Fizikai Szemle 2002/12. 358.o.

<>

Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke tartotta a megnyitó előadást:¹

Az ünnep mindig alkalmat ad múltunk áttekintésére, valamint a jelenben és jövőben megvalósítandó elképzeléseink számbavételére. A tudomány napján idén Bolyai Jánosra is emlékezünk, aki 200 évvel ezelőtt született és aki geometriájával egy új, más világot teremtett.

Az elmúlt évszázad utolsó évtizedére az volt jellemző, hogy a tudomány rendkívül gyors fejlődésének és nemzetek felettivé válásának eredményeképpen az egyre inkább innovációfüggő gazdaság is globalizálódott. A 21. századdal egy új korszak köszöntött ránk, a tudás társadalma, amelyre elsősorban az a jellemző, hogy felértékelődött a szellemi tőke. Napjainkban egy új képlet kezdte el uralni a világot: tudás + információ = hatalom.

Tehát, akinek megvan a megfelelő tudása, és az információs forradalom adta lehetőségekkel élni tud, az sikeres lesz. (Sajnos az erkölcs szükségessége hiányzik ezen összefüggésből, holott korunkban ez egyre fontosabb szerepet játszik.)

A gazdasági élet szereplői az országok rangsorát ma már nem a katonapolitikai erejük alapján, vagy a nemzeti jövedelmük nagyságától függően állapítják meg, hanem, azt figyelik, hogy potenciálisan milyen mennyiségű szellemi tőkével rendelkeznek. Magyarország ilyen szempontból előnyös helyzetben van. Mindig gazdag volt szürkeállományban, alkotásra képes kutatókban, ötletes fejlesztőkben. Nem véletlen, hogy a legelőkelőbb tudományos lap, a Nature 2000. január 4-i számában egy oldalt szentelt az elmúlt évszázad nagy magyar tudósainak, és az amerikai szerző "Genius loci" (A hely szelleme) címet adta a cikknek, és vastag betűs alcíme: "The XXth century was made in Budapest" azaz: A 20. századot Budapesten csinálták.²

A magyar tudósok fontos szerepet játszottak például az atomenergia békés felszabadításában, az információs forradalom létrejöttében, az orvostudomány fejlődésében. És nagy örömmel regisztrálhattuk, hogy a 12 Nobel-díjas után már van egy 13. is, aki újra a világ érdeklődésének középpontjába állította a magyar irodalmat, a magyar kultúrát és azt bizonyítja, hogy az elmúlt évszázadban a magyar kultúra milyen sokat adott a világnak.

A Magyar Tudományos Akadémiát törvény hatalmazza fel a magyar tudományosság érdekeinek képviseletére. A 38 kutatóintézete, a 12 egyetemen működő 138 kutatási egysége jelentős részt vállal a kutatásban.

A magyar kutatók eredményesen pályáztak a brüsszeli európai uniós pályázatokon. Az 5. keretprogram keretében Magyarország többet nyert vissza, mint az állam által eddig befizetett pénzösszeg. A brüsszeli tudományügyi főbiztos szerint Magyarország ebből a szempontból az egyik legeredményesebb országnak tekinthető. A felsorolás teljes igénye nélkül néhány olyan eredmény, amelyek ebben az évben születtek:

VICSEK TAMÁS akadémikus az ELTE Biológiai-Fizikai Tanszékéről munkatársaival több cikket is közölt a legelőkelőbb tudományos folyóiratban, a Nature-ben a tömegben emberek kollektív viselkedését jellemző hullámmozgások sajátosságairól. E közlések tudományos szenzációja, hogy Vicsek akadémikus és munkatársai először tesznek eredményes kísérletet arra, hogy statisztikus fizikai módszerekkel értelmezzék az emberek viselkedését.

KISS GYÖRGY BOTOND és munkatársai az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetéből ez év júniusában a Nature-ben közölt cikkükben leírták felfedezésüket azokról a receptorokról, amelyek érzékelni tudják a növényeknek a jelzéseit. E munkacsoportnak sikerült a világon először klónozni azt a fehérjét, amely elősegíti a levegő nitrogénjét megkötő baktériumok növénybe való belépését.

