Jedlik Ányos

A központi állandó választmány által felszólittatván, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók jelen nagygyülésének természettani osztálya alakulásában és meg nyitásában valamely bevezető beszéddel közzé működném, részemről mindenekelőtt üdvözlöm az igen tisztelt mathemtika, physika, mérnöki és épitészeti szakcsoportokhoz tartozó tagokat, mint jelenleg egy közös osztályt alakitandókat, s egyszersmind bizalommal kérem, hogy bevezető beszédemet türelemmel meghalgatni sziveskedjenek.

Nézetem szerint ezen beszéd alig vonatkozhatik egyéb tárgyra, mint a mely az alakitandó osztály szakjába tartozik; s azért tekintettel a természetvizsgálók ama ösztönszerü vágyakodására, melynek folytán a természettudományi ismereteiket szakadatlanul gyarapitani törekszenek, azon kellékeket akarom megérteni, melyek a természettudományi ismereteknek kutatás általi megszerzésére és fejlesztésére mellőzhetetlenül megkivántatnak, melyekhez tehát a természetvizsgálónak kutatásai közben mint elkerülhetetlen feltételekhez alkalmazkodnia kel, miként arról például a villamosság terén kezdettől a jelenkorig tett haladásnak rövid történetéből is meggyőződhetni.

I. Ezen kellékek egyike a józan észlelés, vagyis valamely testben bizonyos körülmények között mutatkozó tüneménynek ép érzékek által minden előleges elfogultság és csalékony képzelődés nélkül akképi megfigyelése, hogy annak alapján kétség nélkül meghatározható legyen: tartozik-e az észlelt tünemény a már ismertekhez, s ha talán nem, mely sajátságoknál fogva különbözik azoktól? ...

II. Hasonló kellékül tekinthető a kitartó szellemi érdekeltség. Mert valamely tünemény vizsgálatával foglalkozó lelkes kutató a figyelembe vett tüneményt nemcsak egyszerűen észlelni, hanem annak tökélyetesb és kimeritőbb észlelhetése tekintetéből kicsinyben ugy, mint lehetőleg kiterjesztett mérvben létrehozatali módjával keletkezésének, s mindennemű módosulásainak okaival s további sajátságaival mindinkább behatóbban törekszik megismerkedni, mi az emlitett kellék nélkül alig történhetik meg. ...

III. A természettani téren az ismeretek kutatását, továbbá fejlesztését és gyarapitását igen elősegíti olyféle készülékek használata, melyek a természetvizsgáló által kutatási tárgyul kiszemelt tüneményeknek biztos és kellő mérvbeni előállitására, és azoknál előforduló mérések megtételére czélszezű segédeszközökül szolgálnak. Így villamossági ismeretek gyorsabb fejlesztése és gyarapodása 1743-dik év körül veszi kezdetét; mert azon időtájban a lipcsei Hausen által adott példát követve Winkler Lipcsében, Gordon Erfurtban, Ludolf Berlinben, Gralath Danzigban, Canton Angolhonban, Beccaria Turinban, Kleiszt Pomernben és Franklin Philadelphiában a villamosság felébresztésére az egyszerű üvegcső helyett, tengelye körül forgatható üveggömböt alkalmaztak, mely egyik felül hozzáillesztett posztó vagy foncsarozott bőrdörzsölővel, másik felül pedig selyemzsinegről függő, vagy üveglábra helyezett fémhengerrel ellátva, villámgép gyanánt szolgált. Minthogy ezen, ámbátor igen kezdetleges villámgép által jóval nagyobb mennyiségü és magasabb feszültségü villamosság vala nyerhető, mint egy üvegcsővel, az imént felsorolt természetvizsgálóknak ez évtized alatt sikerült a villamosságnak sokféle működésével, és több oly különös tüneményeivel megismerkedniök, hogy azokat Priestley szerint a meglepett szemlélő inkább bűbájosság utján elővarázsoltaknak, mint természeteseknek volt hajlandó tekinteni. A többi között legáltalánosabb figyelmet és érdekeltséget keltett Kleiszt által 1745-ben feltalált leydeni vagy töltő-palaczknak feltalálása. Nem kevésbé nevezetesek a mély belátásu Franklin kutatásainak eredményei is. Ő az egymástól nemcsak különböző, hanem egymásközt ellenkező üveg- és gyantavillamosságot, helyessebben igenleges vagy tevőlegesnek (+), és illetőleg nemleges vagy tagadónak (-) nevezte el; és 1753-ban a mindenkorra megbecsülhetetlen értékü villámháritót találta fel, melynek czélszerű alkalmazásával a villámcsapások káros befolyásától az épületeket biztosithatni. (Mellékesen megemlithetni, hogy Europában az első villámháritó Divisch Prokop premontrei kanonok, által ki Preudisz-en Zuaim mellett lelkész volt, állittatott fel). ...

