat tagsága volt azzal, hogy tagdíján felül immár harmadik éve stabilan évi 7-800 eFt-ot juttat személyi jövedelemadója 1%-ából társulatunknak. Igen fontos támogatók korábbi jogi tagjaink, akik jelentős anyagi és erkölcsi hozzájárulása nélkül nem tudnánk fenntartani működőképességünket. A beszámolási időszak elején számottevően növeltük jogi tagjaink számát, ami jelentősen hozzájárult gazdasági helyzetünk megszilárdulásához. Új alapszabályunk a jogi tag helyett a pártoló tag státusát vezette be. Mivel társulatunk időközben közhasznú szervezetté alakult, a jövőben pártoló tagjaink lényegében az alapítványok támogatásával azonos adókedvezményben részesülhetnek. Reméljük, hogy ez a támogatási kedvet fokozni fogja. Szeretném ezt az alkalmat is megragadni, hogy társulatunk nevében korábbi jogi tagjainknak és valamennyi támogatónknak őszinte köszönetemet fejezzem ki.

Az ELFT szakcsoportjainak taglétszáma

SZAKCSOPORTOK. A Társulatban jelenleg 18 szakcsoportban folyik a munka. A beszámolási időszakban mintegy 30 közepes vagy nagyrendezvényt tartottak. A két tanári szakcsoport minden évben sikeresen rendezte meg ankétját; külön öröm, hogy a résztvevők száma ismét emelkedő tendenciát mutat. Sajnálatos, hogy a tudományos rendezvények egy része társulatunk nevének megemlítése nélkül szerveződött, jóllehet azokat a szakcsoportok tagjai szervezték. A nagyrendezvényeken túlmenően a legtöbb szakcsoportban intenzív szemináriumi élet folyik, amelynek programjairól a Fizinfo segítségével a Társulat valamennyi tagja értesülhet. Valamennyi szakcsoportunk intenzíven vett részt az 1998-as gödöllői Vándorgyűlésen, amelynek közel 300 résztvevője volt. Más központi rendezvényeken is

(például elektroncentenárium, Szilárd-centenárium) a tagság jelentős része aktívan közreműködött.

Szakcsoportjaink létszámát mutatja az 1. táblázat. Társulatunk bármely tagja egyszerre akárhány szakcsoportban dolgozhat ("teljes létszám"), de az új alapszabály előírásainak megfelelően minden tagunk megjelölhetett legfeljebb egy szakcsoportot, ahol küldöttválasztási szavazati jogával élni kívánt ("szavazó létszám"). A táblázat harmadik oszlopa mutatja, hogy a szakcsoport tagjainak hány százaléka lépett be az Eurofizika Szekcióba is.

A szakcsoportok közül - beküldött beszámolók alapján - a legtöbb rendezvényt a Középiskolai Oktatási, a Sugárvédelmi, az Általános Iskolai Oktatási, az Atom- és Molekulafizikai, a Magfizikai, a Vákuum Anyagtudományi és a Szinkrotron-neutron Szakcsoport szervezte. Néhány szakcsoport sajnos nem készítette el beszámolóját az elmúlt időszakról.

A TERÜLETI CSOPORTOK. A Társulatnak az ország valamennyi megyéjében és külön három városban: Hódmezővásárhelyen, Nagykanizsán és Sopronban működött regisztrált csoportja. Budapesten néhány hete, éppen a tisztújítás kapcsán alakult meg a területi csoport. Az egyes területi csoportok taglétszámát és a beszámolási időszakban a Társulat költségvetéséből kapott támogatásukat a 2. táblázat tartalmazza.

Egyes csoportok nagy létszámúak és kiemelkedő munkát végeznek, míg néhányan gyakorlatilag alig mutatnak bármiféle tevékenységet, (sőt két olyan csoport is akad, amelynek taglétszáma az alapszabály által megkívánt minimum, vagyis 10 fő alá csökken.) Ezek a csoportok ígéretet tettek arra, hogy 2000 elején ismét elérik a minimális taglétszámot. A kis létszámú csoportok között is akadnak igen aktívak; egyik legtevékenyebb csoportunk például a soproni városi csoport.

