Én a Heisenberg-Bohr-beszélgetésről Carl Friedrich Weizsäcker útján hallottam. Weizsäcker Heisenberggel volt Koppenhágában, bízom abban, hogy helyesen mondta el, mi történt.

A beszélgetés első fele Bohr otthonában történt. Heisenberg félt, hogy lehallgatják, ezért óvatosan azt mondta, hogy ő a háborúban a hazájának dolgozik, és hogy jó a hazájának dolgozni. Úgy látszik, Bohr ezt úgy értette, hogy Heisenberg egy náci és a beszélgetés második része alatt már alig hallgatott Heisenbergre. A beszélgetés második felében a kertben sétáltak és itt Heisenberg azt mondta, hogy az volna jó, ha se ő, se az angolok-amerikaiak nem dolgoznának az atombombán. De úgy látszik, hogy Bohr ezt már nem, illetve alig értette meg.

Bohr a tanítványának, Heisenbergnek, borzasztóan ártott, amikor azt elmondta, hogy Heisenberg a náciknak dolgozik az atombombán. Ez a helyzet teljes elferdítése.

Úgy látszik, hogy Bohr Felesége, Margrethe, később megakadályozta, hogy Bohr kedves gratuláló leveleit Heisenbergnek elküldje.

Nekem határozott értesülésem nincsen, de azt hiszem, hogy Heisenberg tényleg dolgozott az atombombán, de remélte hogy nem fog sikerülni. Amikor nehézségek támadtak, a munkát szívesen abbahagyta. Heisenberg sikeres volt, amikor sikert akart. Ezúttal alig akart, de kötelességszerűen próbálkozott. Ezt jobban meg lehet érteni.

Én Heisenberget mindezért semmi esetre sem kritizálnám. Inkább Bohrt kritizálom, hogy egy hozzá nagyon közel álló embernek nem jött segítségére.

Hiszem, hogy Werner Heisenberg szándékosan lassította le nukleáris munkáját a háború alatt, remélvén, hogy az atombomba nem fog megvalósulni. Erre nincs bizonyítékom azon túlmenően, hogy jól ismertem Heisenberg jellemét. De a jellem a sorsdöntő elem egy ember életében. Képtelen vagyok elképzelni, hogy Heisenberg boldogan Hitler kezébe készült volna adni az atombombát. Később az derült ki, hogy a német atombombától való félelmünk alaptalan volt.

A háború alatt azok a nagy fizikusok, akik elsőrangú fontosságúnak tekintették, hogy Németországot megakadályozzák a háború megnyerésében, tehetségüket és munkaíjukat Amerikának adták és kifejlesztették az atombombát. Ezenközben a nagy német fizikusok önkéntesen visszavonták tehetségüket és támogatásukat a német atombomba-programtól.

------

Alvin Weinberg és Hans Bethe hasonló értelmű nyilatkozatát a Fizikai Szemle 2000/10 száma közölte. A hirosimai bomba után 50 évvel megnyitott titkosszolgálati adatokból kitűnt, hogy az amerikai titkosszolgálat (a svéd és angol titkosszolgálat jóvoltából) már 1943-ban értesült, hogy a németek nem készülnek atombomba előállítására. Ezt az értesülést azonban eltitkolták az Amerikában atombombán dolgozó európai emigráns fizikusok előtt.
(Szerkesztő megjegyzése.)