Fizikai Szemle 2006/3. 101.o.
BESZÁMOLÓ A FIZIKA ÉVÉRŐL
Az ENSZ a nemzeti fizikai társaságok és az Európai Fizikai
Társulat javaslatára Albert Einstein zseniális tanulmányai
megjelenésének 100. évfordulója tiszteletére, a 2005-ös
évet a Fizika Évének (World Year of Physics 2005) nyilvánította.
A fizikus társadalom egyedülálló lehetőséget kapott
a fizika népszerűsítésére. A ránk irányított figyelem
pillanataiban találkozhattak egymással a szakemberek és
azok, akiknek semmilyen élményük nem volt még a fizikával
kapcsolatban. A nemzetközi és hazai rendezvénysorozat
célja az volt, hogy bemutassa a fizika mai szerepét,
múltbeli történetét és jövőbeli lehetőségeit, a fejlődési irányait.
Megmutassa kapcsolatait a kultúrával, a gazdasággal,
a természettudományokkal és az alkalmazott tudományokkal.
Megismertesse sokszínű és meghatározó befolyását
a mindennapi életre. Ezen keresztül növelje a fizika
társadalmi megbecsültségét, a fizika iránti érdeklődést
fokozza. Alkalmunk nyílt arra is, hogy megmutathassuk
azt is, hogy nemcsak hasznos, hanem szép is a fizika.
Szokás az elmúlt évszázadot a fizika századának nevezni.
Gyors fejlődés, a kutatott témák kiterjedése, kapcsolatépítés
a többi természettudománnyal és a kísérleti,
elméleti módszerek fejlődése, rendkívül hatékonnyá válása
jellemezte a fizika elmúlt száz évét. A sikerekre kívánt
emlékezni a fizikusok közössége, és a jövő lehetőségeit
kutatta, bizonyságot keresve arra, hogy a fizika évszázada
nem ért még véget.
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöksége a jelen
összegzésben kívánja összefoglalni a Fizika Évének eseményeit.
Mivel nagyon sok rendezvény, program, előadás
és bemutató zajlott le, rengeteg ötlet valósult meg,
a beszámoló a nem vállalhatja fel annak felelősségét,
hogy teljességre törekedjék. A Google keresőjében a Fizika
éve kifejezésre 22 300 találat jelent meg (csak a magyar
lapok között), ez a tény mutatja, hogy mennyi mindenről
kellene beszámolni.
A hazai rendezvénysorozat fő szakmai szervezői az
Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Magyar Tudományos
Akadémia, a Magyar Fizikushallgatók Egyesülete és a
Magyar Nukleáris Társaság voltak. Komoly szerepet vállalt
a Magyar Csillagászati Egyesület, a Csodák Palotája, a
Mindentudás Egyeteme. Akadémiai és egyetemi kutatóintézetek,
tanszékek, közép- és általános iskolák vettek
részt a programok szervezésében, megvalósításában.
A hivatalos megnyitóra 2005. január 15-én a Magyar
Tudományos Akadémián tartott sajtótájékoztató keretében
került sor. Itt Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, Németh
Judit, Társulatunk elnöke, Szabó Gábor, az ELFT
főtitkára, Horváth Zalán, az MTA fizikai tudományok
osztályának elnöke, Sükösd Csaba, a Magyar Nukleáris
Társaság elnöke, Fábri György, a Mindentudás Egyeteme
igazgatója, Egyed László, a Csodák Palotája igazgatója és
Staar Gyula, a Természet Világa főszerkesztője tájékoztatta
a sajtót a tervezett eseményekről.
Előadások
A Mindentudás Egyetemén a fizika kiemelt szerepet kapott
2005-ben. Fizikáról szóltak a következő előadások
(ábécérendben):
Faigel Gyula: Mire jó a röntgenvonalzó?
Fodor Zoltán: A világ keletkezése és az elemi részek fizikája
Kolláth Zoltán: A csillagbelső hangjai - a modern szférák
zenéje
Kroó Norbert: A fény fizikája
Nagy Károly: Einstein hatása a 20. század fizikájára
Szabó Gábor: Milyen messzire esett Newton almája?
Závodszky Péter: Fehérjék - a fizikától a biológiáig.
A Mindentudás Egyeteme 7. szemeszterének egyik
újdonsága volt, hogy Nagy Károly előadása előtt a Kozma
László terem előterében a hallgatóságot az előadáshoz
kapcsolódó kísérletekkel és a hozzájuk tartozó magyarázatokkal
három doktorandusz a Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézetéből fogadta.
A Mindentudás Egyeteme keretében ebben az évben rendezték
meg hazánkban először a Kutatók éjszakáját. A
fizikának ezen az estén is főszerep jutott: Szabó Gábor,
Vida József és Nagy Anett egy-egy kísérletekkel tűzdelt
fizikaóráját, majd Eisler Zoltán a Tozsde és a fizika című
előadását hallgathatta a közönség.
A Csodák Palotájában januárban kezdődött el az övegesi
hagyományokat ápoló előadás-sorozat. A sorozat célkitűzése
az volt, hogy megmutassa, hogy a fizika tanítása
és tanulása kísérletezve mennyire egyszerű és élvezetes.
Társulatunk két tanári szakcsoportjának ismert tanárai
(Vida József, Sebestyén Zoltán, Piláth Károly, Molnár Miklós,
Ujvári Sándor, Márki Zay János, Härtlein Károly és
Nagy Anett) voltak a Csodák Palotájának előadói.
A fénystaféta estéjén kezdődött el az a maratoni fizikaóra,
amelyről szinte minden újság és hírportál írt, és a
legtöbb televízió és rádió beszámolt. Egy teljes napon, 24
órán keresztül ismétlés nélkül láthatott a nagyérdemű
fizikai kísérleteket. Aki személyesen nem tudott jelen
lenni a Csodák Palotájában, az élőben az internetes közvetítést
is nézhette. Az eseményen Jeszenszky Sándor,
Vida József, Márki Zay János és Härtlein Károly erősítette
a Csodák Palotája előadói gárdáját.
A sokszínű vidéki eseményeket az ELFT területi csoportjai
szervezték. A Társulat Csongrád megyei csoportja
például egész évben tartó előadás-sorozatot szervezett,
két téma köré csoportosítva: tavasszal a Fizika évszázadai,
ősszel a Fejezetek a XX. század fizikájából címmel.
Minden előadáson másik iskola diákjai tartottak nagy
sikerű kísérleti bemutatókat. Ami fontos, minden előadás
telt ház előtt zajlott le.
Az Országos Atomenergia Hivatal kilépve a hivatali
szerepből, előadás-sorozatot szervezett az atomenergia
megismertetésére és népszerűsítésére középiskolások
számára, egy másik előadás-sorozata pedig a TIT keretében
valósult meg.
Az ELTE TTK-n Az atomoktól a csillagokig című előadás-
sorozaton vehettek részt a középiskolások.
A Budapesti Műszaki Főiskola régi, felújított műszereket
mutatott be A műszerek szépsége kiállításon, működésüket
a Fizikaóra 100 évvel ezelőtt című program demonstrálta.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Fizikai Intézete szervezte a Fizika éve a Fizikai Intézetben
előadás-sorozatot. A műsor a következő volt:
Kertész János: A Fizika Nemzetközi Éve (Einsteintől az
ENSZ-ig)
Lőrincz Emőke: Új irányok az optikai adattárolásban
Halbritter András: Hogyan vezetnek az atomok?
Papp Zsolt: Hogyan készítsünk hologramot számítógéppel?
Noszticzius Zoltán: Nemlineáris kémia
Vankó Péter: Izgalmas kísérletek a mérnökfizikus laboratóriumból
Härtlein Károly: Kedvenc kísérleteim
Jánosi Imre: A cunami fizikája
Az előadások mellett egy hologram-kiállítást tekinthettek
meg az érdeklődők.