A területi csoportok eredményesen folytatták továbbra is versenyszervezési tevékenységüket. Vonatkozik ez egyrészt az országos versenyek helyi fordulóinak lebonyolítására, másrészt megyei versenyek szervezésére. Az Eötvös-verseny Budapesten kívül még 14 területi szervezetnél került lebonyolításra. A csoportok rendszeresen szerveztek helyi, esetenként több megyét is átfogó középiskolás, illetve általános iskolai versenyeket. A csoportok vagyoni támogatásának legnagyobb részét e versenyek szervezésére fordították. A támogatás mértékét az Elnökség az éves munkatervek és beszámolók alapján állapította meg. (Természetesen a területi csoportok közvetlenül is szereztek saját tevékenységükhöz támogatókat; ezt a gyakorlatot jövőben is fenn kell tartani.)

A területi csoportok támogatásának jelentős lépése volt hogy a Társulat a KVHM által kiírt informatikai Fejlesztési pályázatból 1997-ben elnyert 10 millió forintból a 2. táblázatban dőlt betűkkel megjelölt csoportoknak pályázat alapján egy-egy hálózati csatlakozással rendelkező PC-t juttatott. A 14 területi csoport saját honlapot is készített.

A TÁRSULAT BELFÖLDI KAPCSOLATAI. A társulatunkéhoz hasonló célok érdekében működő szervezetekkel jó kapcsolatokat alakítottunk ki. A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztályával számos közös rendezvényt szerveztünk és közös kiadványokat (mindenekelőtt a Fizikai Szemlét) adtunk ki. Ugyancsak több közös rendezvényünk volt az MTESZ-ben tömörült társegyesületeinkkel és magával az MTESZ-szel is, amelynek több központi bizottságában is dolgoznak társulatunk képviselői. Legintenzívebb a kapcsolatunk a Bolyai János Matematikai Társulattal, amellyel együtt adjuk ki a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat. A Magyar Biofizikai Társulattal együttműködve adjuk ki a Fizikai Szemlét.

Megújítottuk kapcsolatunkat a Magyar Fizikus Hallgatók Egyesületével is. Megteremtettük a kölcsönösen kedvezményes közös tagság lehetőségét (a beszámoló írásakor az ELFT-MAFIHE közös tagok száma 60). Más módszerekkel is igyekeztünk bevonni az egyetemi hallgatókat a társulati munkába. Ennek hatására a fiatalok aránya tagjaink között növekedésnek indult.

A TÁRSULAT KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI. Az Európai Fizikai Tárlatlattal (EPS) 1997 óta ismét zavartalan társulatunk kapcsolata. A rendezés azáltal vált lehetővé, hogy létrehoztuk a Társulat Eurofizika Szekcióját. Tagjainak száma 215. Ebből a közvetlen szekciótagok száma 117. 38-an az EPS egyéni rendes tagjaként tagjai a szekciónak is. Automatikusan tagja a szekciónak a 60 ELFT-MAFIHE közös tag is. A szekció tagjai megkapják a kéthavonta megjelenő Europhysics News című folyóiratot és számos további kedvezményre jogosultak.

Az EPS pályázati alapon rendszeresen támogatja magyar fiatalok részvételét EPS-konferenciákon. Esetenként közvetlenül is támogatott néhány, társulatunk által szervezett rendezvényt. Az ELFT munkájának elismerését jelenti, hogy társulatunk rendezheti 2001-ben az EPS Részecskefizikai Divíziójának konferenciáját, 2002-ben pedig az EPS általános konferenciáját.

A külföldi társegyesületek közül új típusú, a reciprocitáson alapuló egyezmény született még korábban az Amerikai Fizikai Társulattal és az angol 1nstitute of Physics-szel. A beszámolási időszakban írtunk alá hasonló egyezményeket cseh, lengyel, román és szlovák társegyesületeinkkel. A Román Fizikai Társulattal közös olimpiai előkészítő versenyeket szerveztünk; erre Magyarországon a soproni Fényes Imre Olimpiai Válogatóverseny keretében került sor.

Különös gondot fordítunk a határon túli magyar fizikusokkal és szervezeteikkel ápolt kapcsolatainkra. Új csereegyezményt kötöttünk az Erdélyi Magyar Műszaki és Természettudományi Egyesülettel (EMT). Külön egyezménnyel vagy anélkül több szakcsoportunknak van eleven kapcsolata külföldi társegyesületeink megfelelő szakcsoportjaival. A jövőben tovább kell fejleszteni az ilyen fajta kapcsolatokat.

A diaszpórában élő magyar fizikusokkal is igen élénk társulatunk kapcsolata; ez a téma egyik közgyűlésünkön, valamint az 1998-as Vándorgyűlésen külön hangsúlyt is kapott. A Fizikai Szemlébe száznál több külföldön élő magyar, illetve külföldi tudós, egyetemi tanár - köztük számos Nobel-díjas - írt cikket.