IV. A természettani ismeretek gyarapitására a szellemi érdekeltségen kivül hatalmas ösztönzőül szolgál az anyagi érdekeltség, miként azt a villamossági ismeretekre nézve már abból kitünik, hogy azok a villamosság különféle kutatásainál fogva sok esetben csupán csak az általuk nyerhető haszon, azaz anyagi érdekeltség tekintetéből alkalmaztatnak a nélkül, hogy azok eméleti értékökből az által valamit veszitenének, avagy tudományos méltóságuk legkevesebbé is elhomályosittatnék; mert az elméleti ismereteknek a közélet változó körülményei közötti felhasználhatása többnyire javitásokkal járó módositásokat igénye a segédeszközökül alkalmazott készülékekben, s igy a fürkésző találékonyságnak ösztönül szolgál a felhasználandó elméleti ismerteknek fejlesztésére.

A villámfolyamnak különféle hatásai az emberiség által különféleképen felhasználhatók. Így a) az élettani hatása a tetszholtak felébresztésére, vagy némely az emberi test szervezetében előforduló bajok orvoslására. b) Vegytani hatása a nemtelen fémeknek megezüstözésére vagy megaranyozására. A nyomdászatban használtatni szokott fa- és rézmetszeti minták másolatainak, és nagyobbszerü képszobrok- vagy emlékoszlopoknak rézből galvanképelés (Gavanoplastik) utján előállitására és többszörösitésére. A vizzel vagy más folyadékkal folytonosan érintkező fémtárgyaknak, például tengerihajók vizalatti részét boritó rézlemezeknek az ártalmas élenyesedéstől való megóvására. c) Hőtani hatása felhasználható nagyobb számu gyertyák- és gázlámpáknak, vagy a felvettetésekre alkalmaztatni szokott lőpor- vagy dynamit-töltvényeknek és torpédóknak tetszés szerinti pillanatban egyszerre való meggyujtására. Azonkivül használtatik olykor sebészek által az emberi test, valamely veszélyes s meggyógyithatatlan bajban szenvedő részének vérzés nélküli eltávolitására bonczoló kés helyett a villamfolyam által megizzositott érenyhuzal. d) A villamfolyam fénytani hatásai közül ama magos fokozatu világosság szokott használtatni, melyet az erős villamfolyam által fehérizzásba hozott széncsucsok bocsátanak magokból. e) Igen kielégitő eredménynyel alkalmaztatik a villamfolyam delejes hatosa, valamely terjedelmes épület egyes termeiben, vagy városrész több házaiban elhelyezett villamdelejes óráknak egy szabályzó mechanikai órával folytonosan megegyező együttjárásának eszközlésére. f) Terjedelmes épületnek egyes termeiből bizonyos helyiségben csöngetyühang általi jeladásra. g) Általános használatu a villamfolyam delejes hatása a müveltebb országok területén a távirdászatban. h) Nagyobb városokban a tüztámadásának és helyiségének tüzoltók tanyájába adandó jelzésre. i) A fejlődés korszakában létezó telephon használhatösága legnagyobbrészt a delejvillamosságnak és villamdelejességnek egymásközt váltakozó hatásaiktól függ. k) A villamosság delejes hatása használtathatik a börtönök vagy pénztárok ajtajának hivatlan kéz általi kinyitásának jelzésére. l) A villamosság delejes hatása alkalmaztatni szokott még különféle kisebb gépek mozgásban tartására is, de nagyobbszerű gépeknek galvantelepek hatása által mozgásbahozatala, és abban jelentékeny ellenállások legyőzése mellett is folytonos megtartása, az ugyanazon czélra használtatni szokott vizgőznél már sokkal nagyobb költségbe