Debrecenben az ATOMKI A fizika hete címmel szervezte
meg előadás-sorozatát. Bemutattak egy frissen
kifejlesztett, iskolai célra használható alfarészecske-detektort,
és a Varázskuckónak ajándékozták. A stockholmi
egyetem kezdeményezéséhez csatlakozott az Trócsányi
Zoltán és Horváth Zoltán ATOMKI-ból azzal,
hogy a Hands on CERN (CERN sajátkezűleg) programot
magyar nyelvre adaptálta és a magyar diákok számára
megszervezte. A diákok eredeti CERN-ből származó
mérési adatokat próbálnak értelmezni, a mérési
módszereket megérteni.
A fénystaféta
Az év legnagyobb, legtöbb résztvevőt megmozgató eseményének
a fénystaféta bizonyult. Einstein halálának
50. évfordulóján Princetonból fénysugarat indítottak
Föld körül. A cél az volt, hogy 24 óra alatt megkerülve
bolygónkat minél több embert vonjunk be a fény továbbításába.
A nagyobb helyszíneken népszerűsítő programokkal,
kísérleti bemutatókkal, előadásokkal kapcsolták
össze a fénytovábbítás eseményét. Nagy sajtónyilvánosság,
a televíziók, rádiók részvétele, újságcikkek jellemezték
a fénystafétát. Magyarországra három helyen
lépett be a fény, és két helyen lépett ki. Három nagy
útvonalat jelöltek meg a szervezők. A fénynek 20 perc
ideje volt arra, hogy Magyarországot átszelje. Az eszközök
változatossága (a zseblámpától a fáklyán át a lézerig
és az autók reflektoráig) és a fénytovábbítás módjainak
sokfélesége jellemezte a fénystafétát.
A fénystaféta fő állomásai Szeged, Pécs, Sopron,
Győr, Salgótarján, Kecskemét, Debrecen, Baja, Székesfehérvár,
Veszprém, Szombathely, Írottkő, Budapest,
Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Kaposvár és Hajdúszoboszló
voltak. Pécsett több ezer ember részére tartottak lézershow-
val színesített bemutatót, Szegeden több száz
ember vett részt Einstein "fény"-képének kirajzolásában.
Székesfehérváron másfél órás kísérleti bemutató
készítette elő a fény fogadását, Budapesten a hidakon
lehetett a fény útját követni, Sopronban tűzoltóautó segítette
a fény átjutását az országhatáron - útlevél nélkül.
A szervezők megnyerték a városok önkormányzatait, a
helyi cégeket, bevonták a közintézményeket, civil szervezeteket
a szervezésbe, hogy segítsenek eszközökkel,
élőerővel, esetleg anyagilag is. Külön említést érdemel a
templomtornyokban tanyázó galambok fizikatanárokkal
való nagyszámú találkozása, vagy az átjátszó adótornyokat
üzemeltető biztonságiak akadémikust kalauzoló magaslati
túravezetése.
A fénystaféta kapcsán körülbelül 20 000 ember vett
részt a fénytovábbításban és a kísérő eseményeken. A
szegedi, a budapesti, a székesfehérvári és a soproni rendezvényekről
beszámoltak az országos és helyi televíziók,
az újságok, a helyi és az országos rádióadók.
Pályázatok, egész éven átívelő programok
A Magyar Nukleáris Társaság általános- és középiskolák
számára írt ki az egész évre szóló pályázatot fizikai ismeretterjesztő
programok szervezésére, a Fizika évének
méltó megünneplésére. A felhívás nyomán 30 iskola nevezett
be a versenybe, és körülbelül 160 eseményt valósítottak
meg a pályázók. Kísérleti bemutatók, iskolai fizikai
napok, versenyek szerepeltek a programok között. Óvodások
és iskolások, középkorúak és nyugdíjasklub tagjai
számára mutattak be érdekes jelenségeket, meglepő kísérleteket
a pályázó tanárok és tanítványaik. A programok
színesek, vidámak és ötletdúsak, kreatívak voltak.
