Fizikai Szemle 2000/4. 109.o.

BOLYAI-DÍJ

"Valljuk be őszintén, mi is arra a távolabbi, de nagyobb és el nem évülő dicsőségre törekszünk, amely Bolyainak adatott, mert tudjuk, hogy csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s azért, ha igazi tudósok és - amint kell - jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt hazánk határain túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet."

Ezek Eötvös Lorándnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének Bolyai János születése centenáriumán elmondott szavai. A Magyar Tudományos Akadémia ekkor határozta el a Bolyai-díj létesítését 1902. január 27-i rendelkezésével. Ez nemzetközi matematikai díj volt, amit 5 évenként adtak ki. Ilyen minőségben a hiányzó matematikai Nobel-díjat pótolta. Az első Nobel-díjat 1901-ben adták ki. Az első matematikai Bolyai-díjat a francia Henri Poincaré, a másodikat 1910-ben a német David Hilbert kapta, akik a díjat Budapesten vették át. Azután a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi matematikai Bolyai-díját a világháború vihara elsodorta.

A Bolyai-díj újraindításának eszméje az 1990-es években ismételten fölmerült: a Bolyai Alapítvány ülésén 1992-ben Berényi Dénes, a Külföldi Magyar Tudósok Találkozóján vetette fel és a konferencia határozata szólt róla. Mivel a matematikai Nobel-díj szerepét többé-kevésbé átvette a Wolf-díj, most egy magyar interdiszciplináris Bolyai-díj gondolata merült fel és öltött testet.

Három évvel ezelőtt határozta el néhány hazai üzletember, hogy jövedelmük egy részéből tudományos díjat alapít, melyet Bolyai János erdélyi magyar matematikusról (1802-1860) neveztek el. A Bolyai-díj Alapítványt Somody Imre, a veresegyházi Pharmavit Rt. vezérigazgatója és felesége, Somody Imréné, illetve Karsai Béla, a székesfehérvári Karsai Holding Rt. vezérigazgatója, továbbá Lantos Csaba, a budapesti CAIB Értékpapír Rt. vezérigazgatója hozta létre. Az alapítványtevők két évente egy magyar vagy magyar származású kutató tudományos teljesítményét 50 ezer dollárnak megfelelő forintösszeggel körülbelül 13 millió adómentes forinttal - ismerik el.

A Bolyai-díjat elsőként Freund Tamás akadémikus, agykutató nyerte el. A kitüntetést a kongresszusi központban rendezett ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök a következő méltatással adta át.

Göncz Árpád üdvözlő beszéde

Tisztelt Egybegyűltek! Kedves Barátaim!

A magunk mögött hagyott 20. század a tudomány forradalmának évszázada volt. A fejlődésben immár nincs megállás - a tudomány eredményei újabb és újabb eredményeket szülnek. A Bolyai-díj Alapítvány alapítóinak meggyőződése, hogy "értékrendünkben méltó helyre kell emelnünk a tudást, a tudományt és a tudóst", korszerű igényt fogalmaz meg. Az idő szavát. A Bolyai Alapítvány - a Bolyai-díj - a tudomány társadalmi fontosságát hangsúlyozó magánkezdeményezés, amely egyértelműen tanúsítja, hogy a társadalmi felelősségét felismerő magánvállalkozásnak érdeke és egyben felelőssége, hogy a jövőt szolgálja, s erejéből telhető áldozatot is hozzon a jövő építése érdekében. Tudjuk, hogy magyarok külföldön elsősorban Amerikában - tehetségükkel, tudásukkal élvonalba törtek, s közülük többen a világ legrangosabb tudományos elismerését, a Nobel-díjat is elnyerték. Eddig azonban egyetlen tudós - Szent-Györgyi Albert- kapta a díjat Magyarországon végzett munkájáért.

Sürgető feladatunk tehát, hogy a kutatói, oktatói pályát vonzóvá tegyük; hogy a fiatalok - középiskolások, egyetemisták, PhD-hallgatók és ifjú kutatók - ne csak a tudományos felfedezés izgalmát és szépségét ismerjék fel, hanem megtapasztalják a siker és a társadalmi megbecsülés lehetőségét idehaza, Magyarországon is. Örülök hát, hogy ma, ezen a kiemelkedő tudományos teljesítményt elismerő ünnepen sok a fiatal, határainkon innen és túlról egyaránt.

