Fizikai Szemle 2000/4. 140.o.
BICENTENÁRIUMI JEDLIK ÁNYOS FIZIKAVERSENY, GYŐR
Kétszáz évvel ezelőtt, 1800, január 11-én, az Érsekújvárhoz közeli Szimőn született, a tudós-paptanár, bencés-szerzetes, feltaláló, az első magyar nyelvű fizika tankönyv írója, JEDLIK ÁNYOS. Rá emlékeztünk ezzel a versennyel.
A versenyt meghirdettük az egész Kárpát-medence magyar középiskolásai számára. A selejtező eredménye alapján megyénként 2, a fővárosból 5, a környező országok magyarlakta területéről 5-5 fő, valamint a Jedlik Ányos és Czuczor Gergely nevét viselő középiskolai intézményekből további 2-2 tanuló juthatott a döntőbe.
2000. március 17-én a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban Csóka Gáspár igazgató úr és Radnai Gyula egyetemi docens, a zsűri elnöke, az iskola Rómer Flóris termében megnyitotta a versenyt. A tanulóknak 2,5 óra állt rendelkezésére a következő feladatsor megoldásához.
A feladatok:
- A kerti csapra csatlakoztatott gumicső segítségével locsoljuk a kertet. Soroljon fel néhány lehetőséget, hogyan tudnánk minél egyszerűbben megmérni a locsolócső nyílásán kispriccelő víz sebességét! (Közli: Tolnai László)
- Átlátszó plexilapon szétterülő vékony olajréteg egyik pontja bíborvörösnek, a másik pontja acélkéknek tűnik. A két pont között a színek a színképnek megfelelően folytonosan mennek át egymásba.
Legalább mekkora a megfigyelt két pontban az olajréteg vastagságkülönbsége?
Az olaj törésmutatója 1,5; a plexié 1,6! A színek hullámhossza és kiegészítő színe; vörös 700 nm, kékes-zöld; narancs 600 nm, acélkék; sárga 575 nm, ultramarin; zöld 500 nm, bíborvörös; kék 470 nm, sárga; ibolya 450 nm, sárgás-zöld. (Közli: Zábrádi Antal)
- Optikai rácsot 589 nm hullámhosszúságú párhuzamos fénynyalábbal világítunk meg. A rácstól 3 méterre levő ernyőn a nulladrendű (a direkt) és az elsőrendű elhajlási maximum egymástól 20 cm-re látható.
Centiméterenként hány vonal (karcolat) van a rácson? Milyen messze van a másodrendű elhajlási maximum az elsőrendűtől? Milyen színű fénypamacsokat látunk az ernyőn? (Közli: Zábrádi Antal)
- Az Egyenlítő mentén hajó halad Nyugat-Kelet irányban 45 km/h sebességgel.
Mennyit siet vagy késik 3 óra alatt a hajón levő ingaóra, amely a Földhöz képest nyugvó hajón pontosan jár? (Közli: Radnai Gyula)
- Egy soros gerjesztésű egyenáramú motort U = 100 V feszültségre kapcsolunk. Indulás előtt a motor 16 A áramot vesz fel, majd forogni kezd. Mire a fordulatszáma állandóvá válik, a motoron átfolyó áram 4 A-re csökken. A motort dinamónak akarjuk használni, és ugyanakkora fordulatszámon üzemeltetjük, mint amikor motor volt.
Mekkora terhelő ellenállást kell a dinamóra kötni, ha azt akarjuk, hogy a dinamón is 4 A áram folyjon át, és mekkora ebben az esetben a dinamó hasznos teljesítménye? (Közli: Tolnai László)
Miképp fejthetni meg azt, hogy a delejes acélrúd hatása a rúd közepe táján semmi, a rúd végei felé pedig mindinkább növekszik? (Jedlik Ányos, 1871) (Közli: Radnai Gyula)
- Mi a különbség a haladó és álló hanghullámok között, és mely körülményekben s mi módon képződnek az álló hullámok? (Jedlik Ányos, 1872) (Közli: Radnai Gyula)
Ebéd után Győr belvárosának nevezetességeivel ismerkedtek a vendégek, Baksa Péter tanár úr vezetésével. A városnézést Jedlik Ányos sírjának koszorúzása követte, a győr-nádorvárosi temetőben. Emlékbeszédet Radnai Gyula, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat alelnöke mondott. A városháza dísztermében Hoffmann László orgonajátékával tette emlékezetessé az estet. Az előadáson Kőrnyei László helyettes államtitkár is részt vett.
Szombaton délelőtt a verseny már csak 9 tanuló számára folytatódott. Kísérletelemzés és eszközértelmezés volt a feladatuk.
Először egy gyakorlati problémával kellett megküzdeniük: egy 4,5 V-os zsebtelep, 2 gemkapocs, 2 mágnes-korongocska és úgynevezett forgórész segítségével mindegyiküknek elektromotort kellett összeállítani és magyarázni a működési elvét! Majd Jedlik rekonstruált eszközeit kellett működtetni, bemutatni és a zsűri érdeklődő kérdéseire válaszolni.
A szóbeli feladatai:
- A Froment-féle motor működési elve és előnyei a korábbiakhoz képest.
- A Gramme-féle gyűrűs motor működési elve (összevetve a mai motorok elvével - Ganz-modell).
- A forgony elve (megoldandó problémák).
- Az ívlámpák szabályozó szerkezete. Ívfénnyel színkép előállítása, gyertyafény árnyképe.
- Lissajous-görbék számítógépen (Analóg és digitális rendszerek összevetése).
- A dinamó.
- Újdonságok a vonalzógépen. Ívfénnyel színkép előállítása.
- A hő, mint hullám (hulláminterferencia, fókuszálás).
- Nagyfeszültség előállítása szikrainduktorral (nagyfrekvenciás nagyfeszültségű kísérletek).
- A villamfeszítő (Jedlik-palack feltöltése, kisütése).
Díjazottak:
- FRIEDL ZITA (Sopron, Széchenyi István Gimnázium, tanára: Lang
Ágota)
- TREIBL LÁSZLÓ (Győr, Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Szalóky Albert)
- CSEH ANDRÁS (Győr, Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Tóth Konstantin)
A legszebb írásbeli megoldásért:
KOZMA KORNÉL (Budapest, Puskás Tivadar Technikum, Nagy Józsefné)
A legjobb szóbeli megoldásért:
CSEH ANDRÁS (Győr, Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Tóth Konstantin)
A legjobb határon túli magyar diák:
ÁCS LÁSZLÓ (Érsekújvár, Magyar Tannyelvű Középiskola, Hátas Anna)
A rendező város díja:
LACZKÓ TAMÁS (Érsekújvár, Magyar Tannyelvű Középiskola, Hátas Anna)
A legeredményesebb "Jedlik"-es vagy bencés diák:
TRIEBL LÁSZLÓ (Győr, Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Szalóky Albert)
A versenyt támogatták: az Oktatási Minisztérium, a Jedlik Ányos Társaság, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és győri csoportja, Győr Város Önkormányzata, a győri Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium.
Zábrádi Antal
ELFT Győri Csoport elnöke