MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSA A CERN-HEZ

A magyar fizika számára nagyjelentőségű lépésre került sor 1992. június 26-án, amikor a CERN Tanácsa ülésén egyhangú szavazással felvette Magyarországot a CERN-tagállamok közé. Így 1992. július 1-jétől Magyarország a CERN egyenjogú tagállamai közé került. Ezt a lépést az 1990-ben történt változások tették lehetővé. A CERN 1990 után először Lengyelországot, majd Csehszlovákiát vette fel tagjai közé, Magyarország harmadikként követte őket.

A belépési szándékról és a felvételről szóló előzetes megállapodást Pungor Ernő tárca nélküli miniszter és Carlo Rubbia, a CERN akkori főigazgatója írta alá 1992. április 26-án. A Magyar Köztársaság nevében Göncz Árpád köztársasági elnök írta alá a csatlakozást deklaráló Csatlakozási Okiratot, amelyet Párizsban az UNESCO-nál helyeztek letétbe. A CERN-tagállamok zászlóinak sorában, a CERN főbejárata előtt 1992. december 18-án vonta fel a magyar nemzeti lobogót Pungor Ernő és Carlo Rubbia.

Ettől kezdve a CERN legfőbb irányító testületében, a CERN Tanácsában (CERN Council) Magyarország szavazata ugyanannyit ér, mint a gazdagabb régi tagországok szavazatai, annak ellenére, hogy a CERN költségvetését a tagországok nemzeti össztermékük (GDP) arányában finanszírozzák. Magyarország számított hozzájárulása a CERN éves költségvetésének 0,4-0,45%-a. A belépési tárgyalásokon a CERN Tanácsa jóindulatúan figyelembe vette Magyarország akkori nehéz gazdasági helyzetét, így belépésünkkor a számított tagdíjnak csak 30%-át kellett fizetnünk. Ez a hozzájárulás tíz éven keresztül lineárisan növekedett, míg mostanra már elérte a GDP által számított értéket.

A belépésnek politikai, tudományos és gazdasági okai voltak. Ezeket a Magyar CERN Bizottság által 1995. szeptemberében összeállított, "Magyarország CERN-tagságának tapasztalatai (1992. július 1. - 1995. augusztus 31)" című dokumentumára is támaszkodva az alábbiakban foglalhatjuk össze:

1. A CERN-hez való csatlakozás lehetőséget adott európai integrációs törekvéseink erősítésére, hiszen a CERN-nek hosszú ideig csak az EU és az EFTA országok, valamint a visegrádi országok voltak a tagjai (Bulgáriát huszadik tagországként a 90-es évek végén vették fel).

2. A CERN jelenleg a világ legnagyobb részecskefizikai kutatólaboratóriuma. Jelentőségét az amerikai SSC (Superconducting Super Collider) gyorsító építésének leállítása csak tovább növelte. A CERN kutatói között több jeles Nobel-díjas szerepel.

3. A CERN éves költségvetésének 38%-át ipari tenderekre fordítja. A CERN-tagság elnyerésével a magyar vállalatok, intézetek előtt is megnyílt a lehetőség, hogy szabadon pályázhassanak a többségükben csúcstechnológiai jellegű tenderekre. A CERN nemzetközi szervezet, ezért az itt megnyert tenderek nem terhelik a magyar kereskedelmi kvótát.

A belépés időpontja a hazai tudomány belső fejlődése szempontjából is megfelelő volt a csatlakozásra.

A kísérleti magfizika jelentős része ugyanis egyre nagyobb és nagyobb energiájú gyorsítókon való mérések irányába haladt, így azon magyar magfizikusok számára, akik korábban kisebb energiájú gyorsítók mellett dolgoztak, a CERN SPS-gyorsítójának nehézion- nyalábjánál végzendő mérések jelentették a logikus fejlődési irányt.

