AZ ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA A SAJTÓ KÉPVISELŐINEK

A Paksi Atomerőműben 2003. április 10-én súlyos üzemzavar következett be. A 2. számú reaktorblokk mellett telepített, fűtőelem-átrakások során használt szerelőaknában elhelyezett fűtőelem-tisztító berendezésben az üzemanyagkazetták jelentős sérülésére vezető folyamatok játszódtak le. Az üzemzavar kivizsgálásának eredményeiről a Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) jelentést nyújtott be az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH). Az OAH a PA Rt. vizsgálatától független két kivizsgálást is indított. Az egyik vizsgálatban az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (NBI) az üzemzavarhoz vezető körülményeket és az üzemzavar kezelését tárta fel, a másikban az OAH főigazgatója által felkért bizottság az NBI üzemzavarral összefüggő engedélyezési és ellenőrzési tevékenységét vizsgálta.

Az eddigi vizsgálat eredményeiről jelentés készült, amely - magyar és angol nyelven - elérhető az OAH honlapján (www.oah.hu). Ez a tájékoztató anyag a jelentésben való könnyebb eligazodást kívánja elősegíteni.

A jelentés az OAH megállapításait tartalmazza az említett három kivizsgálás eredményei nyomán. Kiemelendő, hogy a jelentés a kivizsgálások és elemzések alapján talált hibákra, nemmegfelelőségekre koncentrál, ezért szükségképpen kritikus hangvételű, és nem tér ki a PA Rt. által az üzemzavar-elhárítás során hozott helyes döntések és/vagy azok megfelelő végrehajtásának a tényeire.

A rövid bevezetést az üzemzavari esemény adatainak ismertetése követi. Ez a fejezet tartalmazza az esemény tömör leírását, valamint a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) szerinti besorolásának folyamatát. Az üzemzavar kezdeti szakaszában, amikor a tisztítótartály tartalmának állapota még nem volt felmérhető, az eseménynek a környezetre gyakorolt nem jelentős hatása következtében INES 2-es (üzemzavar) besorolása volt indokolt, a tartály felnyitása után a fűtőelemek állapota alapján az esemény INES 3-as (súlyos üzemzavar) besorolást kapott.

Minthogy az üzemanyag-kazetták tisztítását a korábban létrejött lerakódások tették szükségessé, a jelentés III. fejezete a lerakódás létrejöttének történetét tekinti át. Összefoglalóan megállapítja, hogy az utóbbi években a lerakódások kialakulására visszavezethető egyre súlyosabb hibák láncolata jött létre, és e sorozat megszakításához szükség van az eddig követett üzemeltetési gyakorlat egyes lépéseinek újraértékelésére, a kivizsgálás során feltárt hiányosságok figyelembevételével a megfelelő következtetések levonására. A tisztítás okairól szólva megállapítható, hogy a korábban tömegesen és feltehetően nem tökéletes technológiával alkalmazott gőzfejlesztő-dekontaminálás (gőzfejlesztő-sugárzásmentesítés) következtében az üzemanyag-tisztítás elkerülhetetlen volt.

A választott tisztítási módszert (Siemens KWU) a PA Rt. korábban sikeresen alkalmazta egy 7-kazettás berendezésben. A megnövekedett tisztítási igények kielégítésére a Siemens KWU jogutódja, a FRAMATOME ANP fejlesztette ki és üzemeltette az üzemzavar idején használt 30-kazettás berendezést. A tisztítási technológia bevezetésének állomásait áttekintve a jelentés kiemeli, hogy a külső tisztítás engedélyezési eljárásában az OAH NBI a tisztítási technológia és a tisztítótartály biztonság szerinti fontosságát figyelembe vevő 3. biztonsági osztályba sorolásnak megfelelően végezte el a dokumentumok értékelését.

