BENNE VAN AZ ELEKTRODINAMIKA TÖRVÉNYEIBEN A RELATIVITÁSELMÉLET!

Válasz Bíró Gábor reflexiójára

Vitatkozunk Bíró Gáborral, de vitánk nem fizikai kérdések, ellenőrizhető tények vagy tévedések, hanem szóhasználat körül forog. Cikkünkben megmutattuk, hogy az elektrodinamika két alaptörvényéből (pontosabban fogalmazva: az elektrosztatika és a magnetosztatika alapegyenleteiből) kiindulva eljuthatunk a speciális relativitáselmélet legfontosabb megállapításaihoz, összefüggéseihez, ha felhasználjuk azt a tényt, hogy ezek a törvények minden inerciarendszerben ugyanolyan alakban érvényesek.

Bíró Gábor azt kifogásolja, hogy ez utóbbi "ha felhasználjuk ..." kezdetű mondatrésszel mintegy elkendőzzük a fizikai törvények alaki változatlanságára általánosan kimondott híres einsteini posztulátumot ("A fizikai törvények matematikai alakja azonos minden inerciarendszerben"), s eltitkoljuk, hogy ezzel a posztulátummal túllépett a klasszikus fizika határain.

Véleményünk szerint a cikkünkben pontosan kimondtuk, hogy milyen feltevésekkel éltünk, s azokból - logikai, vagy matematikai hiba nélkül - hova juthatunk el. Nem hivatkoztunk a fizikai törvények kovarianciájára általánosságban, sem a fénysebesség állandóságára (nem is beszéltünk hullámjelenségekről), csupán a két "sztatikus" Maxwell-egyenlet minden inerciarendszerben való érvényességét tételeztük föl, de ezt a föltételezést nem titkoltuk el. Nem kívánunk vitatkozni arról, hogy ezt a feltevést - melynek helyességét egyikünk sem vonja kétségbe - posztulátumnak, vagy tapasztalati ténynek tekintsük-e, mert ez csupán elnevezés.

Arról sem érdemes vitatkozni, hogy hol van a klasszikus fizika határa, az elektrodinamika és a relativitáselmélet között, vagy esetleg a relativitáselméleten túl, hiszen ez is csak elnevezés, nézőpont kérdése. Mi úgy gondoljuk, hogy az elektrodinamika törvényei a minden inerciarendszerben való érvényességükkel együtt képezik a klasszikus fizika egy nagyon szép részét, de ha valaki úgy érzi, hogy az einsteini (teljes általánosságában szintén gyönyörű) posztulátum már túlmutat a klasszikus fizikán, ezt a nézetet is el tudjuk fogadni.

Cikkünkben azt a - tudománytörténetileg esetleg kifogásolható, de ettől még végiggondolható - kérdést vetettük fel, hogy kitalálhatták volna-e a relativitáselméletet fél évszázaddal Einstein előtt. Írásunk azt sugallja, hogy ez elképzelhető lett volna, jóllehet tudjuk, hogy nem így történt. Egy ilyen "mi lett volna, ha..." kezdetű gondolatsortól nem szerencsés a "történeti logikai összefüggéseket" számon kérni. Mindezek ellenére köszönjük Bíró Gábornak, hogy más, a mienkétől eltérő nézőpontból is megvizsgálta ezt a klasszikus, s feltehetően még nem lezárt kérdéskört.