Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Fizikai Szemle 2003/9. 346.o.
Plósz Katalin M. Georgia SSND
Patrona Hungariae Gimnázlum
Nagyjainkra való emlékezés egyik formája, hogy megjelöljük azt a helyet, ahol valamilyen nevezetes dolog történt az életükben. Ilyen lehet a születési helyük, gyermek- és felnőttkori lakhelyeik, munkahelyük, ahol valami nagyot alkottak, a sírjuk.
Eötvös Loránd sírját - tudjuk - a Kerepesi temetőben kell keresni. Ezen dokumentumjellegű írásomban arra keresem a választ, hol látta meg Eötvös Loránd a napvilágot?
A vizsgálódás objektumaiként szolgáló dokumentumok lehetnek levelek, naplóbeli feljegyzések, plébániai keresztelési anyakönyvek, életrajzok stb. Eötvös Loránd születése időpontjáról egy levél tudósít, melyet Eötvös József a Heidelbergben tanuló fiához írt (eredeti helyesírással):
"27/7 868. [1868. július 27.]
Kedves fiam!
Ma töltöd be huszadik évedet. A nap melyen születtél életem egyik legkínosabb napja volt. Anyád a szülés következtében élet veszélyben forgott. Benn a városban a felséges nép lázongott, s míg feleségem betegágyánál ülve remény és kétségbeesés között számoltam érütéseit, a Pest s Buda-i tornyokrol a vészharang hangjai tölték az éji csendet, s egy üzenet jött a másik után mely minisztertanácshoz hítt. Soha nem szenvedtem többet mint ezen orákban míg hajnal felé Balassa tudtomra adá hogy anyád veszélyen kívül van, s őt megcsókolva a városba siettem. Ugy látszik a kegyes végzet ki akarja egyenlíteni akkori szenvedéseimet, s úgy rendelé hogy éppen általad ki akkor öntudatlanul kínjaimat okoztad életem legfőbb örömeit élvezzem. Tartson meg az ég sokáig..."
Tehát a mikor kérdésre pontosan tudunk válaszolni: 1848. július 27-én. A hol kérdésre egyértelműen azt mondhatjuk: otthon. A szülést Balassa János sebész, Eötvös József barátja és háziorvosa vezette le. Abban az időben általában otthon szültek az anyák.
Eötvös Loránd hivatalos irataiban születési helyként mind Buda, mind Pest előfordul:
A Pesti Piarista Nagygimnázium névjegyzékében, I-VII. osztályban, születési helyként: Buda szerepel, lakóhelyként - az adott évfolyamon - a Lipótváros, Új tér, Új piac tér, Erzsébet tér 10. Ez mindig ugyanazt a házat, az úgynevezett Sina-házat jelenti. VIII. osztályban a születési hely: Pest
A Pesti Császári-Királyi Egyetem leckekönyve önmagáért beszél (1. ábra).
A heidelbergi és königsbergi egyetem dokumentumaiban csak "pesti származású"-ként szerepel.
Hol laktak Loránd születésekor Eötvösék? Eötvös Józsefnek szokása volt, hogy a nyári időben a poros Pestről jobb levegőjű helyre költözött. Amikor már tulajdonában volt a svábhegyi villa, akkor nagyon szívesen volt ott. Sőt jó időben, onnan járt be a hivatalába, így módjában állt, hogy a családjával is együtt élhessen. A villa építtetésére különböző időpontokat találunk. A különböző dokumentumok alapján megpróbáltam rekonstruálni a lakhelyeket.
1841-ben - Trefort Ágoston visszaemlékezései alapján - Pesten, a Wodianer-házban (ma Akadémia utca 3.) együtt laknak.
1842-ben Eötvös József házasságot köt Rosty Ágnessel, és Csabacsüdre - egy Szarvas melletti helységbe - a Rosty-birtokra költöznek. Innen Pozsonyba települnek, és az országgyűlés ideje alatt itt laknak. Lónyay Menyhért így ír erről az időszakról:
"Míg az országgyűlés Pestre nem költözött, Pozsonyban éltek, visszavonultan. Egyszerűen bútorozott szerény szállásán a dolgozó szoba volt azon hely, hol a munkára szánt órákat íróasztalánál tölté, ifjú neje mellette női munkával foglalatoskodott vagy zongorázott; midőn elérkezett a pihenés órája, összegyűltek meghitt barátai, a komoly de mégis kedélyes Szalay László, Trefort Ágoston, ki egész életén át hű társa volt, és ifjúkori barátja gróf Serényi László…"
1844 tavasza Pesten találja Eötvöséket, ismét a Wodianer-házban. A nyári meleg napokban fenn a Svábhegyen, Friwaldszky házában, a Városkúthoz közel laknak.
1845 tavaszától lakásuk van Budán, a Krisztinavárosban és a Svábhegyen.
Eötvös József Culman Fülöptől három összetartozó telket vásárol (Eötvös utca 12-14., mai számozás szerint Karthausi utca 14.).