A jelentés IV. fejezete az esemény folyamatát és az eseményelhárítási tevékenységeket tekinti át időrendben 2003. április 10-én 16:00 órától 2003. április 21-én 24:00 óráig. Az áttekintés tartalmaz minden olyan lényeges adatot, tevékenységet, eseményt, amely a kivizsgálások során kideríthető volt.

Az V. fejezet az esemény kapcsán lefolytatott hatósági eljárás folyamatát mutatja be. Megállapítja, hogy az OAH NBI hatósági feladatait az üzemzavar és annak elhárítása idején folyamatosan jól látta el. Röviden kitér az OAH baleset-elhárítási szervezetének működésére is, és azt sikeresnek ítéli.

A VI. fejezet (és az ahhoz tartozó függelékek) az esemény műszaki okait vizsgálja. Öt lehetséges, közvetlen kiváltó okot vizsgálva, az OAH NBI saját elemzései alapján arra következtet, hogy az üzemanyag-kazetták palástján lévő furatok hűtővíz-elvezető hatása önmagában elegendő volt a roncsolódásra vezető hűtéskimaradás és túlhevülés létrejöttéhez. A vizsgálatok a súlyos üzemanyag-roncsolódással járó esemény alapvető műszaki okaként a 30-kazettás tisztítótartálynak azt a konstrukciós kialakítását jelölik meg, hogy a kiömlőcsonk a tisztítótartály alsó részén helyezkedett el.

Az előzmények és a műszaki okok áttekintése után a jelentés VII. fejezete a kivizsgálás során a PA Rt. tevékenységében feltárt jogszabályi, műszaki és minőségügyi nemmegfelelőségeket veszi sorra. A jelentés megállapítja, hogy a feltárt konstrukciós probléma mellett az előírásoknak való megfelelőség, a jogszabályi háttér, a tervezés, az üzemeltetés, továbbá az üzemeltető minőségügyi rendszere terén is vannak olyan hiányosságok és hibák, amelyek az esemény bekövetkezésében szerepet játszottak. Ugyanakkor az ebben a fejezetben az üzemzavar-kezelésről feltárt hiányosságok, hibák nem befolyásolták számottevő módon az esemény következményeit.

A VIII. fejezet a hiányosságok feltárását folytatja az üzemeltető személyzet tevékenységének értékelésével. A bekövetkezett esemény okai között a műszaki és tervezési hibák mellett, hozzájáruló okként meg kell állapítani a PA Rt.-n belüli működési (szervezési, személyi, elsősorban vezetési) és biztonsági kultúrával kapcsolatos problémákat is. Szervezési, vezetési problémaként említendő a PA Rt. döntéshozatali mechanizmusa, amely a döntéshozatal felelősségét tompítja, a döntések meghozatalát nehézkessé teszi, valamint az, hogy a döntésekben a termelési szempontok mögött tartalmilag könnyen háttérbe szorulhatnak a műszaki, nukleáris biztonsági szempontok. A PA Rt. mint üzemeltető szervezet állapotát rontották a sorozatos szervezeti és működési változások is. Ezek indukálója jelentős részben a tulajdonosi akarat volt. A biztonsági kultúra hiányosságai is tetten érhetők voltak az elmúlt időszakban. Arra, hogy a jelzett problémák nem erősítik a nukleáris biztonság iránti elkötelezettséget, a hatóság több ízben felhívta az üzemeltető figyelmét, ez azonban hatástalan maradt.

A jelentés IX. fejezete az üzemzavar következtében létrejött radioaktív kibocsátás hatásait, valamint a tisztítótartály nukleáris biztonságát elemzi. A radioaktív környezeti kibocsátásokról szólva megállapítja, hogy mind az erőmű mérései, mind az OAH által összefogott és több intézmény által függetlenül indított környezeti vizsgálatok eredményei alapján kijelenthető, hogy a Paksi Atomerőmű üzemzavara jelentéktelen kis mértékben (az évi természetes sugárterhelés - az úgynevezett háttérsugárzás - kisebb mint tízezred részével) növelte meg a közeli környezetben élők sugárterhelését. Az erőműben dolgozók sugárterhelését értékelve kijelenthető, hogy a hatékony sugárvédelmi intézkedések eredményeképpen a személyzet egyéni sugárterhelése a hatósági korlát alatt maradt, és a kollektív sugárterheléssel egyetemben az ésszerűen elérhető legkisebb volt. A sugárvédelmi intézkedések szakszerűek és hatékonyak voltak.

