Fizikai Szemle 2005/7. 246.o.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 174. KÖZGYŰLÉSE
A Magyar Tudományos Akadémia 2005. május 2-án és
3-án tartotta évi rendes közgyűlését. A köztestület nyilvános
ünnepi ülését május 2-án Vizi E. Szilveszter, az MTA
elnöke nyitott meg, majd Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság
elnöke emelkedett szólásra. A köztársasági elnök
üdvözlő szavait Veres János pénzügyminiszter beszéde
követte. Ezután került sor a díjátadásokra, majd József
Attila születésének 100. évfordulója alkalmából Jordán
Tamás és Sebő Ferenc József Attila-emlékműsorát hallgatták
meg a jelenlévők. A délelőtti ünnepi ülés Horváth
Zalán akadémikus Einstein és a Fizika Nemzetközi Éve
című előadásával zárult.
Akadémiai díjak
A 2005. évi Akadémiai Aranyérem kitüntetettje MARKÓ
LÁSZLÓ, az MTA r. tagja, a Veszprémi Egyetem Műszaki
Kémiai Kutatóintézet kutatóprofesszora, nemzetközileg
kiemelkedő tudományos eredményeiért, iskolateremtő és
oktatói munkásságáért, a magyar tudomány és ezen belül
a Magyar Tudományos Akadémia érdekében kifejtett
tudományszervező és tudománypolitikai munkájáért.
Az Akadémia Elnöksége és Vezetői Kollégiuma a 2005.
évi Wahrmann Mór-érmet DEMJÁN SÁNDOR-nak adományozta,
aki kiemelkedő érdemeket szerzett hazánk gazdasági
felemelkedése érdekében végzett tevékenységével,
valamint az Akadémia Klub Egyesület társelnökeként
sikeresen közreműködött az akadémiai klubélet újjászervezésében.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő
tudományos munkásságuk elismeréseképpen 2005-
ben több tudóst Akadémiai Díjjal tüntetett ki, köztük a
fizika tudományok területén megosztott Akadémiai
Díjban részesült GRÁNÁSY LÁSZLÓ, az
MTA doktora, az MTA Szilárdtestfizikai és
Optikai Kutató Intézetének tud. főmunkatársa
és IGLÓI FERENC, a fizikai tudomány doktora,
az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutató
Intézetének tud. tanácsadója.
Gránásy László és Iglói Ferenc tudományos munkája
a kondenzált anyagokban és egyéb komplex, sokrészecskés
rendszerekben fellépő inhomogenitások és rendezetlenség
hatásának vizsgálatára irányul. Ezen belül nemzetközileg
is kiemelkedő eredményeket értek el a különböző
instabilitások (mintázatképződés, fluktuációk) és
szingularitások (fázisátalakulások, Griffiths-effektus) elméleti
módszerekkel és számítógépes szimulációkkal való
leírásában és értelmezésében.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége
a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett
eredményes újságírói munkásságuk elismeréseképpen
2005-ben Akadémiai Újságírói Díjban
részesítette: KAPITÁNY KATALIN-t, a Természet
Világa rovatvezető szerkesztőjét, TANDI LAJOS-t, a Szeged
című folyóirat főszerkesztőjét, HANÁK GÁBOR történészt,
újságírót, filmrendezőt és BOKOR PÉTER újságírót,
filmrendezőt.
A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság
az Arany János-díj és -érem a tudományos kutatásért
kitüntetést - tudományos munkásságuk és tudományszervezői
tevékenységük alapján - többek között az alábbi
kutatóknak ítélte oda:
Életmű-díjat kapott GÁBOS ZOLTÁN fizikus, (Kolozsvár,
Románia) az MTA külső tagja.
Az Arany János-érmet GULYÁS BALÁZS biológusnak
(Stockholm, Svédország), az MTA külső tagjának ítélte
oda a bizottság.
Tisztújítás
Az MTA Közgyűlése május 3-án tisztújítással folytatta
munkáját, melynek során elhangzott az elnöki expozé, a
főtitkári beszámoló, sor került a kormány számára készített
beszámolók előterjesztésére, határozatok elfogadására,
végül a tisztújításokra. Az MTA új vezetősége:
Elnök: Vizi E. Szilveszter
Alelnökök: Kroó Norbert (természettudomány), Hámori
József (élettudomány), Marosi Ernő (társadalomtudomány)
Főtitkár: Meskó Attila;
Főtitkárhelyettes: Pléh Csaba;
Elnökségi tagok: Keviczky László (természettudomány),
Dudits Dénes (élettudomány), Enyedi György
(társadalomtudomány).
Fizikai Tudományok Osztálya tudományos ülése
Az MTA 2005. évi közgyűlését követő napokban került sor
a tudományos osztályok üléseire. A Fizikai Tudományok
Osztálya tudományos ülése május 4-én zajlott, melyen
Horváth Zalán osztályelnök átadta a fizikai díjakat.
A Fizikai fődíjat kapta MENYHÁRD NÓRA tud. tanácsadó
(MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutató Intézet)
Menyhárd Nóra a kondenzált anyagok fizikájában végzett több évtizedes
munkásságának kiemelkedő eredményeiért - amelyeket a dinamikai
skálázás elméletének kidolgozása, renormálási csoport módszerének
kidolgozása és alkalmazása az egydimenziós elektronrendszer fázisainak
meghatározására, a skálaviselkedés és univerzalitás nemegyensúlyi rendszerekben
való felismerése terén ért el - részesült a kitüntetésben.