Az újonnan megjelenő nagyenergiájú nehézion-nyalábot igénylő fizikusok, a még itthon maradt nagyenergiájú részecskefizikusokkal együtt elérték a CERN-ben való eredményes kísérleti munkához szükséges "kritikus tömeget". Ez lényeges szempont volt a CERN képviselőivel folytatott tárgyalások szempontjából is. Ugyanis a CERN csak olyan országok jelentkezését fogadja el, amelyek fel tudják mutatni, hogy elég erős, már eredményeket elért, a CERN eszközeit használni kívánó és tudó kutatógárdával rendelkeznek.

Csatlakozásunk fontosságáról a CERN tárgyalóküldöttségén kívül azonban meg kellett győzni a kormány képviselőit is. Sok eredménytelen próbálkozás és hosszas diszkussziók után végül az áttörés akkor következett be, amikor a CERN akkori vezérigazgatóját, a Nobel-díjas Carlo Rubbia professzort be tudtuk mutatni Pungor Ernő tárca nélküli miniszternek, aki akkor az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság vezetője volt. Pungor Ernő Carlo Rubbia érvelése alapján átlátta, hogy a CERN-hez való csatlakozásunk elősegítheti technológiák importját, és ugyanakkor kedvező hatással lehet az Európai Unióhoz való csatlakozásunk folyamatára is.

Pungor Ernő létrehozta a Magyar CERN Bizottságot (MCB), amely egyrészt Magyarországot képviseli a CERN Tanácsában, a CERN Tanács Bizottságában és Pénzügyi Bizottságában, másrészt figyelemmel kíséri a magyar kutatók CERN-beli tevékenységét is. ¹ A CERN vezetőségének tanácsát és ajánlását követve azt igyekeztünk elérni, hogy a magyar kutatók ne elszórtan vegyenek részt különböző mérésekben, hanem egy vagy két kísérletnek legyenek jelentős számban résztvevői. Ez biztosítja Magyarország "láthatóságát" (visibility) a CERN-ben. Azt is figyelembe kellett vennünk, hogy Magyarország szerény pénzügyi kereteiből kettőnél több mérés jelentős finanszírozása nem volt lehetséges.

E programnak megfelelően egyik csoportunk az SPS mellett működő NA49 (North Area 49, azaz a CERN északi területén lévő mérőcsarnokban folyó 49. sorszámú mérés) kísérlethez csatlakozott. Ez a mérés akkor még a hardverkonstrukció fázisában volt. Ezért itt kutatóink egy önálló részegység, a repülési idő elvét alkalmazó úgynevezett "Budapest Fal" detektor tervezését és építését végezhették el. E mérés célja a nagyenergiájú nehézion- ütközésben keletkező rendkívül nagy energiasűrűségű anyag tulajdonságainak vizsgálata.

Ennek révén az NA49-mérésben részt vevő magyar csoport részt vehetett a kísérlet végrehajtásában a hardver tervezésétől a hardver megvalósításán át a detektor hitelesítésén és az adatgyűjtésen keresztül az adatok kiértékeléséig és a mérések értelmezéséig. Az így szerzett tudást ez a csoport az épülő LHC (Large Hadron Collider) gyorsító melletti ALICE (A Large Ion Collider Experiment) mérés előkészítésére és kidolgozására is hasznosítani tudja.

Miután az NA49-kísérletben való hatékony magyar részvétel megvalósult, elindítottuk a második magyar CERN-csoport szervezését is. Így épült fel a LEP (Large Electron Positron collider) melletti OPAL-kísérletben a számottevő részvételt biztosító magyar fizikuscsoport, amely budapesti és debreceni fizikusokból áll. Itteni működésünk sikerét mutatja, hogy a sok száz főből álló OPAL-csoport több nemzetközi értekezleten a mérési adatok értékelésében kiváló eredményt elért fiatal magyar fizikussal képviseltette magát.

A két magyar csoport CERN-beli munkájához a hardverköltségeket részben az OMFB támogatása, részben pedig az OTKA műszerpályázata fedezte. A mérésekre való kiutazások költségeit az OTKA tematikus pályázatok elnyerése biztosította.

