Fizikai Szemle honlap

Fizikai Szemle 1982/7. 271.o.

A Fizika és a számítástechnika

Antal János - Csákány Antal
BME KFKI

A számítástechnikai eszközök fejlesztésének újabb eredményeiről a Fizikai Szemle eddig is rendsze­resen beszámolt. Kevesebb írás látott napvilágot a számítástechnikának a fizikában rejlő felhasználási lehetőségeiről. Szükségesnek véljük, hogy kollégáink figyelmét felhívjuk erre a tudomány, technika, a gazdasági, - sőt a mindennapi élet egyre több területén is lassanként nélkülözhetet­lenné váló eszköztárra. Magyarországon az eddigi nagyszámítógépes lehetőségek mellett a kutató­helyeken, az ipari fejlesztésben és alkalmazások­ban, felsőoktatási intézményekben kezdenek meg­jelenni a mikro- és asztali számítógépek. A hazai gyártmányú programozható kézi kalkulátorok is egyre több középiskolában bővítik az oktatói esz­közök tárát.

Véleményünk szerint itt az ideje, hogy ne csak az ún. hardver fejlesztés újabb eredményeiről kap­janak információt a fizikusok és fizikatanárok, hanem a felhasználó szempontjából sokszor még fontosabb szoftver problémáknak is nyisson a lap rovatot. Természetesen nem általános, vagy tisz­tán alkalmazott matematikai szempontból, ha­nem kifejezetten fizikára orientált nézőpontból. Sok érdekes és fontos kérdés vethető itt fel: nagy­terjedelmű elméleti numerikus számítások; a prog­ramozható műszercsaládoknak a kutatásba való bevezetése; a mérési adatok gyűjtésének, kiértéke­lésének gépi lehetőségei; a fizika számítógéppel támogatott oktatása stb. Ez utóbbi alkalmazási lehetőség napjainkban különösen fontos. Szen­vedélyes viták folynak arról, hogy mire jók és mire nem jók ezek a gépek, mi a szerepük, előnyük és hátrányuk az oktatásban. Egy azonban egészen biztos, ezek az eszközök évről évre elképesztő méretekben szaporodnak, képességeikben fejlőd­nek, áruk olcsóbbodik és egyre többek számára lesznek elérhetők. E fejlődést megállítani nem lehet. Meg kell tehát tanulnunk ezekkel az eszkö­zökkel élni és kimunkálni az oktatásban való fel­használásuk pedagógiailag és szakmailag leghaté­konyabb módszereit.

Ezért tartjuk fontosnak, hogy a lapban rend­szeresen megjelenő számítástechnikai rovat indul­jon. Ezzel nem az a célunk, hogy az itthon kap­ható, hozzáférhető eszközök műszaki leírását, szer­kezeti megoldását ismertessük, ugyanúgy a szál­lító által kiadott gépkönyvekben, felhasználási utasításokban foglaltakkal sem kívánunk foglal­kozni. A fizikában lehetséges felhasználásról sze­retnénk egyre több tájékoztatást, módszert és öt­letet ismertetni, de ugyanakkor a gépi számítások sajátos viszonyaira, a numerikus munka nem várt buktatóira, a programozás és szoftver-készítés egyes fontos kérdéseire is ki szeretnénk térni. Re­méljük, hogy egyre több kollégánk fogja osztani nézetünket, hogy a gépek értelmes felhasználása kifejezetten feltételezi a problémákban levő fizikai alapgondolat, a használandó modellek, törvények és a megoldás tervszerű, valamilyen szempontból optimális útjának megkeresését. Az algoritmikus gondolkozás nem szegi szárnyát szükségképpen a zseniális intuícióknak, hanem éppenséggel szár­nyakat adhat a tehetségnek az emberi agy elfára­dása miatti korlátok legyőzéséhez.

Várjuk tehát kartársaink és olvasóink reflexióit és beszámolóit, írásaikat saját eredményeikről. Fórumot akarunk biztosítani a számítástechnikát alkalmazó fizikusoknak, akár nagyszámológépet használóknak, akár zsebkalkulátorok segítségével fizikát oktatóknak. Arra kérjük olvasóinkat, írják meg, milyen számítástechnikai kérdésekről olvas­nának szívesen ismertetőt, összefoglaló cikket. Igyekezni fogunk a számítástechnikában járato­sabb kollégáink, vagy más felkért szakemberek közreműködésével igényeiket kielégíteni.

Indításként ebben a számban hazailag gyártott programozható kalkulátornak a középiskolai fi­zikaoktatásban lehetséges alkalmazásaiból adunk ízelítőt. Mint fentebb már említettük, észrevéte­leiket, javaslataikat és közreműködésüket várjuk. Ez utóbbiakhoz szól kérésünk a különböző szerzők eredményeinek könnyebb felhasználhatósága érdekében. Beszámolójukat, kéziratukat a következő szerkezetben készítsék el:

  1. a felhasználás szakmai és pedagógiai célja,
  2. a probléma egzakt megfogalmazása,
  3. a felhasználandó fizikai modellek) és tör­vény(ek),
  4. a megoldás folyamatábrája és algoritmusa,
  5. a program futtatási utasítása,
  6. a programtár listája,
  7. az adattár (regiszterek) tartalma,
  8. mintapéldák,
  9. különleges esetek diszkussziója, az alkalmaz­hatóság határai.