kerülne, miként az huszas évek alatt Angolhonban szekér uton villamdelejes erő által hajtott kocsival, Pétervárott pedig a Newa-folyón Jacobi tanár által szintén galvantelepből fejlesztett villamdelejes erővel hajtott csónakkal tett kisérletek utján kézfoghatólag kitünt. Jelenleg azonban, midőn a galvantelepek helyett a nágyobb hatásu villamfolyamok ébresztésére a Siemensféle tökélyetesitett, és több lóerejü gőzgép által forgatható erőszeti delejvillamos készüléket (dynamo-electrische Maschine) lehét és szokás használni:, a kocsiknak vagy hajóknak villamfolyam delejes hatása általi mozgositása a gőzerőnél ugyan nem, de a galvántelepek által eszközölhetőnél már jóval jutányosabb lenne. Ezen körülmény tekintetéből Siemens a némethoni electrotechnischer Verein 1879-dik évi deczember 20-án tartott megállapitó gyülésen a nagyobb és igen gyorsan népesedő városok számára nem kétkedett azon javaslatot tenni, miszerint azoknak nagyobb forgalmu utczáin a közönséges kocsik és gyalogjárók számára szolgáló utakon kivül gyorsabb személyes közlekedés eszközölhetése végett a járdákkal párhuzamos és körülbelől 4 méternyi magas lábok által tartott vaspályán könnyebb szerkezetü, s csak személyek szállitására való vonatok hozatnának használatba akkép, hogy elejbök a gőzmozdony helyett egy villamdelejes mozdony fogatnék, mely a hajtására szükségelt villamfolyamot egy vagy több állógőzgépek által forgatott erőszeti delejvillamos gépből kapná. Fog-e ezen sajátszerü javaslat valamikor életbeléptetni, azt nem lehet tudni; de ha valaha az erélyes működésü, s jövőben valószinüleg még inkább tökélyetesitett Siemens-féle erőszeti delejvillamos gépek forgásbani tartása gőzerő helyett a jutányosabb szél, vagy viznyomása által eszközöltethetnék, akkor az emberiségre ama megnyugtató kilátást lehetne táplálni, hogyha egyszer a folytonosan terjedő műipari téren a kőszénnek évről-évre nagyobb menynyiségbeni fogyasztása következtében a tüzellő anyag hiánya kezdene beállani, azt a szél és mozgóvizek által folytonos működésben tartható delejvillamos gépek villamfolyamának vegytani, hőtani és fénytani hatása folytán egyrészt a vizből könenyt és élenyt előállitva, másrészt a főzésre, fütésre és világitásra szükséges hőséget Fejlesztve fognák pótolni, és a gőzgépek mechanikai működéseit kifogás nélkül végezni. ...

V. Midőn a például felvett villamtan fejlődésnek általam érintett vázlatából tisztán belátható, hogy a villamossági ismeretek fejlesztésére megkivántató észlelések és kisérletekhez szükségelt segédkészülékek mennyisége kisszámu nem lehet, könnyen érthető a természettan összes ágainak, és általánosán véve a természettudományok kellő fejlesztésére megkivántató segédeszközök és felhasználandó szerek sokasága, s azokkal egyarányban álló megszerzési költségek összege. Az ezennel felhozottakból tehát magától következik: hogy a természettudományi ismeretek fejlesztésére és gyarapitására a józan észlelésen, szellemi és anyagi érdekeltségen kivül elkerülhetetenül szükséges a segédeszközök minél jelentékenyebb mennyisége, és ezek megszerzése végett a körülményekhez képest majd magánál a természetvizsgálónál, majd az illető természettudományi intézetnél mellőzhetetlen áldozatkészség.

______________________________