A TÁRSULAT VERSENYSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE. A területi csoportok által szervezett versenyeken kívül Társulatunk több országos fizikaverseny szervezésében vett részt. Mivel ezek a Fizikai Szemlében részletesen ismertetésre kerültek, itt csak a legfontosabbakat soroljuk fel röviden. A már említett Eötvös-verseny mellett társulatunk neve ott szerepelt a Mikola-verseny, az Öveges-verseny; az Ortvay-verseny és a Szilárd Leó Fizikaverseny szervezői között is. Mindezek a versenyek így nemcsak a tehetséggondozáshoz, de társulatunk tekintélyének emeléséhez is hozzájárultak.

A TÁRSULAT PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE. Társulatunk aktivitásának kiemelkedően fontos megnyilvánulása a Fizikai Szemle, amely példamutató pontossággal jelent meg az elmúlt időszakban is. Társulatunk tagjai ezt a lapot gyakorlatilag ingyen kapták hiszen a kiadáshoz a tagdíjakból szinte semmi nem került felhasználásra. A lap mintegy évi 4,5 millió forintból gazdálkodik, amelyet a szerkesztőség mindeddig maga teremtett elő. Ezt a gyakorlatot hosszú távon nem lehet folytatni, ezért fel kell készülni arra, hogy Társulatunk az eddigieknél lényegesen nagyobb anyagi szerepet vállaljon a lap kiadásában. Továbbra is pályázatok elnyerésével remél támogatást a szerkesztőség.

A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapoknak: (KöMaL) társulatunk lapgazdája és egyszersmind kiadója. A változatlanul magas színvonalú és ugyancsak igen pontosan megjelenő lap anyagi helyzetét az elmúlt időszakban sikerült stabilizálni. Ebben jelentős szerepe volt a MATFUND alapítvány létrehozásának, amelynek kuratóriumában jelen vannak társulatunk képviselői is. A lap ma mintegy évi 15 millió forintból gazdálkodik, amelyet az előfizetési díjakból, pályázatokból, hirdetésekből és szponzorálásból fedez. Tekintettel arra, hogy a beszámolási időszak elején a lap súlyos anyagi gondokkal küszködött, mivel a Művelődésügyi Minisztérium megvonta a támogatást, helyzetének megszilárdítását a Társulat komoly anyagi támogatást vállalva az elmúlt évek egyik legkomolyabb eredményének tekinthetjük.

A nem rendszeresen megjelenő kiadványok közül feltétlenül meg kell említeni néhány, elsősorban fizikatörténeti könyvet, (angol nyelvű Békésy- és Szilárd centenáriumi kötet, Lánczos Kornél összes művei) valamint az Öveges- és a Mikola-versenyekről összeállított füzeteket; ez utóbbiak a soproni Vermes Alapítvány gondozásában jelentek meg.

Társulatunk immár csaknem nyolc éve üzemelteti Fizinfo nevű levelezési listáját az Interneten; ez ma a magyar fizikus közélet legfontosabb, gyors információt nyújtó médiuma. A nyári időszaktól eltekintve ma már alig van olyan nap, hogy a lista ne adna hírt egy-egy rendezvényről, szemináriumról. Ugyancsak az elmúlt időszak eredménye a Társulat honlapjainak megjelenése is; ezek állandó fejlesztés alatt állnak és bár máris igen sok hasznos információt tartalmaznak, még sok munkát igényelnek. Fontos esemény volt 1997-ben a Társulat Internet Koordinációs Munkacsoportjának létrehozása. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozottan kell említeni a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete Számítógép-hálózati Központja munkatársainak áldozatos és önzetlen munkáját.

A VEZETŐSZERVEK ÉS TITKÁRSÁG MŰKÖDÉSE. A Társulat vezető szervei a beszámolási időszakban rendszeresen üléseztek. A Küldöttközgyűlést a törvényes okok miatt is szükségessé vált alapszabály-módosítások miatt 5 ízben kellett összehívni. A Tanács 6 alkalommal találkozott. A Tanács szerepét 1998. végén az Elnökség, illetve az Elnökség kibővített ülése vette át. Az Elnökség 1996 júniusa óta 23 ülést tartott.

