Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2000/9. 321.o.

XXXI. NEMZETKÖZI FIZIKA DIÁKOLIMPIA

Leicester, Egyesült Királyság, 2000. július 8-16.

A 31. Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát Angliában, Londontól körülbelül 160 km-re északra, Leicesterben rendezték. Az olimpián 63 ország majdnem 300 versenyzője vett részt. Az utóbbi évek egyik legnehezebb versenyén a magyar csapat nagyon jól szerepelt: két arany- és három bronzéremmel a nem hivatalos éremtáblázat alapján 3., a csapatok összpontszáma szerint pedig 4. lett Kína, Oroszország és India után.

Aranyérmet nyert:

HEGEDŰS ÁKOS, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának 12. osztályos tanulója, Kotek László és Orovica Márkné tanítványa és
POZSGAY BALÁZS, a pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont 11. osztályos tanulója, Kotek László és Baumgartner Annamária tanítványa.

Bronzérmet nyert:

MÁTHÉ ANDRÁS, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium 12. osztályos tanulója, Flórik György tanítványa,
GÁSPÁR MERSE ELŐD, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium 12. osztályos tanulója, Horváth Gábor tanítványa és
PATAY GERGELY, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium 12. osztályos tanulója, Kovács Miklós és Szegedi Ervin tanítványa.

(Érdekesség, hogy rajtuk kívül még három másik magyar versenyző is szerepelt, Kurucz Keve és Mics Zoltán a szlovák, Mach Tivadar az olasz csapat színeiben. Az angliai szervezők között pedig szintén három magyar volt, akik a feladatok javításában vettek részt.)

Az olimpiára való készülés szokás szerint a békéscsabai, budapesti, debreceni, pécsi és szegedi olimpiai szakkörökön és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékén szervezett mérési foglalkozásokon kezdődött. A csapat két válogatóverseny (Sopron és Budapest) alapján, a korábbi versenyeredményekért járó pluszpontok figyelembe vételével alakult ki. A soproni Fényes Imre Olimpiai Válogatóverseny immár harmadik alkalommal egyben magyar-román “Előolimpia" is volt, ahol húsz-húsz román, illetve magyar versenyző mérte össze tudását az “igazi" olimpiához hasonló körülmények között. A csapat “végső" felkészítése júniusban Budapesten (BME, ELTE) és Pécsett (Pécsi Tudományegyetem Fizika Intézet) egy-egy három-, illetve négynapos tábor keretében történt. A két csapatvezető idén Kotek László, a pécsi szakkör vezetője, és Vankó Péter volt. A csapat kiválasztását és felkészítését a csapatvezetőkön kívül Gnädig Péter és Honyek Gyula végezte, Angliában pedig Kotek Gyula segítette a csapatvezetők munkáját, aki megfigyelőként utazott a versenyre.

Éremtáblázat

 

 

A

E

B

d

1.

Kína

5

-

-

-

2.

Oroszország

2

2

1

-

3.

Magyarország

2

-

3

-

4-5.

India, Tajvan

2

-

2

1

6-7.

Bulgária (3 versenyzővel), Svájc

1

-

-

1

8.

Irán

-

3

2

-

9.

Korea

-

3

-

1

10.

USA

-

1

4

-

11.

Ausztrália

-

1

1

3

12.

Csehország

-

1

1

1

13-14.

Indonézia, Vietnam

-

-

4

1

15.

Ukrajna

-

-

3

1

16-17.

Jugoszlávia, Németország

-

-

2

3

18.

Egyesült Királyság

-

-

2

2

19.

Szingapúr

-

-

1

3

20-23.

Argentína, Finnország, Hollandia, Izrael

-

-

1

2

24-25.

Azerbajdzsán, Olaszország

-

-

1

1

26-27.

Litvánia, Svédország

-

-

1

-

28-29.

Belorusz, Szlovákia

-

-

-

4

30-31.

Románia, Szlovénia

-

-

-

3

32-35.

Észtország, Kanada, Lengyelország, Törökország

-

-

-

2

36-42.

Izland, Kazahsztán, Kuba, Macedónia (3), Moldova (3), Spanyolország, Thaiföld

-

-

-

1

A = arany-, E = ezüst-, B = bronzérem, d = dicséret. A többi 21 ország nem szerzett érmet, dicséretet.

Ponttáblázat

1.

Kína

199,2

33.

Azerbajdzsán

89,7

2.

Oroszország

173,2

34.

Thaiföld

89,5

3.

India

163,4

35.

Svédország

88,9

4.

Magyarország

162,6

36.