A tisztítótartály biztonságának értékelése kapcsán a jelentés valószínűsíti, hogy a kazetták sérülését a tartályba beáramló hideg vízhűtése és a robbanásszerű gőzfejlődés okozta. A tartály jelenlegi állapotát vizsgálva kijelenthető, hogy a tartály biztonságos hűtése megoldott, valamint, hogy amennyiben az üzemanyagot tartalmazó térben a bórsav-koncentráció legalább 16 g/kg, akkor a szubkritikusság minden esetben biztosított. A jelentés ugyanakkor kifogásolja a redundáns és megbízható mérések, a méréskiértékelés hiányát és a tájékoztatás hiányosságait.

A X. fejezet az esemény kapcsán szükségesnek ítélt intézkedéseket tárgyalja, hozzátéve, hogy a hatósági eljárás lezárultáig az itt felsoroltak változhatnak. A jelenlegi lista a jogszabályi és a tervezési eltérésekkel összefüggésben két-két, a PA Rt. előírásrendszerével és a PA Rt. irányítási és döntéshozó folyamataival kapcsolatban öt-öt, a szervezeti kérdésekre három, a biztonságnövelő átalakításokra nézve kettő és a biztonsági kultúrával összefüggésben négy intézkedést tartalmaz.

A XI. fejezet összegzi az NBI-nek az üzemzavarhoz kapcsolódó engedélyezési és ellenőrzési tevékenységéről folytatott OAH belső vizsgálat eredményét. A vizsgálócsoport megállapításai szerint az NBI teljesítette a jogszabályi előírásokat. A tisztítóberendezés biztonsági osztályba sorolása a vonatkozó előírásoknak megfelelt, ugyanakkor a sajátos műszaki és biztonsági szempontok további biztonsági megalapozást tettek volna szükségessé. Az engedélyezési eljárás a kémiai tisztításra koncentrált, a biztonsági elemzések mélyebb ellenőrzését nem tartotta indokoltnak. A fejezet további része megállapítja, hogy a hatóság szellemi és technikai adottságai - beleértve a tudományos háttérintézmények nyújtotta támogatást is lehetővé teszik, hogy az OAH NBI szükség esetén teljes körű műszaki elemzést végezzen bonyolult műszaki beavatkozások értékelésére. Az elemzések ilyen mélységű, rendszeres felülvizsgálatához azonban a hatóság erőforrásainak növelése szükséges.

A XII. fejezet a hozzá tartozó függelékkel a PA Rt. által benyújtott jelentést értékeli. A PA Rt. jelentéséről általánosságban megállapítható, hogy megpróbálja feltárni az esemény okait. A jelentés tartalmilag értékelhető, formailag elfogadható. A PA Rt. kivizsgálási jelentése a személyi felelősséggel nem foglalkozik, a személyzet tevékenységének értékelésében pedig szinte csak az alvállalkozó FRAMATOME ANP munkatársaira tér ki, ezért a jelentés hiányos. Az okokat egyoldalúan tárgyalja, hiányzik az önkritikus hangvétel. A PA Rt. jelentés egyes pontjaival konkrétan foglalkozó értékelés megállapítja, hogy az számos részletében kiegészítésre, vagy módosításra szorul.

Az OAH jelentéséhez nagyszámú melléklet tartozik. A jelentés főszövegéhez függelékek járulnak, amelyek egyes fejezetek témáinak bővebb kifejtését vagy kiegészítő magyarázatait tartalmazzák.

_____________________________