Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1998/2. 61.o.

SZILÁRD LEÓ ISKOLÁI

Radnai Gyula
ELTE, Általános Fizika Tanszék

Pesten, nem messze a Városligettől, a Szondy és a Rippl-Rónai utca sarkán áll egy három emeletes, neogót stílusú épület. Alaprajza L alakú, mindkét utcáról van bejárata. Alpár Ignác tervei szerint épült, épp száz éve, abban az évben, amikor Szilárd Leó megszületett.

Amikor megépült, Budapest legtágasabb középiskolája volt. Gyönyörű belső térkiképzése, szélesen kanyargó lépcsői ma is rabul ejtik az ámuló látogatót. Gazdagságot, jó módot sugárzott, a századforduló Terézvárosának bi­zakodó hangulatát. Elődje, a néhány évvel korábban épült pozsonyi főreál mintha csak előtanulmány lett volna Alpár Ignác életművében ehhez a munkához. Tervezéskor állan­dó kapcsolatot tartott az ideiglenes épületben működő, de már akkor is híres iskola tanáraival, kikérte véleményüket, meghallgatta kívánságaikat. Így a végül elkészült épület nemcsak építészetileg, de funkcióját tekintve is nagyon jól sikerült. 15 osztályterem, 4 rajzterem, kémiai, fizikai, természetrajzi, mértani előadóterem, kémiai, fizikai, termé­szetrajzi, földrajzi, rajzi, történelmi, mértani szertár, ifjúsági és tanári könyvtár, több kisebb és egy nagy tanári szoba, tanácsterem, orvosi rendelő, várószoba a szülőknek, négy "szolgalakás", egy ötszobás igazgatói lakás, összesen 139 kisebb-nagyobb helyiség ... A 250 m2-es tornaterem számá­ra külön épület készült.

A fizika tanítása szempontjából is kivételes helyzetbe került az iskola: megkapta az 1896-os milleniumi kiállí­tásra Eötvös Loránd, Klupathy Jenő és Bartoniek Géza által összeállított demonstrációs eszközkészletet.

Az iskola vezető fizikatanára, Balog Mór maga is szen­vedélyes eszközkészítő volt. Eredetileg szobrásznak ké­szült, s csak a tanári hivatás iránti leküzdhetetlen vágy vezette a természettan-ábrázoló geometria szakos tanári pályára. A geometria tanításához bonyolult testek gipsz­modelljeit készítette el, melyet a műegyetemen is hasz­nált Tötössy Béla professzor. Az 1900-as párizsi világkiál­lításon bronzérmet szerzett modelljeivel.

A legfontosabb: az új épületben két önálló laboratóri­um működött: az egyik kémiából, a másik fizikából. Mintegy a pozsonyi főreál bevált hagyományait követve Balog Mór bevezette a tanulók önálló kísérletezését a laboratóriumban. Hogy még több tapasztalatot szerezzen, 1903-ban kormánysegéllyel Németországba utazott, s ott hetekig tanulmányozta a fizika-szertárakat és a tanulók fizikai gyakorlatait.

Amikor 1910 őszén tanítani kezdte a 12 éves Szilárd Leó­nak a fizikát, már gyakorló tanárjelöltek jártak hozzá taníta­ni tanulni. A tantárgy neve természettan, az osztály létszá­ma 52 volt. Ezt követte a következő tanévben a fizikai föld­rajz, mely a meteorológiába és a csillagászatba vezette be a tanulókat a hőtan és a mechanika segítségével. A "Physikai és mathematikai földrajz” című igényes, színvonalas és didaktikailag is kiváló tankönyv szerzője Balog Mór volt.

