MAGYAR BIOFIZIKAI TÁRSASÁG XXI. KONGRESSZUSA
Szeged, 2003. augusztus 24-27.

A Magyar Biofizikai Társaság (MBFT) szokásos, kétévenként megrendezésre kerülő vándorgyűlését, ettől az évtől már "kongresszus" elnevezéssel, augusztus 24 és 27 között tartotta, Szegeden. A rendezvénynek a Szeged belvárosától néhány perces sétával elérhető Szegedi Biológiai Központ (SZBK) adott otthont. A kongresszus szervezését az SZBK Biofizika Intézetének munkatársai vállalták. A szervezőbizottság munkáját Ormos Pál akadémikus, az SZBK Biofizika Intézetének vezetője, az MBFT elnöke irányította. A szervezők a tudományos programok zavartalan lebonyolítása mellett gondoskodtak a város kulturális értékeinek megismertetéséről, valamint a jó hangulatú, kötetlen eszmecserék kialakulásának lehetőségeiről is.

A kongresszus vasárnap délután kezdte meg munkáját. Magyar Biofizikai Társaság elnöke, Ormos Pál akadémikus, a kongresszus elnöke köszöntötte a hazai biofizikával foglalkozó tudományos műhelyekből az SZBK nagytermében ez alkalomból összegyűlt kutatókat. Reményét fejezte ki, hogy a Szegeden rendezett találkozó - az előző konferenciákhoz hasonlóan - elősegíti a biofizika területén munkálkodó hazai szakemberek még fokozottabb együttműködését, a technikai lehetőségek hatékonyabb kihasználását és ezeken keresztül a biofizika tudományának fejlődését.

A hagyományokhoz híven, a nyitóünnepség keretei között került sor az Ernst Jenő Alapítvány által létesített Ernst Jenő-emlékérem átadására. Az emlékérmet az alapítvány kuratóriuma ez alkalommal Györgyi Sándornak, a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet nyugalmazott munkatársának, a MBFT korábbi főtitkárának ítélte oda, a Biofizikai Társaság keretein belül évtizedeken keresztül végzett eredményes munkájának elismeréseként. Az érmet az alapítvány kuratóriumának elnöke, Tigyi József akadémikus, a MBFT tiszteletbeli elnöke adta át.

A kongresszus tudományos témával foglalkozó nyitó előadását Keszthelyi Lajos akadémikus, a MBFT tiszteletbeli elnöke tartotta. Előadásában, a tudományos kutatásaiban egész pályafutása alatt kitüntetett szerepet játszó bakteriorodopszin fotocentrumának működésére vonatkozó legújabb ismereteket foglalta össze.

A megnyitóünnepséget Szeged polgármesterének a kongresszus tiszteletére adott fogadása zárta.

Az egyes intézményekben folyó kutatások bemutatására, az egyéni, illetve a kollektív eredmények ismertetésére a kongresszus további napjain, az egymást követő előadás- és poszter-szekciókon került sor. A kutatók közötti személyes beszélgetésekre, tudományos eszmecserékre a poszter-szekciók mellett kiváló alkalmat szolgáltattak a kávészünetek, a közös ebédek, illetve vacsorák az SZBK éttermében, valamint az intézet parkjában rendezett esti parti.

A biofizika, mint határterületi tudomány, szoros kapcsolatban áll a biokémiával, biológiával, fizikával, kémiával, élettannal, kórélettannal, immunológiával, matematikával és a számítástechnikával is. Nem meglepő tehát, ha a biofizikai kutatócsoportokban a fenti tudományágak képviselői szinte kivétel nélkül megtalálhatók, hogy az egyes jelenségeket, folyamatokat minél sokoldalúbban és alaposabban vizsgálhassák.

A biofizika határtudomány jellegének természetes következménye az is, hogy a kutatási témák rendkívül szerteágazóak, szinte minden tudományterülethez van kapcsolódási pontjuk. A témakörök sokirányú és szerteágazó jellege miatt minden területet áttekinteni szinte lehetetlen egy ilyen kongresszus során. A korábbi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a kongresszus programjának összeállításakor célszerű egy-egy lendületesebben fejlődő, nagyobb érdeklődésre számot tartó területet kiemelni, és az előadásokat tematikusan úgy állítani össze, hogy az adott témakör hazai eredményeit, az aktuálisan kiemelt területen alkalmazott technikai lehetőségeket, illetve ezek fejlődését mutassák be a hallgatóságnak. Napjaink ilyen, világszerte nagy érdeklődésre számot tartó és rohamosan fejlődő kutatási területe a nanorendszerek biofizikája. A biológiai membránok dinamikusan változó tubuláris hálózatainak vizsgálata, a membránban ható erők feltérképezése, a nanocsövek kialakításában fontos szerepet játszó molekuláris motorok működésének felderítése, sejtszintű mozgások tanulmányozása, a DNS-molekulában, valamint a fehérjékben (például a vázizom működésében fontos szerepet játszó titin) fellépő különböző erő meghatározása napjaink kísérleti-technikai fejlettségi szintjén már megvalósítható. Az ilyen jellegű vizsgálatok a biológiai rendszerek fizikai működésének mélyebb megértését, a részletek jobb megismerését segíthetik elő Egy másik fontos kutatási irány ezen a területen a nanorendszerek fizikai vizsgálati módszereinek fejlesztése Mivel ezek a kutatási területek az utóbbi években hazánkban is megjelentek a palettán, és nemzetközileg is elismert módon, folyamatosan fejlődnek, a MBFT Elnöksége úgy határozott, hogy a XXI. Kongresszus kiemelt témája a nanobiológia, illetve annak fizikai módszerekkel való tanulmányozása legyen. Az ezzel a témakörrel foglalkozó biofizikusok a kongresszus első munkanapján mutatták be a vizsgálatok elvégzéséhez alkalmas technikai eszközeiket, azok esetleges fejlesztési lehetőségeit, valamint a kutatások során kapott eredményeiket.

Ragaszkodva a hagyományokhoz és a vándorgyűlések eredeti célkitűzéseihez, a hazai műhelyekben folyó egyéb biofizikai kutatások, mint például a membrán - valamint a benne kialakuló ioncsatornák biofizikája, a fehérjedinamika, a fotobiofizika, az élelmiszerfizika, az orvosi fizika, a sejtanalitika stb. újabb eredményeinek bemutatása sem maradhatott el a programból. Ezeket a területeket főként a harmadik és a negyedik napon elhangzó előadásokból, valamint a kiállított poszterekből ismerhette meg az érdeklődő közönség.

A kongresszus hagyományosnak számító eseményei közé tartozik a Biofizikai Társaság által kétévenként meghirdetett Fiatal Biofizikus Kutató pályázat eredményhirdetése és a díjak átadása is. A most kürt pályázatra már nyomtatásban megjelent tudományos közleményeket lehetett benyújtani. A háromtagú bírálóbizottság értékelése nyomán kialakult eredményt Fidy Judit, a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet vezetője, a bizottság elnöke ismertette.

Remélve, hogy munkájuk eredményeiről ők maguk részletesen beszámolnak a Fizikai Szemle hasábjain is, itt csupán a díjazottak nevét és a konferencián elhangzott előadásuk címét tüntetem fel, ezzel is szemléltetve a hazai biofizikai kutatások sokszínűségét.

Első díjat nyert Galajda Péter (Szeged, MTA SZBK, Biofizikai Intézet) és munkáját "A DNS-molekula csavarási tulajdonságainak vizsgálata optikai csipesszel" című előadásában foglalta össze. Második díjat két pályázó is kapott: Gerencsér László (Szeged, SZTE, Biofizikai Intézet), akinek előadása a bakteriális fotoszintetikus centrum protonátadási mechanizmusának gátlásával foglalkozott, valamint Lakatos Melinda (Szeged, MTA SZBK, Biofizikai Intézet), aki előadásában két retinál fehérje extrém körülmények között tapasztalható fotociklusáról beszélt. A harmadik díjat Hajdú Péternek (Debrecen, DEOEC, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet) ítélte a bizottság. Ő külföldi tanulmányútja miatt nem tartott előadást a konferencián.

Nagyszámú tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó publikációinak elismeréseként a bírálóbizottság különdíjjal jutalmazta Bernáth Balázst (Budapest, ELTE, Biológiai Fizika Tanszék). Az ő konferencián elhangzó előadása "A tükrözési polarizáció szerepe a vízirovarok tájékozódásában" címet viselte.

A bizottság javaslatára dicséretben részesült még további három doktorandusz hallgató. Böde Csaba (Budapest, Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet), aki az alfa-krisztallin chaperon működésének szerkezeti perturbációk hatására bekövetkező változását vizsgálta, Budai Marian (Budapest, Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet), ő a morfinvázas vegyületek modellmembránokkal kialakuló kölcsönhatásait mutatta be, valamint Szabó Zsófia (Budapest, Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet), aki egy pórusképző anyag, a syringotoxin vörösvértestmembránra gyakorolt hatásáról beszélt a konferencia résztvevőinek.

Magyarország biofizikával foglalkozó kutatói közül körülbelül 120-an vettek részt a kongresszuson. A tudományterület fejlődését és népszerűségének növekedését mutatja, hogy szakterület elismert vezető személyiségei mellett a fiatal kutatók, a doktorandusz hallgatók és a tudományos diákköri munkába bekapcsolódó egyetemi hallgatók is szép számmal érkeztek a különböző intézetekből. A fiatal biofizikus kutatói pályázatra beküldött pályamunkák száma ugyancsak a biofizikai kutatások iránti nagyobb érdeklődést tükrözi a fiatalok körében. A konferenciára összesen 30 előadást és 55 posztert jelentettek be.

A magyar kutatók nemzetközi kapcsolatai révén - a hazai körkép mellett - bizonyos mértékig az európai (belga, bolgár, francia, holland, német, olasz, svéd, ukrán), az amerikai és a japán tudósok munkájába is betekintést nyerhettünk.

A kongresszuson bemutatott tudományos eredmények részletes ismertetése természetesen nem lehet célja ennek a beszámolónak. Ezeket az információkat a kongresszus szemezői által kiadott összefoglaló, illetve a MBFT honlapján (http://www.mbft.hu) megtekinthető kivonatgyűjtemény tartalmazza.

Bárdos-Nagy Irén
Semmelweis Egyetem,
Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet