univerzális állandókkal analóg módon univerzális állandóként bejön a c, anélkül, hogy ez még a fénysebességet kellene, hogy jelentse. BENNE VAN-E AZ ELEKTRODINAMIKA TÖRVÉNYEIBEN A RELATIVITÁSELMÉLET?
Reflexió Blészer - Gnädig - Varga Zs. fenti című cikkére
Ezt a kérdést teszik fel már cikkük címében a szerzők és szokatlansága miatt különösen figyelemreméltó gondolatmenettel levezetik a speciális relativitáselmélet legfontosabb állításait.
Ezzel kapcsolatban mégis súlyos aggodalmam van: a cikk egésze azt sugallja, hogy benne van a relativitáselmélet az elektrodinamika törvényeiben. Márpedig bármennyire is intuitív részletekre épül a cikk, ez az állítás nem állja meg a helyét: a szerzők részlegesen felhasználják az einsteini relativitáselmélet posztulátumát, nevezetesen azt, hogy a fizikai törvények matematikai alakja azonos minden inerciarendszerben. Einstein ezzel az axiómával általánosította a klasszikus fizika azon tételét (nevezzük Galilei-féle relativitás-elvnek), mely szerint a mechanika törvényei minden inerciarendszerben azonos matematikai alakúak.
Vitathatatlanul szellemes, hogy igen kevés "alapanyagra" kell támaszkodniuk levezetésükben: az elektrosztatika Gauss-törvényére és az egyenáram mágneses hatására vonatkozó Ampêre-törvényre. És ami különösen érdekes: kizárólag ezen két törvény inerciarendszer-függetlenségére van szükségük, és ez "kevesebb" mint a minden fizikai törvényre vonatkozó einsteini posztulátum.
Az eredeti 1905-ös Einstein-dolgozatban szereplő második posztulátumra (a fénysebesség állandósága axiómára) nincs szükségük a szerzőknek. Ötletes meggondolásokkal az univerzális állandókkal analóg módon univerzális állandóként bejön a c, anélkül, hogy ez még a fénysebességet kellene, hogy jelentse.
Mindez nem feledtetheti, hogy az első axiómát, ha csak két törvényre szűkítetten is, de felhasználják.
A szóban forgó cikk akkor lenne még tanulságosabb, ha elismerné, hogy csak akkor lehet levezetni az elektrodinamika törvényeiből a relativitás-elméletet, ha felhasználnak a klasszikus fizikán, az elektrodinamikán túlmutató axiómát is. A szerzők összefoglalásukban írják (nyomdatechnikailag is pontosan idézem): "Az elektrodinamika törvényeiből kiindulva (és felhasználva azt a tényt, hogy ezek a törvények minden inerciarendszerben ugyanolyan alakban érvényesek) megmutattuk... " (123. oldal). De nem teszik hozzá, hogy az inerciarendszer függetlenség nem következik a klasszikus elektrodinamikából.
A történeti szemlélet (nem történeti anekdoták, hanem a gondolatok fejlődésének logikai nyomon követése) segítheti bizonyos fogalmak, törvények mélyebb megértését. Egy részleteiben kitűnő cikk kicsengését miért kell olyanná tenni, ami ellenkezik a t
örténeti-logikai összefüggésekkel?Összefoglalva: újszerű gondolatmenettel jutnak el a szerzők a relativitáselmélet fontos állításaihoz: Kár, hogy nem teszik explicitté: ehhez számukra is a klasszikus fizikán túlmutató előfeltevés volt szükséges.
Biró Gábor