A titkárság szerteágazó munkáját, amely kiterjed a Társulat általános és gazdasági ügyvitelére, pályázatok ügyintézésére, rendezvényszervezésre, könyv- és folyóirat-kiadásra, Nagy Margó ügyvezető titkár irányításával magas színvonalon végzi. A titkárság munkájában jelentős változást hozott 1997-ben a tudományos titkári munkakör létrehozása. Jenik Lívia elsődleges feladata a nemzetközi kapcsolatok adminisztrációjának intézése.

A TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA ÉS KÖZHASZNÚ SZERVEZETTÉ TÖRTÉNT ÁTALAKULÁSA. A beszámolási időszak közepén vált törvényesen lehetővé, hogy társulatunk közhasznú szervezetté alakuljon át, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy külön alapítvány létrehozása nélkül az alapítványokhoz hasonló feltételekkel tudjon működni. Ehhez szükség volt az alapszabály gyökeres átalakítására. 1999 első felére létrehoztuk társulatunk új alapszabályát. Így 1999 nyarán a bíróság társulatunkat közhasznú szervezetként jegyezte be, ami működésében a korábbinál nagyobb átláthatóságot, de ugyanakkor sajnos nagyobb adminisztrációt is fog eredményezni. Joggal bízhatunk abban, hogy közhasznú szervezetként működésünknek hosszú távon is meglesz a szükséges anyagi háttere.

Megállapíthatjuk, hogy társulatunk három és fél eredményes évet tudhat maga mögött. Alapvető céljainkat a megváltozott körülmények között meg tudtuk valósítani, több területen sikerült pozitív változást elérni. Társulatunk helyzete stabil, és a további fejlődés feltételei is adva vannak.

Mindezek az eredmények tagságunk aktív, áldozatos munkáját dicsérik. A leköszönő Elnökség ezért mindenekelőtt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tagságának mond köszönetet.

A Felügyelőbizottság Elnöke, Kertész János tájékoztatta a megjelenteket, hogy a Társulat működését, pénzügyi helyzetét rendben levőnek találta, annak ellenére hogy a megváltozott jogi helyzet - közhasznú társasággá alakulás - sok gondot okozott.

Csikai Gyula a Jelölőbizottság javaslatát terjesztette elő az új vezetőségre. A titkos szavazás alapján megválasztott tisztségviselők a következők:

TISZTELETBELI ELNÖK:
Turi Istvánné Frank Zsuzsa

ELNÖK:
Gyulai József akadémikus, MTA KFKI-MFA

ALELNÖKÖK:
Kopcsa József ny. tanár
Kovács László, BDTF Fizika Tanszék
Nagy Dénes Lajos, MTA KFKI-RMKI
Radnai Gyula, ELTE Általános Fizikai Tsz.

FŐTITKÁR:
Kovách Ádám, MTA ATOMKI

FŐTITKÁR HELYETTESEK:
Csajági Sándor, Energetikai Szakképzési Intézet
Molnár Miklós, JATE Kísérleti Fizikai Tsz.
Rajkovits Zsuzsa, ELTE Általános Fizikai Tanszék
Varga Gáborné, Csik F. Általános Iskola és Gimnázium

FELÜGYELÖ BIZOTTSÁGI ELNÖK:
Sólyom Jenő akadémikus, MTA KFKI-SzFKI

TAGOK:
Kotek László, JPTE Általános Fizikai Tanszék
Kövér Ákos, MTA ATOMKI
Ungár Tamás, ELTE Általános Fizikazi Tanszék
Vertse Tamás, MTA ATOMKI
Marx György akadémikus, ELTE Atomfizikai Tanszék, Fizikai Szemle főszerkesztője

AZ EÖTVÖS TÁRSULAT ÉRME:
Kovács László (Szombathely), mind a megyei csoportokban, mind országosan és nemzetközileg a fizikatörténet terén végzett kiemelkedő teljesítményéért.

Az EÖTVÖS TÁRSULAT PLAKETTJE
Molnár Miklós (Szeged), több évtizedes eredményes tevékenységéért a fizikatanításban és a társulati életben;
Rónaszéki László (Budapest), kiemelkedő fizikaoktatási és tehetséggondozói (Öveges József Fizikaverseny) munkájáért.

PROMÉTEUSZ ÉREM
Kováts Balázs (Paks), a Paksi Atomerőmű Tájékoztatási Irodájának vezetőjeként széleskörű tevékenységet végzett a fizikai gondolkodás terjesztésében. (Paksi Látogató Központ, Szoborcsoport, Wigner-díj).