A magyar tudományosság képviselői, a természet- és társadalomtudományok művelői nemcsak a természet titkainak és a társadalmon belül érvényesülő törvényszerűségek feltárásával, a magyar nyelv ápolásával, a rendszerváltás sajátosságainak kutatásával, a külföldi eredmények honosításával segítik az ország gazdaságát, a társadalom életét, hanem a nemzetközi tudományos társaságok vezetőiként, tagsági tevékenységükkel eredményesen alakítják a világ Magyarországról alkotott képét.

1989 óta akadémiánk tagjai között vallhatjuk a magyar államhatárokon kívül élő kiemelkedő tudósokat is. Ilyen tekintetben a Magyar Tudományos Akadémia a világban élő tudósaink összefogó szervezete.

A tudományban nincsenek jobb- és baloldali irányzatok. Az igazi tudós, az alkotó értelmiségi tevékenységére, a világ természeti és társadalmi törvényszerűségeinek megismerésére a széles nemzetközi munkamegosztás jellemző. A tudomány a 20. század második felében globalizálódott, elveszítette nemzeti, politikai, vallási, etnikai jellegét. A tudomány eredményeinek felhasználása viszont már nem független a politikától. A magyar tudósok abban érdekeltek, hogy segítsék saját kormányaikat, hogy segítsék a gazdasági és a társadalmi szférát a hazai és külföldi tudományos eredmények itthoni hasznosításában, felhasználásában. Fontos, hogy a hazánkban gyártott termékeink versenyképesek legyenek, hogy az itthon gyártott áru piaci értékében minél nagyobb legyen a hozzáadott magyar szellemi érték.

Az is az MTA feladata, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét az innovációs lánc lerövidülése miatti esetleges gyors trendváltozásokra. Az MTA résztvesz a kormány Nemzeti Fejlesztési Programjának előkészítésében. Mindezt úgy teszi, hogy az európai szakmai és erkölcsi értékrendet veszi alapul, a politikától teljesen függetlenül.

Az ország gazdasági érdeke elsősorban az, hogy a kutatás-fejlesztésre jutott pénz minél nagyobb legyen. Az elmúlt két évben ugyan jelentős emelkedés volt, de még mindig elmaradunk az Európai Unió átlagától. A kutatók száma még mindig alacsony, az egyetemek műszerezettsége nem megfelelő. El kell érni, hogy a kutatónak ne legyen szüksége külön munkát vállalnia.

A tagországoknak 2010-ig el kell érniük, hogy a kutatás és a fejlesztés támogatására a nemzeti össztermék évi három százalékát fordítsák. Magyarországon ez a részesedés - sokkal szerényebb nemzeti össztermékből - az elmúlt két évben jelentős kormányzati támogatással 0,8%-ról csak 1,1%-ra emelkedett. De már ez is haladás, mert 1996-ban a GDP minden száz forintjából még csak hatvanhét fillér jutott erre a kiemelt célra, azaz a nemzeti jövedelemből 0,67% jutott kutatás-fejlesztésre. Az ország gazdasági érdeke, hogy az egyetemeken, s az állami, valamint a vállalati kutató és fejlesztő intézményeiben az anyagi támogatások tovább bővüljenek és aránylag rövid időn belül érjék el az 1,8%-os európai uniós átlagot.

Tehát európai unióhoz történő csatlakozásunkkor a kutatás-fejlesztésre fordított összeget és a kutatásban résztvevők számát is jelentősen emelni kell.

Az EU által is megkövetelt befektetés - a finn, az ír és a spanyol példa alapján biztonsággal állíthatjuk - busásan megtérül, látványosan növeli a gazdaság eredményességét. Pedig a szürkeállomány az egyetlen nyersanyag - amely újratermelhető, s amelynek reprodukciója az oktatás, a továbbképzés feladata. Az egyetlen "nyersanyag" amiben Magyarország gazdag. A 21. században a tudásanyag gyors elévülési ideje miatt a továbbképzés, átképzés egyre fontosabb szerepet fog játszani.