Tudjuk, hogy "a magyar glóbusz nem a világ külön darabja", s a mind egyetemesebbé váló világban a tudomány nemzetek fölötti. A tudományos kutatómunka az emberiség egészének szellemi és anyagi erőforrásaiból táplálkozó nemzetközi tevékenységgé vált, amelynek a módszerei is nemzetköziek. Ám a nemzetközi együttműködés révén felhalmozódott tudás nemzeti kincs is. Óvni és gyarapítani kell, olyan kis országban mint a mienk, kiváltképpen. A tudás társadalmi tulajdon. A társadalom egészének kell felismernie a tudás, a tudomány fontosságát: a tudásbarát társadalom megteremtése versenyképességünk záloga. A társadalom azonban csak akkor tiszteli (tisztelheti) a tudomány eredményeit, ha megértette, hogy azok az élete szerves alkotóelemévé váltak: hogy a tudomány az emberért van. Bolyai János - a Bolyai-díj névadóinak egyike - az ember boldogulását és boldogságát a tudományok rendszerétől várta. A Bolyai-díj alapítói a díjazott személy kiválasztásának előfeltételéül szabták meg, hogy tudományos eredményei a legmagasabb nemzetközi mércével mérve is kiemelkedők legyenek. S gazdaságilag hasznosíthatók.

A magánalapítású Bolyai-díj természetesen nem kizárólag a matematikusoké, hanem bármely tudományág művelőé: azaz eleve interdiszciplináris. A két Bolyai - mindkét Bolyai - munkássága volt létrejöttének ösztönzője. A két Bolyaiban ugyanis nevelői szenvedély lobogott, nemcsak a megismerés és megismertetés vágya. Minél többet akartak tudni, megismerni a világból, az összefüggések révén igyekeztek áttekinteni és összekapcsolni az ismereteket. A mi szemünkben a két Bolyai a tudományos gondolkodás sarokkövét jelenti. Bolyai Farkas sokoldalúsága, ismereteinek széles skálája ma is csodálatra méltó. Polihisztor volt és gondolkodó, az "új planéta" pályára állításának művésze. Bolyai János talentuma meg legalább száz évvel előzte meg korát, s ami ennél is fontosabb; 2000 éves tradíciót döntött meg 21 évesen, azzal, hogy a tudományos igazságot a tekintély elve elé helyezte. Nemcsak a nem-euklideszi geometria létezését bizonyította, hanem kimondta "a tér abszolút igaz geometriáját": az euklideszi és a nem-euklideszi geometria együttes létét. S ez azt jelenti, hogy nincs egyetlen igazság, csak az alternatívák igazsága. Miután az európai morál sajátos módon geometriai morál volt - a geometriai axiómák az igazságok axiómái, láncolatuk a nagy igazságok láncolata - Bolyai felfedezésének jelentése az emberek - s a filozófia - számára az is, hogy ellentétes világok és igazságok élnek együtt, s ezt tudomásul kell vennünk. Ez pedig maga az interdiszciplinaritás. Bolyai tudván tudta, hogy a világ az embertől független objektív valóság, megismerése tapasztalás útján lehetetlen, tehát az elvont tudományos eszme érvényesüléséért küzdött. Tisztában volt vele, hogy a tudós erkölcsi felelőssége mérhetetlen; a végig gondolt gondolatot - nagy európai gondolkodó lévén domáldi - napjaiban is vállalta. Tudományos életpályája a világlátás egyetemességének jelképe.

A Bolyai-díj erkölcsi fedezete a díjat elnyert tudós munkásságának, tudományos erényeinek hitele. A Díjbizottság döntésének meg a Bizottság erkölcsi felelősségtudata. Az interdiszciplináris díj Díjbizottságának tagjait a Bolyai-díj Alapítvány alapítói választották ki és kérték fel, de a Bizottság a munkáját az alapítóktól és alapítványtól függetlenül végezte elfogadott működési szabályzata alapján. A Díjbizottság két elvi lehetőséget tett megfontolás tárgyává: hogy lezárt életművet díjazzon-e, ami a 20. század tudományát gazdagította, s ezzel a 21. század kutatásait alapozta meg, vagy fiatal kutató legkorszerűbb és előremutató eredményeit? Mindkét esetben figyelembe véve a díjra érdemesítettek kiemelkedő emberi jellemvonásait. Az összegzésben az "új planéta" útjára bocsátása mellett döntöttünk. Minősített többséggel.

Ennek alapján a magánalapítású Bolyai-díj első díjazottja: Freund Tamás akadémikus.

<>

A díj átadása után Pokorni Zoltán oktatási miniszter bejelentette: középiskolás és egyetemista diákok részére Bolyai-pályázatot hirdetnek, amelynek témáját a Bolyai-díjjal kitüntetett tudós jelöli ki. A pá1yázaton egy középiskolás és egy egyetemista diákot jutalmaznak, akik a jelentős anyagi elismerés mellett felvételt nyernek a felsőoktatásba, illetve a doktori képzésre.