Litvánia

87,2

5.

Irán

160,5

37.

Bulgária (3)

80,7

6.

Tajvan

159,3

38.

Izland

75,9

7.

USA

153,2

39.

Horvátország

73,>

8.

Korea

148,2

40.

Kuba

68,5

9.

Vietnam

137,6

41.

Lettország

66,9

10.

Indonézia

136,4

42.

Norvégia

65,9

11.

Ukrajna

129,3

43.

Ausztria

64,9

12.

Ausztrália

128,1

44.

Spanyolország

62,8

13.

Jugoszlávia

125,6

45.

Grúzia

62,1

14.

Egyesült Kir.

125,1

46.

Dánia

61,3

15.

Csehország

122,2

47.

Mongólia

59,9

16.

Németország

121,7

48-49.

Belgium

52,0

17.

Szingapúr

111,1

48-49.

Portugália

52,0

18.

Finnország

109,2

50.

Írország

51,4

19.

Svájc

106,8

51.

Moldova (3)

49,6

20.

Belorusz

106,2

52.

Brazília

49,5

21.

Szlovákia

105,9

53.

Bosznia-Herceg.

49,1

22-23.

Hollandia

105,6

54.

Örményo. (3)

48,1

22-23.

Olaszország

105,6

55.

Ciprus

46,6

24.

Szlovénia

102,6

56.

Albánia

46,0

25.

Románia

100,9

57.

Mexikó

42,8

26.

Izrael

100,5

58.

Macedónia (3)

39,2

27.

Törökország

100,5

59.

Türkmenisztán

26,6

28.

Argentína

98,3

60.

Kolumbia (1)

18,9

29.

Észtország

97,3

61.

Luxemburg (4)

10,8

30.

Lengyelország

96,8

62.

Liechtenstein (1)

10,3

31.

Kanada

92,6

63.

Kuvait (3)

5,7

32.

Kazahsztán

90,7

 

 

 

 

Az elméleti feladatok nehezek voltak, bár az igazi nehézséget elsősorban az idő szűke okozta. Az első feladat öt, külön-külön is komoly, egymástól független alfeladatból állt, ennek megoldása általánosan jól sikerült a magyar csapatnak. A második feladat két, az elektron fajlagos töltésének meghatározására szolgáló mérés elméleti elemzése volt. Az első rész kicsit könnyebb volt, a második részben általában nem sikerült annak az (utólag már nyilvánvaló) ténynek a felismerése, hogy egy elektromosan feltöltött, mágneses mezőben lévő kondenzátor egymáshoz nagyon közeli lemezei közül csak akkor jöhet ki elektron, ha a rá ható elektromos és mágneses erő pont kiejti egymást. A harmadik feladat első része a gravitációs hullámok mérési lehetőségeit tárgyalta, mely szintén jól ment a csapatnak, a második részben pedig (némi útmutatással) a Nap melletti fényelhajlást kellett kiszámolni, melyre bár nem az általános relativitáselmélettel, de kijött a 4GM/Rc2 képlet. Az elméleti feladatsor Pozsgay Balázsnak sikerült a legjobban, aki az összes versenyző közül a 4. legjobb eredményt érte el a három elméleti feladat alapján.

Ebben az évben két mérés volt. Az egyik mérés az elmúlt években megszokott, jól meghatározott, apró lépésekre lebontott feladat volt. Itt egy fotóellenállás vezetőképességének hullámhosszfüggését kellet megmérni. A másik mérésben a versenyzőknek maguknak kellet kigondolni, hogy hogyan és milyen mennyiségeket mérnek: egy alumínium lejtőn lecsúszó mágneses korongra ható örvényáramos fékezőerőt kellet vizsgálni. A mérések Hegedűs Ákosnak sikerültek a legjobban, aki a 300 versenyző közül (holtversenyben) a 4. legjobbat mérte, s végül az abszolút 6. helyen végzett.

A verseny nehézségét mutatja, hogy csak 15 arany- és 10 ezüstérmet osztottak ki, mindössze 27 ország nyert legalább egy érmet, 21 ország pedig még egy dicséretet sem tudott szerezni. A legjobb versenyző (egy kínai) is csak 43 pontot ért el az 50-ből. A maximális pontszám más években ennél jóval magasabb, így az elért pontok alapján csak két ezüstéremre és három dicséretre számítottunk. (Az egyes érmek alsó ponthatárát a legjobb három versenyző átlagához viszonyítják. Aranyérmet 90%-nál jobb eredményre adnak.)

Jövőre az olimpiát Törökország rendezi majd.

Vankó Péter