Szilárd Leó mégsem csak Balog Mórtól tanult fizikát. Érdeklődését egy másik könyv keltette fel, melyet mér­nök édesapjától kapott ajándékba: ez a könyv a sors sze­szélye folytán éppen 1910-ben jelent meg "Az elektro­mosság elmélete és gyakorlati alkalmazásai" címmel. Zemplén Győző műegyetemi tanár írta, intelligens, de nem szakképzett felnőttek számára. A magyar nyelvű ismeretterjesztő irodalom kiváló alkotása olyan nagy ha­tással volt a 12 éves Szilárd Leóra, hogy elhatározta, 10 éves öccsével együtt megismétlik az összes kísérletet, amit csak leírt Zemplén Győző. A koraérett gyerek és a jó tollú fizikus virtuális találkozása úgy tűnik véglegesen meghatározta Szilárd Leó pályáját.

Matematikára ebben az időben Juvancz Ireneusz taní­totta Szilárd Leót, aki egyben osztályfőnöke is volt. Ismét egy szerencsés találkozás: Juvancz Ireneusz tehetséges fia­tal matematikus volt, aki 1900-ban megnyerte az Eötvös versenyt s emellett kiváló érzéke volt a tanításhoz! Nem akármilyen iskola lehetett az, ahol tankönyvszerzők és volt versenynyertesek tanították a fizikát és a matematikát.

A középiskolákban akkor a fizika igényes tanítása az utolsó két évben folyt, a főreál iskolákban legalább heti 4-4 órában. Volt is, lehetett is mit tanulni ilyen óraszám­ban, matematikával is kellően felvértezve .... Leginkább ekkor kapcsolódtak be a matematikából tehetséges tanu­lók a Középiskolai Matematikai Lapok feladatmegoldó versenyébe. Akit magával ragadott a matematika és a versenyzés kettős szenvedélye, hihetetlen teljesítmények­re volt képes ebben a két utolsó középiskolai évben.

Szilárd Leó 1914-ben lett 16 éves, azonban ekkor kitört a világháború. Ekkor hagyta abba Rátz László a Középis­kolai Matematikai Lapok kiadását. Szilárd Leó szerencsét­lenségére Juvancz Ireneusz is elment az iskolából: a Min­tába hívták meg tanítani ....

Igaz, a fizikát még Balog Mór tanította, s a matematika tanára ellen se lehetett szakmai kifogást emelni: Rados Ignác Bolyai János Appendixének egyik fordítója éppen akkoriban fejezte be Paul Stäckel Bolyai-monográfiájá­nak fordítását, amikor átvette a matematika tanítását és az osztályfőnökséget Szilárd Leóék 36 főre fogyott osztályá­ban. Úgy tűnik azonban, hogy az 57 éves Rados Ignác már nem tudott olyan közel kerülni a 16 éves kamaszok­hoz, mint a 12 éves fiúkhoz a velük kirándulgató, jóval fiatalabb tudós, Juvancz Ireneusz. Tény az, hogy Szilárd Leó sok évvel később, egy tv-interjúban meglehetősen negatívan nyilatkozott róla.

A fizikatankönyvet, amiből Balog Mór tanított a főreál VII. és VIII. osztályában, Kovács Zoltán írta. Kovács Zol­tán a győri főreál tanára volt, Arany Dánielt követte a fizikatanári székben. Eötvös Loránd tanítványa és nagy tisztelője - a keramikus Kovács Margit édesapja! - szakmailag korrekt, a kor igényeinek megfelelő fizikakönyvet írta. Elképzelhető persze, hogy Szilárd Leó igényei előbb­re jártak. Balog Mór volt annyira jó tanár, hogy erőszakkal nem avatkozott be Szilárd tehetségének kibontakozá­sába. Szilárd tudása ekkor már jóval felülmúlta a többie­két, társasága, barátai sem iskolatársai közül kerültek ki ....

Szilárd L. érettségi bizonyítványának fotója

A háborúba ájult ország pedig csak lassan ébredezett abból az eufórikusan lelkesedő állapotából, amivel el­kezdte "igazságos" harcát. Szilárd iskolájából is önként bevonult néhány tanár, másoknak fiúk, fiaik voltak kinn a harctéren. Szaporodtak a hősi halottak, köztük volt Rados Ignác fia is. Az iskola igazgatója abba halt bele, hogy mindkét fiát elvesztette. Szilárdék osztályának nagyobbik része hónapokkal korábban "hadi érettségit" tett, s ment egyenesen a háborúba. Szilárd Leó 1916. júni­us végén, a normális időben, jelesen - ma így monda­nánk, kitűnően - tette le az érettségit.