Laudáció

FREUND TAMÁS az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológusi diplomát 1983-ban. Tudományos diákköri munkát már másodéves hallgató korától végzett, 1986-ban a biológiai tudományok kandidátusa, 1992-ben a doktora lett. 1998-ban, igen fiatalon, harminckilenc évesen az MTA levelező tagjává választották, ritkán előforduló száz százalékos szavazataránnyal. A biológiának számos olyan területe van, amelyen világhírű magyar biológusok dolgoznak. Ezek egyike az idegrendszer biológiája, a neurobiológia, amelyet Szentágothai János iskolája tett ismertté. Freund Tamás ennek az iskolának kiemelkedő képviselője, Szentágothai legfiatalabb tanítványainak egyike. A világ számos helyén, neves kutatóintézetekben végzett kutatómunkát. Összesen négy évet töltött az Oxfordi Egyetemen, itthon 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének osztályvezetője, 1994-től igazgatóhelyettese. Jelentős külföldi tudományos pályázatok elnyerésével és külföldi kutatócsoportokka1 végzett közös munkákkal az anatómia, az idegélettan és a molekuláris biológia módszereit együttesen alkalmazó neurobiológiai kutatócsoportot szervezett, amelyet az agykutatások területén a világ legrangosabbjai között tartanak számon. 1992 óta külföldi kutatási pályázatokon több mint hétszázezer amerikai dollárt nyert saját laboratóriuma fejlesztésére. Freund Tamás öt neves nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztője, az Idegtudományi Világszövetség vezetőségi tagja, Közép- és Kelet-európai Bizottságának elnöke. Tevékeny résztvevője a hazai tudományos életnek is, elnöke a Magyar Tudományos Akadémia Neurobiológiai Bizottságának, a Felsőoktatási Kutatási Pályázatok Biológiai Zsűrijének, és tagja számos más tudományos döntéshozó testületnek. Kutatómunkájának középpontjában az agy összetett, gondolkodást szervező központjainak, különösen az agykéregnek a tanulmányozása áll. Kutatási eredményei közül csak a legfontosabbakat említjük. A tanulási és gondolkodási folyamatokat az agykéregben az idegsejtek ritmikus működése teszi lehetővé. Ennek a ritmikus összehangolódásnak a mechanizmusát fejtette meg Freund Tamás és kutatócsoportja a különböző idegsejttípusok és ingerületátvivő vegyületek egymásra hatásának vizsgálata során. Eredményeik rávilágítottak az idegsejtek működésbeli összehangolódásának, szinkronizációjának fontos szerepére. Szinkronizációs folyamatok segítik a különböző érzékszervekből jövő idegi információk összehangolását, integrációját, és a szelektív figyelmet. Ugyancsak fontos a szinkronizáció szerepe az információátvitelt kísérő zajszűrésben. Megfigyelései tisztázták, hogy a tudatos érzékelés a tanulás és az emlékezési folyamatok során az agykéregrégiók mely idegsejthálózatai aktiválódnak, miközben az agy két eltérő frekvenciájú elektromos hullámtípust gerjeszt. Valószínűsítette, hogy a lassú théta-hullámok a zajszűrést, a gyors gamma-hullámok pedig az idegi információ komplex érzékletté alakítását, tudatosulását szolgálják. Csoportja összetett módszerekkel, szinte sejtről-sejtre felderítette fontos ideghálózatok pontos térképét. Azonosították a tanulási és memóriafolyamatok érzelmi és motivácíós szabályozásáért felelős idegpályák működési módjait. Kiderítve azt is, hogy az ideghálózat kémiai érzékenysége miként járul hozzá az emlékezés, a tanulás és az érzelmek kialakulásának folyamataihoz. Foglalkoztak egyes idegrendszeri megbetegedésekkel is. Így az epilepszia keletkezésének, az oxigénhiányos agykárosodás és a Parkinson-kór idegbiológiai folyamataival. Kísérleteik alapján új gyógyító eljárások születhetnek a gyógyszerkutatásban e betegségek gyógyítására. Tudományos eredményeit a világ idegtudósai igen nagyra értékelik, közleményeit évente több mint 700-szor idézik a nemzetközi szakirodalomban. Freund Tamás saját tudományos iskolát épített ki. Lebilincselő előadásokat tart az ország négy egyetemén. Számos amerikai és európai egyetemről hívták meg előadás tartására. A nemzetközi tudományos élet számos megtisztelő díjjal jutalmazta munkásságát. Így 1991-ben a Swiss Medical Foundation Demuth-díját nyerte el és az Amerikai Anatómusok Cajal Társaságának "Cortical Explorer" díját, majd ugyanennek a díjnak az "életmű" kategóriáját, a "Cajal Érmet". 1998-ban a "Cortical Discoverer" díjat, még ugyanebben az évben az Európai Idegtudományi Konferencián vette át a "Dargut és Milena Kemali Díj"-at. Idehaza 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémia akadémiai díját, 1999-ben a Szegedi Tudományegyetem "Ábrahám Ambrus Díj"-át, valamint az Oktatási Minisztérium, az Országos Tudományos Diákköri Tanács, és a Magyar Tudományos Akadémia "Mestertanári" kitüntetését kapta meg. Még hosszasan sorolhatnánk Freund Tamás tudományos pályafutásának szakmai részleteit, de már csak annyit jegyzünk meg, hogy Freund Tamást világsikerei nem szédítették meg, rendkívül szerény, kiegyensúlyozott személyiség. Példás családi életet él, vonzó, példamutató és határozott vezető. Eddigi életútja kitűnő példa a feltörekvő nemzedék számára.

Csányi Vilmos