A Fizikai díjat kapták:
KEMÉNY TAMÁS tud. tanácsadó (MTA Szilárdtest Fizikai
Kutató és Optikai Intézet)
Kemény Tamás tudományos kutatásai elsősorban az atomi rendezettség
és a fémes anyagok mágneses tulajdonságai közti kapcsolat
felderítésére irányultak. Ilyen kutatásokat végzett nemegyensúlyi kristályos,
amorf és nanoszemcsés anyagokon. Eredményei komoly nemzetközi
elismerést nyertek.
ZIMÁNYI LÁSZLÓ tud. tanácsadó (MTA Szegedi Biológiai
Központ Biofizikai Intézet)
Zimányi László kutatási területe a biológiai energiaátalakításban
szerepet játszó egyes fehérjék muködése, elsősorban spektroszkópiai
és elméleti módszerekkel. Jelentős eredményeket ért el a bakteriális
retinálfehérjék (bakteriorodopszin, halorodopszin) iontranszportáló
fotociklusának vizsgálatában. A spektroszkópiai adatok mátrixalgebrai
kiértékelését továbbfejlesztette, és ezzel az eddigieknél pontosabb és
megbízhatóbb eszközt adott a folyamatokban fellépő intermedierek
spektrumainak meghatározására. Hozzájárult a mioglobin és a hemoglobin
molekulák fehérjedinamikai jelenségeinek - mint például a konformációs
alállapotok egymásba alakulása, fehéjerelaxáció -, továbbá
redoxfehérjék (pl. citokróm c) muködésének jobb megértéséhez.
WOLF GYÖRGY tud. tanácsadó (MTA KFKI RMKI, Elméleti
Főosztály):
Wolf György tudományos tevékenysége az elméleti magfizika tárgykörébe
tartozó közepes energiájú nehézion-fizika területére összpontosul.
Kutatásai során a nagy barionsuruségu anyag hatását vizsgálta azon
elemi részecskékre, amelyek maguk is részt vesznek ezen anyag kialakításában,
illetve amelyek áthaladnak ezen az erősen kölcsönható
anyagon. Elméleti számításainak eredményeit a CERN SPS-ben és a GSI
SIS gyorsítóban folyó kíséretek eredményeinek értelmezésénél nagy
sikerrel használták fel.
A díjátadást követték a fizikai tudományos bizottságok
elnökeinek - Kövér Ákos (Atom- és Molekulafizikai
Bizottság), Csikor Ferenc (Részecskefizikai Bizottság),
Lovas Rezső (Magfizikai Bizottság), Szabó Gábor (Lézerfizikai
és Spektroszkópiai Bizottság), Beke Dezső (Szilárdtestfizikai
Bizottság), Iglói Ferenc (Statisztikus Fizikai
Bizottság), Szatmáry Zoltán (Sugárvédelmi, Környezetfizikai
és Reaktorfizikai Bizottság), Balázs Béla (Csillagászati
és űrfizikai Bizottság), Fidy Judit (Biofizikai
Bizottság) - beszámolói.
Fizikai Tudományok Osztálya tudományos ülése A fizika
fejlődési irányai című előadássorozattal zárult:
Varga Kálmán: Elektrontranszport nanostruktúrákban
Groma Géza: Femtoszekundumos rezonáns optikai egyenirányítás.
Egy fehérjecsalád funkcionális motorja?
Lévai Péter: Kvark-tomográfia
Katz Sándor: A kvantum-színdinamika fázisdiagramja
Krasznahorkay Attila: Új elemi részecske kimutatása atommag-
átmenetekben
»«
2005. május 5-én a Szilárdtestfizikai Bizottság tudományos
ülése keretében a Szilárdtestkutatás és Fizikai Anyagtudomány
2005 - Lágy anyagok című előadássorozat zajlott:
Éber Nándor: Folyadékkristályok az alkalmazott- és alapkutatásban,
túl az ezredfordulón
Bóta Attila: Modell-membránok röntgenvizsgálata
Vass Szabolcs: Micelláris rendszerek szerkezetvizsgálata
szórással. Eredmények és problémák
Turzó Kinga: Polipeptidekkel módosított titánfelületek és
implantológiai vonatkozásaik
Nemcsics Ákos: Félvezető polimérek, polimér-napelemek
Török János: Nyírási sávok szemcsés anyagokban
»«
2005. május 5-én az Atom- és Molekulafizikai Bizottság
tudományos ülése keretében zajlott előadássorozat:
Berényi Dénes: Hol tart az atom- és molekulafizikai kutatás?
Gulyás László: Egy- és többelektronos folyamatok atomi
ütközésekben
Kövér László: Kemény röntgensugárzással keltett elektronok
spektroszkópiája
Kürti Jenő: Kis átmérőjű szén nanocsövek
Nagy Ágnes: Pársűrűség-funkcionál-elmélet
Surján Péter: Perturbációszámítás a kvantumkémiában
Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Hogyan segítheti az atomfizika a
kulturális örökség megóvását?
»«
2005. május 10-én a Csillagászati és Űrfizikai Bizottság
tudományos ülése keretében rendeztek előadássorozatot:
Kálmán Béla: A napfizika jelene és jövője
Erdélyi Róbert: A napkorona szeizmológiája és a szpikulák
eredete
Kecskeméty Károly: Űridőjárás és a STEREO program
Vinkó József: Extragalaktikus távolságmérés szupernóvarobbanásokból
Erdős Géza: A Szaturnusz plazmakörnyezete a Cassini
mérései alapján
Paparó Margit: Asztroszeizmológia: ahol az elmélet és a
megfigyelés találkozik
Jurcsik Johanna: Modulációk az RR Lyrae csillagok oszcillációiban:
100 éve nyitott kérdések
Kun Mária: A csillagfejlődés korai szakaszai
Bagoly Zsolt: Egy s más a gamma kitörésekről