Az Akadémia társadalmi szerepvállalásának új formája a MATÁV-val közösen indított Mindentudás Egyeteme című előadássorozat. Ebben tudósok, akadémikusok és vezető professzorok tudományterületük legérdekesebb és legújabb eredményeiről, aktuális kérdéseiről tartanak előadásokat közérthetően, olyan széles nyilvánosság előtt, hogy ez már méltán nevezhető a tudás társadalmi mértékű terjesztésének.

A kezdeményezés minden várakozást meghaladó, példátlan sikere azt bizonyítja, jóval nagyobb igény van ma Magyarországon, fiatalok és idősebbek között egyaránt a tudományos ismeretek terjesztésére, mint azt a médiakínálat sugallja.

Eötvös Loránd, az Akadémia elnöke mondta 1902-ben, Bolyai János születésének centenáriumán:

"...csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s ezért, ha igazi tudósok és - amint kell - jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt határainkon túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet." Gondolatainkban és cselekedeteinkben egyidejűleg kell a nemzetit és a nemzetközit, a hagyományt és az újdonságot kifejezni, gyakorolni és mindenki számára érthetővé tenni. Mert a modernség a hagyomány tisztelete nélkül gyökértelen, mert nem lehet jövőt a múlt, az előzmények ismerete nélkül építeni.

A magyar kormány, de a Parlamentben lévő pártok is egy hajóban eveznek a magyar tudományosságot alkotó értelmiségiekkel. Ez a kölcsönös függő viszony és érdekazonosság lehet a siker alapja az Európai Unióba való belépésünk után. Magyarország nem olcsóbb munkabéreivel, hanem nagyon jól képzett munkaerejével, nemzetközi színvonalú kutató-fejlesztő szakembereivel lesz az EU tagországainak egyenrangú társa.

A magyar alkotó értelmiség színe-java segíteni akar a nemzet érdekét szolgáló EU-csatlakozásban. A tudomány, kutatás-fejlesztés támogatása jó befektetés.

De mindehhez kell, hogy Bolyai gondolatai érvényesüljenek: "emelkedjünk fel lehúzó gondjaink közül, nyújtsuk egymásnak jobbunkat, fogjunk össze, hogy egyszerre gazdagítsuk a magyarságot és az emberiséget, hogy kreatív együttműködéssel teremtsünk világraszóló alkotásokat".

<>

Medgyessy Péter miniszterelnök reagált a Vizi akadémikus által elmondottakra³. Átfogó, gazdasági helyzetünket elemző előadásában hangsúlyozta a 21. század kihívásait a tudomány fejlesztésére, továbbá a kutatás, feltalálás elismertetésére. Ennek előfeltétele a színvonalas oktatás, továbbképzés. Csak a művelt (reál és humán tudományokban jártas) magas szintű tudással, nyelvismerettel rendelkező lakosság tudja a gazdasági élet követelményeit kielégíteni és a jövőt prognosztizálni. Különösen fontos ez az Európai Unióba való belépésünk kapunyitásakor.

A kormányfő megtiszteltetésnek tartja, hogy a tudomány ünnepén szólhat a tudomány templomában. A magyar nép kreativitása ismert és megbecsült világszerte. Erre építi programját a magyar kormány. Az ország fejlődése új szakaszba lép a közeljövőben, olyan korszakba, ahol a fejlődés motorja a tudás, a fejlesztés, a szellemi befektetés lesz. A kormány megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az ország tudósai és általuk sokak számára az ország valóban versenypálya lehessen, hogy a fiatal tehetségek világszínvonalú oktatást, tudást kapjanak. Ehhez szeretne a miniszterelnök a jelen levők társa lenni.

A tudomány csak akkor él, csak úgy fejlődik, ha szabad. Ha mentes az állami beavatkozásoktól, felesleges előírásoktól. Ha a tudomány emberei határozzák meg a tudomány fejlődését, és azt, hogy merre megy a világ. A tudomány által elért eredményekből meríthet a politika és a kormányzat is. Már aki képes tanulni. Az államnak persze van feladata. Biztosítani a feltételeket a tudományos élet működéséhez. Örömmel informálja a jelenlévőket, hogy a jövő évi állami költségvetésből a Magyar Tudományos Akadémia számára a 2002-es előirányzathoz képest 8,2 milliárd forinttal több jut. Ez több mint 25%-os növekedés. Természetesen ebben nem kis szerepet játszik a bérek növekedése. A tudomány tulajdonképpen az emberek tudása, és az államnak jó érdeke, hogy megbecsülje azokat az embereket, akik a jövőt készítik elő, akik a jövő kérdéseire keresik a jó válaszokat. A kormány a legutóbbi ülésén döntött arról is, hogy a pénzmaradvány terhére egymilliárd forintot biztosít a kutatóintézeti műszerpark fejlesztésére.

Cél, hogy a kutatás-fejlesztés tekintetében elérjük, vagy legalább megközelítsük azt a ráfordítási szintet, ami az európai uniós tagállamokban van.

Javítani kell a fiatalok tudomány iránti érdeklődésén is. Ezért növelni fogja a kormány a fiatal kutatók esélyeit, teljesítmény-kedvét, teljesítő kedvét. Ennek érdekében jelentősen bővítik a poszt-doktori foglalkoztatás lehetőségét. Növelik a Bolyai és az OTKA ösztöndíjak támogatását. Továbbfejlesztik a Békésy-ösztöndíjat, ösztönzik posztdoktori állások és ösztöndíjak létrehozását.

Egyszerűsítik a külföldi állampolgárok kutatási-fejlesztési célú magyarországi munkavállalásának adminisztratív eljárásait. Hiszen a tudomány oly mértékben nemzetközi, hogy számára nem lehet határokat szabni. Erőfeszítéseket tesznek a hazánkba érkező európai Marie Curie ösztöndíjasok számának növelésére. Ösztöndíjakat alapítanak a Kárpát-medence fiatal magyar és nem magyar nemzetiségű kutatóinak a hazai kutatási programokba való bekapcsolódásra. Továbbfejlesztik a Szent-Györgyi Albert Ösztöndíjat. Cél, hogy ebben a most futó négy éves kormányzati ciklusban lehetőség nyíljék több új önálló költségvetésű egyetemi intézet alapítására. Vezetésükre a magyar tudomány világszerte dolgozó képviselői közül a legígéretesebb teljesítményű, feltörekvő fiatal személyiségeket tervezik megnyerni. Elengedhetetlen, hogy a hazai és külföldi működő tőke érdeklődését felkeltsék a magyar tudományos bázis iránt. Hallatlanul fontos kérdés ez. Magyarország azt az átmeneti előnyét, amely az alacsony bérekből származott, folyamatosan és fokozatosan el fogja veszíteni. Ez így van rendjén. Azt szeretnék mindannyian, hogy a bérek valóban a megfelelő európai szint felé közeledjenek. Ugyanakkor szükség van azokra a fejlesztési forrásokra, amelyeket csak befektetők tudnak garantálni. Ehhez pedig az kell, hogy olyan termékek, olyan szolgáltatások szülessenek Magyarországon, amelyek magas hozzáadott értéket tartalmaznak, nagy tudást tartalmaznak, építenek a kutatásra, a fejlesztésre.

A tudásalapú társadalom korát éljük, de társadalmi mechanizmusaink még sokszor a régiek. Változnunk kell, mert változik körülöttünk a világ. A modern Európa magasra tette a mércét.

Eötvös József Koszorút kapott többek között BARNA PÉTER, az MTA doktora, a KFKI MŰFA kutatóintézete tudományos tanácsadója kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként. A díjazott a felület és vékonyréteg-fizika nemzetközileg elismert művelője, iskolateremtő, tudományos műhelyvezető.

Arany János Közalapítvány a Tudományért Nagydíjban részesült többek között NAGY KÁROLY, az MTA rendes tagja. Az elméleti fizikában, különösen az elektromágneses tér kvantumelméletében ért el nemzetközileg is elismert kutatási eredményeket. Több mint 50 éve egyetemi oktató tevékenységet folytat az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékén. Tankönyv sorozatot írt a tanár szakos hallgatók részére az egyetemi elméleti fizikai stúdiumok teljes anyagáról. Számos tudományos, oktatási tisztséget látott el az elmúlt évtizedekben.

Simonyi Károly díj - Kiemelkedő kutatómunkájuk elismeréseként CSURGAY ÁRPÁD, az MTA rendes tagja és NÉMETH JUDIT az MTA levelező tagja részesült a díjban.

Az MTA 2002. évi második közgyűlését a Tudomány Napjához kapcsolódva november 4-én tartotta. A közgyűlés az alapszabályban meghatározott programnak megfelelően zajlott. A közgyűlésen megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök is, aki egyúttal az MTA rendes tagja. Az ülést Keviczky László rendes tag, az MTA alelnöke vezette le. Megemlékeztek az MTA elhunyt tagjairól, majd a kitüntetések átadása következett. Vizi E. Szilveszter elnök az Akadémia működéséről számolt be, megköszönve azoknak munkáját akik a legkülönbözőbb területeken az Akadémia érdekében fáradoztak. Külön megemlékezett elődje, Glatz Ferenc akadémikus kiváló szakmai felkészültségéről, eredményeiről, továbbá Berényi Dénes akadémikusról, a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságában végzett kiemelkedő munkájáról. Beszámolt az MTA nemzetközi kapcsolatairól (több új kapcsolat alakult ki külföldi akadémiák és az MTA között). Mindenhol elismerik a magyar tudomány eredményeit, "büszkék lehetünk a magyar tudományra" hangoztatják. A főtitkár beszámolt a 2002. évről és tájékoztatta a résztvevőket a vállalt feladatok elvégzéséről, az akadémia tevékenységéről, a költségvetésről, a kutatóintézet-hálózatról, a pályázatokról, a könyvtár helyzetéről, az ifjúság mozgósításáról új kutatóhelyek létesítése által, és többek között arról, hogy a 177. emlékfát ültették Sopronkőhidán a Széchenyi István emlékerdőben, szimbólumként a 177 éves akadémiára. Külön napirend foglalkozott a doktorandusz képzés és szabályozás problémájával. Az ezt követő hozzászólások kiegészítették az Akadémia 2003-ra tervezett munkaprogramját.

A Tudomány Hete alkalmával november 8-án az MTA Elnöksége az Eötvös Társulattal közösen ünnepi ülésen emlékezett meg Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus születésének századik évfordulójáról nemzetközi hírű hazai és külföldi fizikusok részvételével. Az ünnepség programját és az ott elhangzott előadások nagy részét folyóiratunk előző számában közöltük. Előadást tartott Wigner Jenő leánya is.

Az ünnepi ülést Kroó Norbert főtitkár nyitotta meg előadásával. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke a délutáni ülésszakon emlékezett meg Wigner Jenőről. Különös megtiszteltetésnek tartja - mondta -, hogy az MTA elnökeként vehet részt az ünnepségen, egy olyan hazánkból ugyan kényszerűségből eltávozott, de magyarságát soha el nem felejtő, meg nem tagadó Nobel-díjas tudósén, aki többször is járt Magyarországon és tapasztalatai alapján segítette tanácsaival a szakterületén dolgozó fizikusokat.

A Wigner Jenő díj ez évi kitüntetettjei GADÓ JÁNOS, az MTA doktora, a KFKI Reaktorfizikai Intézet igazgatója és FEHÉR ISTVÁN állami díjas, KFKI nyugdíjas tanácsadója.

Horváth Zalán osztályelnök méltatta a kitüntetetteket:

Gadó János a hazai reaktorfizikai kutatás nemzetközileg elismert személye. A reaktorfizikai jelenségek számítógépes modellezése terén elért tudományos eredményein túlmenően kiemelkedő szerepe volt a KFKI kutatóreaktorának rekonstrukciójában, tudományos kutatási lehetőségeinek világszínvonalra emelésében, valamint a paksi atomerőmű biztonságát növelő intézkedések tudományos megalapozásában.

Fehér István a hazai sugárvédelem területén kifejtett, magas színvonalú, országos jelentőségű tudományos, oktató és szervező tevékenységéért érdemelte ki a díjat.

A kitüntetést Gadó János köszönte meg előadásában.

____________________________