Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2005/6. 222.o.

A NuPECC TÁVLATI TERVE

Az Európai Magfizikai Együttműködési Bizottság (NuPECC) az Európai Tudományos Alapítvány egyik szakértői bizottsága. Azért van rá szükség, mert a magfizikai kutatás nagy költségei és a hozzá szükséges szellemi erőfeszítés széles körű együttműködéseket kíván. A magfizika így ma már kontinentális léptékű együttműködések révén araszol előre. A NuPECC-ben képviselteti magát Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság (2 taggal), Finnország, Franciaország (3 taggal), Hollandia (2 taggal), Lengyelország, Magyarország (2003 óta), Németország (3 taggal), Norvégia, Olaszország (2 taggal), Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország és a trentói Európai Elméleti Magfizikai Központ. Hazánkat Krasznahorkay Attila (ATOMKI) képviseli.

A NuPECC néhány évente áttekinti az európai magfizikai kutatás helyzetét és távlatait, és megállapításait vaskos füzetekben teszi közzé. Ezeknek az összegzéseknek kettős jelentőségük van:

A legújabb terven mintegy 110 szakértő dolgozott majdnem két évig. Szerkesztői Muhsin Harakeh (a NuPECC elnöke), Daniel Guerreau, Walter Henning, Mark Huyse, Helmut Leeb, Karsten Riisager, Gerardvan der Steenhoven és Gabriele-Elisabeth Körner (a NuPECC titkára). Az előmunkálatok után 2003 telén "népgyűlést" (town meeting ) tartottak Darmstadtban, amelyen minden érdeklődő megjelenhetett. Az ottani vita alapján véglegesítették a szöveget. A füzet vagy inkább kötet terjedelme 181 A/4-es méretű oldal. A gondosan megfogalmazott szöveg a szép és egyszerű illusztrációk miatt is évekig tárháza lesz a mai magfizikai kutatásokat érintő legfontosabb ismereteknek.

Az új "távlati terv" még csak internetes változatában [1] létezett, amikor az MTA Magfizikai Bizottsága 2004. június 28-án "minikonferencia" formájában áttekintette. (Azóta megjelent kötet formájában is [2].) Minden témakör előadása után röviden együtt vettük számba a magyarok várható szerepét a tervek megvalósításában. A kötet felépítését követve egy nagyberendezéseket érintő kiselőadással kezdtük, majd hat szakterületi előadás következett, végül egy nagyon rövidzárszóval fejeződött be a konferencia. A műsor tehát a következő volt:

  1. Krasznahorkay Attila: Egymást kiegészítő nagyberendezések európai hálózata
  2. Papp Gábor: Kvantumkromodinamika (QCD; Korpa Csaba kiegészítéseivel)
  3. Lévai Péter: A maganyag fázisai
  4. Angeli István: A mag szerkezete (Cseh József kiegészítéseivel)
  5. Németh Judit: Atommagok a Világegyetemben (Somorjai Endre kiegészítéseivel)
  6. Sailer Kornél: Alapvető kölcsönhatások
  7. Belgya Tamás: A magtudomány alkalmazásai
  8. Lovas Rezső: Zárszó
A kötetből az rajzolódik ki, hogy a magfizikai kutatás a fizika alapjait vizsgálja. A nukleáris rendszerekben minden alapvető kölcsönhatás jelen van. E kölcsönhatások tanulmányozhatók a magfizikai jelenségeken keresztül, és a kölcsönhatások révén adatokat szerezhetünk a vizsgált rendszerek szerkezetére. Nem könnyű azonban megmondani, mi választja el a magfizikát a részecskefizikától. Úgy tűnik, a mai gyakorlat szerint a perturbatív QCD inkább a részecskefizikusokat érdekli, a nemperturbatív tartomány jelenségei viszont a magfizikusokat. Ennek kísérleti oldalaként az új részecskék a részecskefizikusok vadászterületéhez tartoznak, az új állapotok, a részecskespektroszkópia viszont a magfizikusokéhoz.

A magfizika határai másutt is alig húzhatók meg. Nukleáris rendszerek a világmindenségben majdnem mindenütt jelen vannak, majdnem mindig jelen voltak, és gazdag strukturális változatosságban terjedtek el. A világmindenség történetét és a Föld korai történetét nagyrészt a magfizika nyelvén írták, és az emberi társadalom is rengeteg megfejthető nukleáris nyomot hagyott és hagy a földi környezetben. Az ember leigázta a nukleáris erőket. Lehet, hogy eközben a gyeplő a nyaka köré tekeredett, de a kibontakozás is a magtudományon keresztül vezet.

A tanulmány ontja az új fejleményekről szóló ismereteket és a továbblépés útjairól szóló terveket. Fontos része a szövegnek a jövőt illető javaslatok összefoglalása, amely kijelöli a jövőbe vezető utat. E cikk hátralevő részében ebből idézem fel a legfontosabbakat.

Minél jobban ki kell használni a meglevő kísérleti apparatúrát. Ezt én nem lapos közhelynek értelmezem, hanem arra vonatkozó biztatásnak, hogy az új, a még nagyobb hajszolása közben el ne hanyagoljuk a meglevőt (mint ahogy sok helyen tették és teszik), mert megkeserüljük. A régi gyorsítók is kellenek az újonnan felmerülő kutatási feladatok megoldásához, az alkalmazásokhoz és az egyetemi tanításhoz. A kis intézetek nélkülözhetetlenek a nagy projektumok előkészítésében és végrehajtásában is. A tanulmány sürgeti a sok helyen elhanyagolt elméleti magfizika, a helyi elméleti csoportok fejlesztését. Hangsúlyt helyez a magtudományt művelők utánpótlásának, az utánpótlás-nevelésnek a fontosságára. A magtudomány mint tudományos kultúra és mint a köztudat része különösen erősítendő.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyarok mindezekben a programokban érdekelve vannak, és bizton jósolhatjuk, hogy a Fizikai Szemlében sokat olvashatunk majd a magyarok részvételéről, amelynek áttekintése nem volt ennek a rövid ismertetésnek a célja. A kutatásban való részvételünk keretei azonban eléggé homályosak. Az egyes programok gazdái a saját költségvetésükből áldoznak arra, hogy részvételünkből hasznot húzzanak, és a 6. európai keretprogram áldásaiban is részesülünk (pl. részt veszünk az egyetlen magszerkezeti európai projektumban, a EURONS-ban, amelyben majdnem minden itt felsorolt program szerepel). Csupán a magyarországi forrás hiányzik egyelőre.

A NuPECC azóta két további kiadványát is összeállította. A NuPECC Roadmap 2005 [3] a közös európai használatra szánt és tervezés, építés vagy továbbfejlesztés fázisában levő nagyszabású gyorsítóterveket tekinti át röviden. A NuPECC Handbook 2004 (ez a jelen beszámoló írásakor még nem jelent meg a weben sem) pedig az európai jelentőségű magfizikai gyorsítókat tekinti át. Ennek újdonsága, hogy a debreceni ciklotron is szerepel benne.

Lovas Rezső
ATOMKI, Debrecen

Irodalom 1. NuPECC Long Range Plan 2004, http://www.nupecc.org/pub/ 2. NuPECC Long Range Plan 2004: Perspectives for Nuclear Physics Research in Europe in the Coming Decade and Beyond, szerk. M. Harakeh et al. (NuPECC, 2004) 3. NuPECC Roadmapfor Construction of Nuclear Physics Research Infrastructures in Europe, http://www.nupecc.org/pub/