A CERN-hez való csatlakozásunk a kísérleti fizikusokon kívül kedvező lehetőséget nyújtott a magyar elméleti fizikusok számára is. A legújabb mérési eredményeket még azok publikálása előtt megismerhették, és így hamarabb kezdhették el az új eredményeket értelmező modellek kidolgozását, így érhettük el, hogy a világon elsőként adhattuk meg a nehézion-ütközésben keletkező óriási energiasűrűségű tűzgömbnek hadronokká való szétesése pillanatában lévő téridőbeli alakzatát, valamint a ritka kvarkokat tartalmazó barionok számának egymáshoz viszonyított arányait.

A CERN-hez való csatlakozásunk már a belépési dokumentumok aláírása előtt is jótékony hatású volt a számítógép-hálózatokhoz való csatlakozásunk szempontjából is. A CERN 1991-től kezdve hozzájárult ahhoz, hogy egy bérelt adatátviteli vonalon közvetlen összeköttetés jöjjön létre a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézete és a CERN között. A KFKI RMKI ezen a kapcsolaton keresztül az országban az elsők között csatlakozhatott az Internethez, az országban másutt (egyetemeken és más kutatóintézetekben) dolgozó fizikusok számára is lehetővé téve a hálózat használatát. A CERN-ben nemcsak a fizikai kutatások, hanem a számítógép-hálózatokkal kapcsolatos kutatások, fejlesztések is a világ élvonalába tartoznak. Mint tudjuk, a ma elterjedten használt világhálót, a World Wide Webet a CERN-ben fejlesztették ki, itt alkották meg a fizikai kutatás nemzetközi együttműködésének igényei alapján. Ma pedig a számítógép-hálózatok területén a fejlesztések egyik fő irányát az együttműködő számítógépek kiterjedt rendszerének, a Gridnek a létrehozása jelenti. A CERN ezen a területen is úttörő szerepet vállalt, s ezekbe a fejlesztésekbe magyar kutatók is bekapcsolódhatnak.

CERN-tagságunkkal a magyar fizikusok számát megnyílt a lehetőség, hogy a világ egyedülálló gyorsító berendezéseit használják. Fizikus és mérnök doktoranduszok és egyetemi hallgatók CERN-beli látogatásaik, munkájuk során megismerkedhetnek a legmodernebb technikai berendezésekkel, módszerekkel, így tehát a CERN-hez való csatlakozásunk jelentősen növelte kutatási lehetőségeinket, és nagyban hozzájárul az egyetemi képzés színvonalának emeléséhez.

A hadronütköztetők sorában a CERN SPS-gyorsító után a Brookhaven National Laboratory (USA) óriásgyorsítója a Relativistic Heavy Ion Collider (RHIC) vette át a vezető szerepet az SPS tömegközépponti ütközési energiájánál egy nagyságrenddel nagyobb bombázó energiájával. Ez a vezető szerep fog visszakerülni ismét Európába, amikor energiájánál több mint egy nagyságrenddel nagyobb energiájú gyorsító, a Large Hadron Collider kezdi meg működését, várhatóan 2007-ben. Ezen gyorsító mellett épülő detektorokban olyan nagyszámú elemi jel keletkezik egy-egy ütközés során, hogy azok feldolgozására nem hozható létre elegendő számítógép-kapacitás a CERN-ben. Ezért folyik jelenleg a jelek feldolgozásának az egész Földre való szétterítésére alkalmas rendszernek, a Gridnek a tervezése és kiépítése, így készül a jövő leghatalmasabb információs rendszerének megalkotása. Magyarország ebben a munkában a CERN-hez kapcsolódva jelentős szerepet vállalt, így lehetőséget nyertünk arra, hogy a legújabb informatikai áttörés részeseivé váljunk.

A jelen szám több cikke bemutatja a magyar fizikusoknak a CERN-kísérletekben való eredményes részvételét, valamint az értelmezéseket és előrejelzéseket, melyekre a kísérleti adatok analízise vezette elméleti fizikusainkat.

Ezek az eredmények igazolják, hogy helyes döntés Magyarországnak a CERN-hez - az egyedülálló lehetőségeket biztosító, az egész világ részvételével működő laboratóriumhoz - való csatlakozásáról.

____________________________________

Zimányi József
Magyarország tudományos képviselője
a CERN Tanácsában
KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet