Fizikai Szemle 2000/11. 361.o.

TUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA

Pálinkás József
az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára,
a TTPK Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke

Az értelmi fejletlenség előbb utóbb minden bizonnyal függésbe hoz...
A szellemi súly az egyedüles valódi felsőbbség a világon.
(Széchenyi István, 1825)

Az előttünk álló évszázad a mögöttünk hagyottnál is nagyobb mértékben a tudás, a tudomány és a technika évszázada lesz. Az elmúlt századok kiemelkedő magyar gondolkodói is felismerték a tudás és a tudomány értékeinek társadalom- és jövőformáló erejét, a nemzet életében és felemelkedésében betöltött jelentős szerepét. A nemzet nagyjai, a hazai szellemi élet kiválóságai tevékenységüket a nagyvilágra való kitekintéssel mindenkor a nemzeti haladás szolgálatába állították.

“Egy nemzet nagy csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik. Ezért a nemzetek életében döntő jelentősége van annak, van-e ott tudománypolitika...". Ezen klebelsbergi gondolatok nyomán a kutatás és fejlesztés kiemelkedő fontosságának felismerésétől vezérelve a magyar kormány létrehozta a Tudomány és Technológiapolitikai Kollégiumot (TTPK), és annak Tudományos Tanácsadó Testületét (TTT). A döntés-előkészítésre, koordinálásra és értékelésre megalakult TTT fő feladata a kormány tudomány és technológiapolitikájának kialakítása. A kormányhatározat a Testület feladatává tette, hogy dolgozza ki a hazai tudomány és technológiapolitika elveit, készítsen elemzést a hazai kutatásokról, és jelöljön meg tematikai prioritásokat. E munka során a TTPK Titkársága által kidolgozott szempontok alapján a Testület tagjai és felkért szakértők tanulmányokat írtak, amelyből vitaanyag készült. Ezt követően került sor a vitaanyag és a tanulmányok egyeztetésére, amelynek eredménye a “Tudomány és technológiapolitika 2000" című dokumentum első változata. A Tudományos Tanácsadó Testület által kétszer megvitatott és módosításokkal elfogadott dokumentum alapján született meg a Kormány 1073/2000 (VIII. 31.) sz. határozata a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok indításáról.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani azoknak a kollégáknak, akik munkájukkal jelentős lendületet adtak a dokumentum kidolgozásához, végleges formában való megjelenéséhez. Közreműködésükkel nagyban hozzájárultak az ország szellemi és gazdasági felemelkedését célzó Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok sikeres kidolgozásához, és ahhoz, hogy ez részévé vált az ország fejlődésének nagy ívű programját felvázoló Széchenyi Tervnek.

A “Tudomány és technológiapolitika 2000" című dokumentum a magyar tudomány, technológia és innováció hosszú távú fejlesztési programját fogalmazza meg, amely a magyar szellemi élet, a gazdasági és politikai szféra széles körének elképzelésein, jövőbe tekintő tervein. alapul. Hazánkban először kerül sor ilyen jellegű program megfogalmazására és megjelentetésére.

A kormányprogramban egyértelműen kifejezésre jutott az a szándék, hogy állami szerepvállalással, valamint a vállalkozói szféra bevonásával jelentős támogatást kell adni ahhoz, hogy a kutatást, a fejlesztést és a termelést egymáshoz közelebb hozzuk, az ország gazdasági felemelkedésének szolgálatába állítsuk. Mindehhez összehangolt oktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs politikára és a magánszféra kutatási-fejlesztési aktivitását élénkítő intézkedésekre van szükség. Ennek szellemében kidolgozott programok magukban foglalják a fő fejlesztési irányokat, hűen tükrözve azon felismerést, hogy - figyelemmel a világban zajló gazdasági, társadalmi, politikai folyamatokra - olyan programok megvalósulását indítsuk el, amelyek figyelembe veszik nemzeti sajátosságainkat is.

Európában, a globalizáció erősen ható folyamatai (a globális piac, gazdaság és pénzügyek kialakulása) közepette, az alapvetően pozitívnak tekinthető egységesülés mellett negatív hatásként érvényesül a homogenizáció. Ennek ellensúlyozására hivatott többek között a nemzeti program azon része, melynek egyik fő feladata nemzeti örökségünk ápolása, feltárása, magyarságtudatunk és eszményeink erősítése.

Magyarország, a Szent István alapította állam immár ezer esztendeje Európa része. Ezer éves történelmünk során "Magyarok maradtunk és ezzel adtunk legtöbbet Európának" - foglalta össze ma is találóan Teleki Pál. Magyarország mindenkor együtt haladt az európai fejlődéssel. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programjaink ma is harmonikusan illeszkednek az Európai Unió fejlesztési programjaihoz.

Hazánk évszázados szabadságküzdelmei, függetlenségi harcai, az 1990-es rendszerváltoztatás megpróbáltatásai után ma ígéretesen fejlődik, méltán lehet büszke tudományos eredményeire, a magyar kutatók által képviselt szellemi erőre. Az ország fejlődése nem csupán anyagi gyarapodásban mérhető, hanem a tudomány és a művészetek eredményeiben, szellemi értékeinkben is.

Versenyképességünk megőrzésének és fokozásának lehetőségét az egyesült Európába való betagozódás jelenti számunkra, amellyel erősíteni tudjuk a határainkon túl élő magyarság biztonságát, javíthatjuk gazdasági helyzetét. Reményeink szerint ezzel is hozzájárulunk ahhoz az ígéretes folyamathoz, amely kölcsönös politikai jószándék esetén a határok átjárhatóságát hozza majd eredményül minden európai nép számára. Hazánk e földrajzi és történeti szempontból is különleges helyzetben, Európa szívében jó eséllyel pályázhat a Keletet Nyugattal összekötő híd, valamint az európai regionális együttműködés vezető szerepére.

Bízom benne, hogy az általunk elindítandó cselekvési program fel fogja gyorsítani hazánkban a gazdasági felzárkózás és a társadalmi felemelkedés folyamatait. E széles nemzeti összefogással és nagy elszánással megvalósítandó cél elérésére kötelez minket nagyjaink szellemi hagyatéka és utódaink jövője.

______________________________

Megjelent az Oktatási Minisztérium hasonló című kiadványában is.