Fizikai Szemle 2005/8. B3.o.
MIT TANULTAM A VOLTA-PISZTOLY KAPCSÁN?
Török István
ATOMKI
Néhány éve volt szerencsém "négermunkát" végezni a
CERN-ben. Szabadidő az kevés volt, de végül sikerült
pár órát Genfben eltöltenem. A tóparti szép nagy parkban
találtam egy kis emeletes villát, amely régi fizikaimérnöki
eszközök gyűjteményét rejtette, valamint néhány
helyi mérési érdekességet ismertetett. Például,
hogy az egyik első Mont Blanc-expedíció felcipelt egy
nagy hordót a hegyre, hogy odafenn megtöltsék jó hegyi
levegővel, amelyet aztán lehozván a városban majd
kielemeznek. Beszámoltak továbbá a Genfi tavon végzett
hangterjedési mérésekről: az egyik partról a másikra
kiabáltak át, illetve kongatásokat észleltek a vízen át
(vízben és levegőben egyaránt). Nos a sok 100-200-300
éves mérnöki szerszám és fizikai demonstrációs eszköz
között láttam meg a Volta-pisztolyt. Meglepett, mert azt
hittem, eléggé ismerem a fizika történetét, de ezzel még
nem találkoztam!
A Volta-pisztoly kiállított példánya olyan volt, mint
egy jó nagy májkrémes konzerv, egy üvegpalack alakú,
csak fémlemezből, és még egy parafadugó is volt a tetején.
Volt olyan változata is, ami egy arasznyi kis bádoglemezekből
kártyavárként összerakott házikóban foglalt
helyet. A működését egy rövid videoműsor mutatta be.
A palackot megtöltötték robbanó gázeleggyel (pl. mocsárgáz
és levegő), a parafadugóval lefojtották, majd az
edény oldalán található szigetelt bevezetéshez csatlakozó
kis rézgömbhöz egy feltöltött Leydeni-palackot érintve
elektromos szikrával felrobbantották az elegyet, ami
nagy pukkanás közepette kilőtte a dugót, és ha a kis
pléh kártyavárban volt, akkor az látványosan összedőlt.
Hogy én erről miért nem hallottam azelőtt?! Csak azt
nem értettem tisztán, hogy a fémpalackot miért nevezik
pisztolynak?
Debrecenben, a Dóczyban létrehoztak egy "varázskuckót",
amely kicsiben a pesti Csodák Palotájának helyi
változata. Ez egy kísérletező hely az iskolásoknak: természettudományos
játszóház. A kuckó egyéves születésnapját
2002-ben egy jó hangulatú kísérletező délutánnal ünnepelték
meg, ahová akkor én is meghívást kaptam. Élveztem
a sok szellemes, ám egyszerű kísérletet, és
eszembe jutott, hogy itt egy Volta-pisztoly is bemutatható
lenne. Az ott lévő fizikatanároktól megkérdeztem, hogy
ők vajon találkoztak-e már ezzel a játékszerrel? Csupa
nemleges választ adtak. Nem akartam csak úgy egyszerűen
megmondani, hogy miről van szó, így két "nagy öregnek"
feladtam "házi feladatként", hogy jutalom (egy
darab helyi ásványtani érdekesség: gyepvasérc) ellenében
mondják meg nekem, hogy mi is az a Volta-pisztoly.
Jutalom ide, jutalom oda, eljött a kuckó kétéves születésnapja
is, de még nem kaptam választ a kérdésemre. (Lehet,
hogy a jutalom nem volt eléggé csábító?) Az újabb
kísérletező délután végén az egyik ott lévő tanárt megkérdeztem,
hogy mire jutott a házi feladatommal? Mismásolt,
hogy nem volt ideje utánanézni a dolognak, később
meg el is felejtette. Szomorú voltam ....
Másnap az Intézetben egy diákkörös hallgatóval akadt
dolgom, aki büszkén újságolta, hogy a programozói szak
után, pontosabban mellé, felvette a fizikus szakot is. Na -
mondom neki -, akkor nézz utána, hogy mi is az a Volta-pisztoly?
Szeretnék egy szakszerű leírást kapni róla! Gondoltam,
itt is hasonló lesz a helyzet, szépen elfelejtkezik
majdróla. Másnap kaptam tőle egy e-mailt, amelyben
mentegetődzik, hogy sajnos nem sok ideje volt utánanézni
a Volta-pisztolynak, így csak öt honlapon talált erre
vonatkozó adatokat (lásd a hivatkozásokat).
Ekkor viszont igencsak megörültem! Sorra látogattam
a honlapokat, és láttam, hogy mindaz én "kedvenc" Volta-
pisztolyomról szólnak. Kiderült, hogy Volta egyike volt
az elsőknek, akik a földgázt, mocsárgázt vizsgálták. A gáz
minőségét úgy próbálták megállapítani, hogy egy kalibrált
térfogatú üvegcsőbe vezették, villamos szikráztatással
a gázt "kiégették" és megmérték, hogy mennyivel lett
kevesebb a bezárt gáz térfogata. Az erre a célra épített
berendezést nevezték eudiométernek. Ennek demonstrációs
változata lett a Volta-pisztoly, amelynek van valóban
pisztoly kinézetű változata is, ami a parafadugót lőtte ki.
Az általam Genfben látott változatot alakja után akár Volta-
féle mozsárágyúnak is nevezhetnénk. A Volta-pisztoly
különböző variánsai még az 1930-as években is kaphatók
voltak különböző szemléltetőeszköz-gyáraktól. Jó
demonstrációs eszköz arra, hogy elektromos szikrával fel
lehet robbantani robbanó elegyeket (gázt vagy szilárd
anyagot, pl. puskaport).
Érdekes, hogy a idősebb generáció a könyvtári bogarászástól
megijedt, nem vállalkozott rá, míg a friss modern
hallgatói gondolkodásmód egyből a legegyszerűbb,
leggyorsabb, leghatékonyabb internetes megoldáshoz
nyúlt!
Azóta is kérdezgettem a fizikával foglalkozókat, hogy
ők vajon hallottak-e róla? Kutatóintézeti dolgozók, egyetemi
tanerők, középiskolai tanárok eddig mind azt vallották,
hogy ők nem is hallottak ilyen szerkezetről .... Vajon
miért nem? Ha valamelyik iskolában bemutatták volna
a kísérletet, valószínű, hogy az ifjúságból legalább
néhányan emlékeztek volna rá, hiszen a fiataloknak tetszenek
a "nagy durranások"!
Aki többet is szeretne tudni a témáról, annak azt ajánlhatom,
hogy keresse fel a fentebb felsorolt honlapokat,
illetve keressenek további ezzel foglalkozó helyeket az
interneten, vagy a honlapokon idézett hagyományos folyóiratokban
nézzenek utána a leírásoknak.
Internet hivatkozások a Volta-pisztolyra:
http://www.thebakken.org/artifacts/Voltapistol.htm
http://physics.kenyon.edu/EarlyApparatus/Static_Electricity/Voltas_Pistol/Voltas_Pistol.html
http://physics.kenyon.edu/EarlyApparatus/Thermodynamics/Eudiometer/Eudiometer.html
http://spazioinwind.libero.it/gabinetto_di_fisica/elettricita/electrostatics.htm
http://www.uniurb.it/PhysLab/strumenti/e15.html