A verseny eredményhirdetését a Magyar Nukleáris
Társaság 2005-ös közgyűlésén tartották, ahol a részt vevő
iskolák jó hangulatú előadásokban mutatták be nyertes
pályázataikat, programjaikat. A pályázatot több szervezet,
közöttük az ELFT is támogatta díjakkal.
Az első díjat a Sztárai Mihály Gimnázium (Tolna), a
második díjat a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló
Gimnáziuma (Debrecen), a harmadik díjat a Puskás
Tivadar Távközlési Technikum (Budapest) kapta,
ezenkívül további tizennyolc iskolát jutalmazott a verseny
zsűrije.
A Társulat Csongrád megyei csoportja által meghirdetett
pályázatok az általános iskolától az egyetemig minden
korosztálynak szóltak, és a kiírt témákkal a fizikushallgatóktól
a jogászokig mindenkit igyekeztek megszólítani.
A bölcsészek A reáliák (fizika) megjelenése József
Attila tanulmányaiban és munkásságában, míg a jogászok
A szabadalmi jogok és buktatóik híres magyar feltalálók
életében címmel nyújthattak be pályázatot.
Szabadtéri programok, különleges ötletek
A Magyar Fizikushallgatók Egyesülete flashmobot (mobiltelefonon
egyeztetett meglepő esemény) szervezett kísérleti
bemutatókkal összekötve, ahol a Rutherford-kísérletet
játszották el középiskolás diákok. Az esős idő ellenére
sokan csinálták végig a programot. A másik tervezett esemény,
a fizikatörténeti labirintus, végül is 2006 februárjában
valósult meg.
A norvég GLOBE Europe a Fizika Éve alkalmából
nemzetközi felhívást bocsátott ki, hogy Eratosztenész -
nek a Föld sugarát meghatározó mérését ismételjék meg
a diákok, és használják ehhez az internetet mint kapcsolattartó
eszközt. A mérés csillagászati ismereteket és
egy ókori zseni ötletének megértését nyújtotta azoknak,
akik elvégezték. Nagy siker, hogy a nemzetközi regisztrációs
listán a részt vevő körülbelül 250 iskola között 52
magyar volt.
Kivinni a fizikát a tantermekből, ez volt a jelszava a
Csongrádi megyei csoport által meghirdetett fizikai játszóháznak,
fizikai túráknak. A konstrukciós versenyek
feladataiban a diákok saját készítésű rakétát lőttek a magasba,
vízhajtású autót készítettek, lökhajtásos hajót építettek.
Ez ötleteket, játékosságot, jó műszaki érzéket igényelt.
Különleges esemény volt például a soproni Széchenyi
Gimnázium diákjai által előadott színdarab, Az
élet, a világmindenség, meg minden, Douglas Adams
után szabadon, barangolás a reáltudományok történetében
címmel. Lang Ágota rendezésében hét helyszínen
adták elő a darabot a diákok, például a székesfehérvári
fizikatanári ankéton is.
A Gózon Gyula Színházban Budapesten Härtlein Károly,
Vida József, Radnai Gyula és Piláth Károly kísérletekkel,
előadással léptek fel, a Fizika házhoz jön címmel.
A Fizika Éve a sajtóban
A Fizika Évében fontos célkitűzés volt, hogy a fizika
minél többször szerepeljen a nyilvánosság előtt, olyanok
is tudomást szerezhessenek a tudomány eredményeiről,
akiknek erre egyébként nincs módja, vagy akiket általában
nem érdekel. A tudományos folyóiratok egész évre
tervezett cikksorozatokkal, a fizikai témájú cikkek számának
növelésével készültek a Fizika Évére.
