Kovács László, ifj. Kovács László
Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely
“Az államférfi, ki egy nemzet sorsát viszontagságok között jóra vezérli, a költő, ki dalával majd vigasztalja, majd önfeláldozó tettekre lelkesíti, a történetíró, ki neki múltjáról beszél, és az alkotó művész, ki dicsőségének szobrot emel, mind, mind közelebb állanak a nemzet szívéhez és inkább számíthatnak elismerésére, mint a tudós, ki reá közvetlenül nem hat, kinek hazafiságát különös tettekben kimutatni legtöbbnyire még alkalma sincs, és aki, ha búvárkodása közben gyöngyöt talál, még azzal is nem kizárólag csak az ő, hanem az egész világnak szellemi kincsét gazdagítja. " - Eötvös Loránd ezzel a gondolattal kezdte Jedlik Ányos méltatását a Magyar Tudományos Akadémián.
A magyar természettudósok eredményeinek a magyarságtudat részét kell képezniök. A honszeretethez hozzátartozik, hogy diákjaink, kollégáink láthassák, hol éltek, hol dolgoztak, milyen maradandót alkottak tudós elődeink. Az is a modern magyarságtudatot építi, ha meglátogatjuk az űrkutatást kezdeményező Kármán Tódor, az atomenergiát kezdeményező Szilárd Leó, az elektronikus számítógépet kezdeményező Neumann János pesti szülőházát. Ők pesti srácok voltak, itt jártak iskolába. Amerika elismeri, hogy ők segítettek megnyerni a II. világháború után a hidegháborút, döntő szerepük volt a csúcstechnika fő irányának megálmodásában és elindításában: a 20. század történetének alakításában.
Önbecsülésünk kialakításához szeretne segítséget nyújtani a Fizikai Szemle ezen száma, köszöntvén államalapításunk millenniumát. (Amikor a fizikatörténet oktatási alkalmazásaival foglalkozó kanadai professzorok, tanárok megismerték útikönyvünk tartalmát, így szóltak: “Nekünk sajnos nincsenek ilyen híres fizikusaink, nincsenek fizikus szobraink.")
Évtizedes gyűjtőmunka eredményeiről már hírt adtunk az 1992. és az 1996. évi decemberi számban. Örvendetes látni, hogy milyen nagy mértékben szaporodtak a fizikusszobrok, intézmény-elnevezések, emléktáblák az elmúlt évtizedben. Most közreadjuk régi és új információinkat, amelyek egy részét határainkon túlról szereztük. Tartalmazza ez az összeállítás a történelmi Magyarország területén született tudósokat, tanárokat akkor is, ha később külföldön alkottak, ezért más nemzet is sajátjának tekinti őket. Szerepeltetjük külföldi fizikusok szobrait, a mai Magyarországon található domborműveit is (például Watt, Joliot-Curie, Cavendish).
Az ismertetés nem zárult le a szigorú értelemben vett fizikusokkal. Más természettudósok, mérnökök, orvosok, matematikusok is bekerültek az összeállításba, ha munkásságuk kicsit is kapcsolódik a fizikához. A száz, kétszáz éve született tudósok szülőháza, iskolája helyén ma már modern épületek állnak, az egyéb emlékek egy része is megsemmisült. Ilyenkor levéltári, könyvtári adatokra támaszkodva közöljük az eredeti épület rajzát, a leszerelt emléktábla szövegét, az eltűnt szobor alkotóját. Így lett ez az útikönyv “a fizikatörténet és a helytörténet sajátos ötvözete"- amint azt Wagner S. Ferenc magyar-amerikai történész megállapította.
__________________
A “Fizikus Útikönyv 2000" államalapításunk ezredik évfordulójára készült az OTKA 25 887 számú fizikatörténeti pályázat és a BDF Tudományos Tanácsának támogatásával.
A Fizikus útikönyvbe felvett személyek adatai
után azon helységek következnek, ahol van valamilyen emlékük.