TUDOMÁNYOS DÍJAK

NOVOBÁTKY KÁROLY DÍJ: Ádám Péter (MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutató Intézet), az elméleti kvantumoptikában elért eredményeiért;

GOMBÁS PÁL DÍJ: Djotyan Gagik (KFKI-RMKI), szélessávú lézersugárzás kvantumrendszerekkel történő kölcsönhatása terén elért eredményeiért;

GYULAI ZOLTÁN DÍJ: Kovács László (MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutató Intézet), oxidkristályokban hidroxilionok elhelyezkedésére vonatkozólag elért eredményeiért;

BUDÓ ÁGOSTON DÍJ: Kruppa András Tibor (ATOMKI), rezonanciaállapotok leírására vonatkozólag elért eredményeiért;

JÁNOSSY LAJOS DÍJ: Lévai Géza (ATOMKI), fizikai rendszerek szimmetriatulajdonságainak vizsgálatai terén elért eredményeiért;

SZALAI SÁNDOR DÍJ: Végh János (ATOMKI), eredeti eljárások kidolgozása mérések végrehajtására és kiértékelésére vonatkozólag.

A FIZIKAI SZEMLE: 1999. ÉVI NÍVÓDÍJA: Károlyházi Frigyes, Klein György (Stockholm) nívódíját már korábbon átvette.

Sükösd Csaba, a Határozati Bizottság elnöke ismertette a határozatokat, amelyeket a Közgyűlés elfogadott.

A Közgyűlés a Társulat újonnan megválasztott vezetőségének javasolja, hogy a Társulat további eredményes működése érdekében az alábbi szempontokat kiemelten kezelje:

• Elsődleges feladat annak az értékrendszernek a további folyamatos közvetítése a társadalom felé, hogy a fizika szép, és hogy a fizika, mint tudomány nélkül a 21. század globális és lokális problémái nem oldhatók meg.
• A magyarságtudat további erősítése. Ennek során a nagy magyar fizikusok emlékének méltó megőrzése és megörökítése mind az évfordulók megünneplésével (Jedlik Ányos, Gábor Dénes, Bay Zoltán), mind pedig a jelenleg meglévő emléktáblák, szobrok, illetve egyéb emlékhelyek állapotának figyelemmel kísérésével és intézkedésekkel azok méltó elhelyezésére. Törekvés arra, hogy nagy fizikusaink nevét utcák, közterek elnevezésével, valamint egyéb információhordozók (bélyeg, telefonkártya, bankjegy stb.) is megörökítsék.
• Ehhez tartozik a kapcsolattartás erősítése mind a környező országok magyar nyelvű fizikusaival, mind pedig a nyugati világban élő és dolgozó magyar fizikusokkal és fizika tanárokkal, valamint a megfelelő szervezetekkel.
• A fizika, mint tantárgy szerepének és súlyának fokozása, s ennek megjelenítése mind az oktatáspolitika vezetői, mind a közvélemény felé. A Társulat igyekezzék aktív szerepet vállalni a kerettanterv kialakításában, valamint annak elérésében, hogy a fizika tanítási gyakorlatában a kísérletezés nagyobb szerepet kapjon. Törekedni kell arra, hogy a mai tudomány és technika eredményei jelenség-orientált módon beépüljenek a tananyagba.
• A Társulat, a többi természettudományos egyesülettel karöltve fejtsen ki nyomást az oktatási kormányzatra annak érdekében, hogy egy természettudományi tárgyat kötelező legyen választani az érettségin.
• Gondoskodni kell a Fizikai Szemle további folyamatos megjelenéséről a mindenkori külső körülményekhez alkalmazkodva. Méltó módon meg kell emlékezni a Fizikai szemle 50 éves évfordulójáról.
• Tovább kell erősíteni a kapcsolatot az EPS-sel és megrendezni a 2001., illetve 2002-ben esedékes EPS rendezvényeket.
• A Társulat PR tevékenységét lényegesen javítani kell, és a fizikus társadalom szélesebb rétegeit bevonni a Társulat munkájába.
• Kiemelten kezelendő az Ügyrend sürgős létrehozása.
• A Közgyűlés javasolja az Elnökségnek, hogy a folyamatosság fenntartása érdekében tanácskozási joggal hívja meg üléseire a Társulat előző elnökét és főtitkárát.

GYULAI JÓZSEF, AZ ÚJONNAN VÁLASZTOTT ELNÖK KÖSZÖNTŐJE

Tisztelt Kollégák, Hölgyeim és Uraim!