A Magyar Televízió Delta főszerkesztősége az Eötvös
Loránd Fizikai Társulattal közösen több fordulós fizikaversenyt
szervezett az érdeklődő nézők számára. Annak
ellenére, hogy csak az interneten lehetett csatlakozni a
versenyhez, több mint ezer játékos vett részt. A felvétel-
ről sugárzott döntőbe huszonöt versenyző jutott. A döntőbe
jutás után jött az igazi megmérettetés. A verseny
nehézségét és színvonalát jól jellemzi, hogy a legjobb hat
közé már csak egyetemi hallgatók és fizikatanárok jutottak.
A Válaszd a tudást című műsor is rendszeresen, havonta
adott számot a Fizika Éve eseményeiről.
Társulatunk folyóirata, a Fizikai Szemle egész évét
meghatározta a Fizika Éve programsorozat. Mindentudás
az iskolában címmel új rovat indult. A rovatot a Mindentudás
Egyeteme Kht. anyagilag is támogatta, és tette lehetővé
azt is, hogy az összes megjelent cikk színesben, mellékletként
is megjelenhessen, és ezt az anyagot minden
fizikatanár megkaphassa.
A Természet Világa egy új cikksorozatot indított, Mi a
titka címmel, amelyben neves fizikusok köznapi jelenségek,
eszközök fizikájáról írtak jól érthető, egyszerű cikkeket.
Egész évben a fizika évének logójával jelent meg a
folyóirat, és a fizikai tárgyú cikkek száma a szokásosnál
jóval magasabb volt. 2006 februárjában összefoglalásként
pedig a Fizika százada különszám jelent meg - huszonhat
nagy cikkel -, amelyeket neves kutatók írtak.
Ebben az évben a 30 000 példányszámban, havonta
megjelenő Chip Magazin címlapján is a fizika évének
logójával jelent meg. A folyóirat CD és DVD mellékletében
minden hónapban fizikai tárgyú előadást, kísérleteket,
filmrészleteket találhatott az olvasó.
Még a bulvársajtó egyik hazai napilapja, a Színes Bulvár
Lap is fontosnak tartotta, hogy a főbb eseményeinkről
beszámoljon. Négy alkalommal, alkalmanként két
teljes oldal terjedelemben adta hírül hogy a Fizika Éve
mely aktuális rendezvénye eseménye fog következni. A
tudományos ismeretterjesztésben ismeretlen lap rovatszerkesztője
is megerősítette, volt igény az olvasótáborban
a fizikára! A különböző események kapcsán a megyei
lapokban, helyi televízió-csatornák műsorában is
gyakoribbak lettek a fizikával foglalkozó programok.
Nagy büszkeséggel tölt el, hogy idén is hagyományainkhoz
méltó módon szerepeltünk a Nemzetközi Fizikai
Diákolimpián. A magyar gimnazisták egy abszolút első
helyet, valamint két arany- és két bronzérmet szereztek.
Szintén hagyományosnak mondható, hogy a Science on
Stage fesztiválon (korábban Physics on Stage), amelyet
tanárok számára rendeznek meg, a magyar csapat nemzetközi
díjjal érkezik haza. Idén Lang Ágota révén jutottunk
ismét nemzetközi elismeréshez.
<>
Összefoglalásul megállapíthatjuk, a Fizika Éve sikeres
volt. Mi, fizikusok, fizikatanárok, fizikushallgatók világszerte
a fizikát ünnepeltük, és igyekeztünk ebbe minél
több embert bevonni. Sikerült publicitást teremteni a
fizikának, és néhány olyan programot, rendezvényt kitalálni,
amelyet az ünnepi év eltelte után is folytathatunk.
Reméljük, megmarad a Mindentudás az iskolában rovat,
folytatódnak a diákversenyek és az iskolák is ilyen aktívak
maradnak.
Härtlein Károly, Ujvári Sándor