1845 őszétől 1846 júniusáig Pesten, a Lipótvárosban, a Sina-házban laknak. Ez a ház az Új tér 10. (A teret többször átkeresztelik: Új Piac tér, Piac tér, Erzsébet tér, ma is.) Itt születik 1846. május 21-én, Jézus mennybemenetelének ünnepén első gyermekük Ilona. A Lipótvárosi Római Katolikus Plébánia keresztelési anyakönyve szerint másnap megkeresztelik. A nyári lakhelyre vonatkozóan Trefort megjegyzése: "Pepi [E.J.] elbeszélte a nyári csabacsűdi életet."
1846 telét és az 1847-es évet Budán, a Schreiber-házban, a Szent Gellért utca 106-ban töltik. Trefort 1847 tavaszán feleségül veszi a második Rosty-lányt. Ilkát. A nászútról haza jőve megjegyzi: "Nyáron Eötvösékkel egy fedél alatt laktunk." Az év fontos eseménye: 1847. július 1-én megszületik második gyermek, Jolánta. Őt még aznap megkeresztelik a Krisztinavárosi templomban. Az anyakönyv tanúsága szerint: Eötvös József lakhelye ekkor Krisztinaváros.
Épül a svábhegyi villa. Már 1846-ban az ott élők kiépített utat kérnek a város vezetőségétől. Eötvös 100 forintot ajánl fel az építésére. A pozsonyi országgyűlésre csak Eötvös József utazik, a család marad a Schreiber-házban.
1848 márciusában is még Pozsonyban van a családfő. Csak április 11. után tér vissza Pest-Budára mint kultuszminiszter. A Tratter Kalendáriumban Eötvös Józsefnek Batthyány utca 44-ben (is) van lakása. Ez a rész már a Víziváros és a Vízivárosi Plébániához tartozik.
Az 1848-as bizonytalan és feszült helyzet miatt Eötvös a családját Svábhegyre, az épülő villába menekíti. Treforték a svábhegyi Libasinszky-házba költöznek. Innen járnak be a hivatalba. Az út 45 perc alatt megtehető (gyalog, lovaskocsival, lóháton?). A Svábhegy a krisztinavárosi plébániához tartozik.
1848. július 27-én megszületik a harmadik gyermek, Loránd. A körülményeket már ismerjük. Pauler Tivadar naplója szerint: "Jul. 29. - Pepi üzente, hogy tegnap fia született."
A krisztinavárosi Római Katolikus Plébánia keresztelési anyakönyvében (2. ábra) a következők olvashatók az augusztus 5-ét tartalmazó lapon (a keresztelő időpontja nagyobb késést tételez fel, mint Jolánta esetén volt):
A kereszteltnek neve: Loránd Ágoston Ignácz Albert József (keresztapa, nagyapák, apa)
[a szülők] Polgári állása és lakhelye: Magyarország Cultus Minisztere Svábhegy. B. K. V. [Buda, Krisztinaváros] Eötvös József 1869. március 2-i keltezésű levele fiához, Heidelbergbe (3. ábra):
"Kedves fiam!
Ma reggel fél ötkor szült Ilona egy egészséges fiút, csak azért írom e sorokat, hogy a szerencsés eseményről tudósítsalak. ... mikor felkeltem ez örvendetes hírrel lepettem meg s már ebből is láthatod, hogy minden jól folyt le. Hogy ez alkalomból senkire sem gondoltunk, többször, mint reád, ki ma holnap 27 esztendeje léptél a Svábhegyen pályádra, azt elgondolhatod. Ajánlom e kisfiút nagybátyai kegyességedbe. Ég áldjon meg
Szerető apád Eötvös"
A forradalom egyre zavarosabbá tette a politikai és gazdasági légkört. Eötvös József és Trefort Ágoston a családjukat Bécsbe küldték. Szeptember végén ők is utánuk mentek, és Münchcnben telepedtek meg. Majd csak 1850-ben tértek haza.
A felsorolt dokumentumok alapján Eötvös Loránd Budán a Svábhegyen, az Eötvös-villában, 1848 július 27-én született.
A mondottak alapján most azt kell eldönteni, hová kerüljön, illetve kerülhetne Eötvös emléktáblája? Az Eötvös-villa már nincs meg, helyén fák nőttek. A régi kert alsó végébe építtette Eötvös József a Karthausi-lakot. Ez a lak jelenleg is megvan, majdnem eredeti állapotában a Karthausi utca 14-ben a telek belsejében található. A Fogaskerekűről a "Művész megálló"-nál kell leszállni. Egy 1910-es felvételen a ház falán egy Eötvös-szobor látható, mára ez eltűnt. A ház gazdái szívesen gondját viselnék egy domborműnek, emléktáblának a régi helyen Eötvös József és Loránd emlékére. A kerítésre pedig egy figyelemfelhívó tábla kerülhetne. A krisztinavárosi templom bejáratának bal oldalára - Széchenyi házasságkötését jelző táblával szimmetrikusan - Eötvös Loránd keresztelési táblája helyezhető el.