A hosszú ideje húzódó problémák és a történtek arra vallanak, hogy a temelini atomerőmű körül folyó vita nem annyira tudományos-technikai, mint inkább politikai akció Csehország ellen. Jörg Haider, az osztrák FPÖ (Szabadságpárt) vezetője, a temelini atomerőmű problémájában pártja mentőövét látta, Temelin “hibáit" kihasználva százezrek szavazatát állította maga mellé. Ezt felhasználva Csehország EU-ba való belépését akarta megvétózni.

Zeman cseh kormányfő minően feltételt (az EU által megszabott biztonsági előírásokat) elfogadott és Schüssel osztrák kancellárral több - véglegesnek számító - megállapodást kötött a problémák rendezéséről. Ezt figyelembe véve, úgy látszik, hogy az osztrákok nagy része olyan dologról nyilatkozik (szavaz), melyet feltehetőleg nem alapoz meg tényszerű szakmai tudás. Közben Schröder német kancellár leszögezte Zemannal folytatott megbeszélése során, hogy a temelini atomerőművel kapcsolatos nézetkülönbségek sem képezhetik akadályát annak, hogy a Cseh Köztársaság csatlakozhasson az Európai Unióhoz.

Az igazi feszültség Temelin miatt az osztrák kormányban van, mégpedig a Néppárt és a Szabadságpárt között. Az FPÖ tevékenysége akadályozza az ügy lezárását, de mivel kezdik belátni a vita folytatásának értelmetlenségét, másik témát keresnek, amivel szavazatokat nyerhetnek a közeledő választásokhoz.

A jelenlegi helyzetet - úgy tűnik - leginkább ez a sorrend jellemzi. Szokássá vált, hogy a politikusok a médián keresztül befolyásolják a lakosságot, akik az így kapott “igazságok" alapján tisztán tudományos kérdéseket dönthetnek el a szavazatukkal.

Nézzük a jelenséget részletezve! Vegyünk egy hatalomra vágyó - akár szélsőséges politikusjelöltet. Ha jó taktikus, tudja, hogy a felfokozott érzelmek képesek hatékony közösségeket teremteni. Ehhez a legjobb talán a gyűlölet és a félelem. (Ismerjük a klasszikus régi sémákat.) Ez azonban itt, Európa szívében már nem olyan divatos, így új, modern ellenségképeket keli találni, amelyek inkább illeszkednek a jelenkor aggodalmaihoz.

Atomkorszak-radiofóbia? Nemzetiségi problémák? Szerencsésen összeköthetők! Egy szomszédos ország közeli atomerőműve ideálisan a félelem és a gyűlölet gócpontjává tehető. A program világos: minden eszközzel meg kell akadályozni az atomerőmű beindítását, üzemeltetését! A félelemkeltéshez kéznél van a rémhírekkel - csernobili hisztériával - táplált lakosság nukleáris műveltsége/műveletlensége. A média nem tud ellenállni az efféle hírek leközlésének! Innentől a folyamat öngerjesztő. Egyre több ember hall róla, egyre többeket érdekel, még kapósabbakká válnak a róla szóló hírek és máris mindenki erről beszél.

A politikus még lendületesebben képviseli az ügyet: lobbizik, ügyeskedik, egyre erőteljesebben befolyásol, s erre már van is alapja, hiszen tömegek véleményét képviseli. A néhány valódi szakértő szava nem hordoz igazi szenzációt, így lényegében nem is hallatszik.

Megvan tehát a rettegő/forrongó embertömeg. Már csak az élére kell állni és ügyes szörfösként meglovagolni a tömeg erejét. A politikusjelölt egyszerre a miniszterelnökség kapujába kerülhet, s közben - talán észrevétlenül - a felheccelt emberek szigorúan szakmai kérdéseket látnak, melyeket szavazatukkal el is döntenek.

De ezt a tudást nem fizikaórán szerezték, hanem a sajtó szenzáció rovataiból.

Jó-e a világunknak ez a koreográfia? Van-e más lehetőségünk? Igen, talán a fordított sorrend jobb lenne.

Tanuljuk meg, tanítsuk meg társainknak is a döntéshelyzeteink alapjául szolgáló ismereteket és legyünk okosabbak politikusainknál. Egyszerű választópolgárként, de újságíróként is legyen elegendő tudásunk és önfegyelmünk ahhoz, hogy a természettudományos kérdéseket érintő híradásokat kellő kritikával fogadjuk, illetve így továbbítsuk. Ezzel arra késztetnénk az önjelölt “vezetőket, hogy sikerük csak tudományosan védhető ügyek felkarolásával legyen/lehessen.

Talán elérhetjük azt is, hogy a gyors sikert és támogatottságot szinte kizárólag szem előtt tartó politikus kénytelen legyen a jó ügyet támogatni, és így - ha máshogy nem is - legalább akaratán kívül a választóit szolgálni.

Utóirat: A címben szereplő hétlábú csak a képzelet szülötte és mindössze a figyelem felkeltésére irányult. Aki e nélkül is elolvasta volna írásunkat, attól elnézést kérünk. (Aki meg csak ezért, nos reméljük, ő sem bánta meg...)