Először a magam nevében megköszönöm Önöknek a bizalmat, amit az elnökké választásommal kinyilvánítottak, továbbá teszem ezt az újonnan választott Elnökség nevében is. Remélem, meg tudunk majd felelni azoknak az elvárásoknak, amelyet a Társulat elnökével, elnökségével szemben - kimondva vagy kimondatlanul - megfogalmazódnak. A köszönetem az előző vezetésnek mondott szavakkal folytatódik, akik egy kiválóan működő szervezetet hagynak örökül nekünk, a következő vezetésnek.

Hazánk kiemelkedő képviselőket adott a fizika terén is a világnak. Rájuk nagy büszkeséggel gondolunk. A már eltávozottak emlékét tisztelettel ápoljuk és az élőkre - bárhol dolgozzanak is - nagy várakozással tekintünk. A Társulat óriási szerepet játszott és játszik mindennek a felszínen tartásában. Ma azonban további jelszavakra is szükség van.

A most megválasztott elnökség ugyanis amiatt sincs könnyű helyzetben, mert a fizika - bár szerintem is indokolatlanul nehéz politikai helyzetben van. Naponta érzékeljük ezt, és nem csak hazánkban. Kevesebben választják hivatásul, csökkennek az óraszámok mind az iskolákban, mind az egyetemek kötelező stúdiumain. A mai fiatalság a "business school"-okban megszerezhető ismeretek, a közgazdaság, vagy a társadalmi stabilitást biztosítani hivatott jogi kodifikációk, legjobb esetben az informatika iránt érdeklődik. Mindezek szükségességét senki sem tagadja, de a Föld lakható voltát csak a természet- és a műszaki tudomány eredményei tudhatják és - reméljük - tudják biztosítani.

Mindenütt szó esik arról, hogy amint a 20. század a fizika százada volt, úgy a 21. század a biológia százada lesz. Ebben sincs semmi kétség, szerintem sem. De fizikusként azt merem büszkén mondani, hogy amint századunkban korábban a kémia paradigmaváltását az okozta, hogy a fizika módszerei bevonultak oda és mára ezek a módszerek kémiává váltak, úgy zajlik szemünk előtt most már a fizika és a kémia akár együttes eredményeinek, módszereinek bevonulása a biológiai, orvosi tudományokba. És ezen eredmények beépülése rövid idő múltán már biológiaként lesz elfogadott. Ez természetes: az alapok alapjait adó tudományoknak ez a "sorsa". De éppen ezzel válnak éltetőkké, maradnak önálló diszciplínák is, saját önfejlődéssel.

Emiatt súlyosan hibás az a ma gyakran észlelt hangulat, hogy nincs már szükség fizikára, vagy netán már a kémiára sem. Akár az oktatást, akár a kutatást tekintjük, először is a fizika mint alapstúdium biztos alapot ad akár például biológiai témák művelésére. Az az eszköztár, az az elméleti tudás, gondolkodásmód, a kísérleti módszerek ismerete, azok alkalmazásokra képes birtoklása, az informatikának az a biztos tudása, amelyet a fizika tanulmányozása ad ebben az egységben a fiatalok kezébe egyedülálló abban az értelemben is, hogy az könnyen bármilyen, például a mai trendeknek megfelelő irányokba is fordítható.

A kiutat csak az "erős, a maga igazában biztos" stratégiája, az offenzíva jelentheti.

Szükség van természetesen az óriási berendezések körül folytatható "tiszta" fizikára is, amelyet sokan, megint csak hibásan, ma a fizika "maradék" területeként tekintenek. Anélkül azonban, hogy birtokba vennők az interdiszciplínákat is, nem tudjuk a társadalom támogatását megszerezni. A mikro- és nanorendszerek, az optika, az energetika forradalmának alapjait ma is a mi szakmánk dolgozza ki, tökéletesíti.

Lendüljünk tehát - nem a magunk, hanem a társadalom érdekében - offenzívába. Ebben szeretnénk támaszkodni a Társulat tagságának minden rétegére, hiszen mindennek a megvalósítása nem csak az általános iskolában, de már az óvodában indul, folytatódik a középfokú oktatásban és kiteljesül a kutatói, felsőoktatói szférában.

Ehhez kérem a jelenlévők és az általuk képviselt nagy létszámú közösség támogatását. Még egyszer köszönöm - az újonnan választott Elnökség nevében is - a támogató bizalmát.