Károly Ireneusz József, az akkor 25 éves Mathematikai és Physikai Társulat alelnöke 1916-ban nagy összegű ala­pítványt tett. "Az alapítvány kamatai a fizikai ismeretek mélyítésére fordíttassanak oly céllal, hogy szellemben és oly körülmények között, mint az a matematikai verse­nyeknél szokásos. Legyen Mathematikai és Physikai Tár­sulatunk kebelében nemcsak mathematikai, hanem physikai tanulóverseny is.” 1916. november 11-én tartották meg az első fizikai Eötvös tanulóversenyt.

1. feladat: Ha a Naprendszerünknek anyageloszlásban hű mintáját

képlet

arányban (úgy, hogy abban a Földnek a Naptóli távola kb. 1 m legyen) elkészítenők, mekkora volna e mintában az évnek tartama?

2. feladat: Milyen adatok ismeretére van szükségem, ha Daniell elemekkel izzított 1 wattos lámpám világítási költségeit akarom megállapítani?

A feladatokat kitűző és a megoldásokat elbíráló bizott­ság elnöke Eötvös Loránd, tagjai Bartoniek Géza és Miko­la Sándor voltak. Összesen 14 versenyző adott be dolgo­zatot, ami elég kevés, de hát folyt a háború, s abban az évben matematikából is csak 27 volt a beadott dolgoza­tok száma. Nem akárkik írták azonban ezeket a dolgoza­tokat! Idézzük a korabeli jegyzőkönyvet:

"A dolgozatok átvizsgálása során a bizottság örömmel állapítja meg, hogy az I. physikai tanulóverseny jó ered­ménnyel végződött. A versenyzők megmutatták, hogy a középiskolában szerzett ismereteiket fel tudják használni és így megfeleltek a feladatok kitűzésében megnyilvánuló intentióknak.

Az átvizsgált 14 dolgozat közül Jendrassik György, Kornfeld Albert1 és Szilárd Leó dolgozata tűnik ki. Jend­rassik és Szilárd a kitűzött első feladatot a középiskolá­ban szerzett ismereteik alapján egészen helyesen oldották meg; a második feladatot Jendrassik a fődolgokban he­lyesen fogta fel, de nem oldotta meg teljesen, Szilárd fi­gyelme pedig e feladat megoldása közben a fődologról mellékdolgokra terelődött el. Kornfeld az első feladatot nagyobb körű ismeretekről tanúskodó - az előbbiektől elütő - módszerrel helyesen oldotta meg azonban a má­sodik feladat lényegét nem ismerte fel.

Ezek alapján a bizottság javasolja, hogy az I. Károly Irén díj Jendrassik Györgynek, a budapesti VIII. kerületi főreálban Koren Dénes tanítványának, a II. Károly Irén díj Szilárd Leónak, a budapesti VI. kerületi főreálban Ba­log Mór tanítványának ítéltessék oda; javasolja továbbá a bizottság, hogy Kornfeld Albert dicséretben részesüljön."

Jendrassik és Kornfeld kiváló mérnökök lettek, Szilárd pedig korunk egyik leginvenciózusabb tudósa, akinek statisztikus fizikai, termodinamikai, atomfizikai és biofizi­kai kutatásai jelentős hatást gyakoroltak századunk fizikájára és fizikusaira. Valóban a fizika avatott mesterévé nőtt, és még azt a tulajdonságát is előnyösen tudta fel­használni, hogy "figyelme a feladat megoldása közben a fődologról mellékdolgokra terelődött el".

Említettük, hogy Zemplén Győző könyve terelte a 12 éves Szilárd Leó érdeklődését a fizika felé. 1916 őszén, amikor Szilárd a fizikai versenydolgozatot írta, Zemplén Győző már nem élt: júliusban, 37 évesen elesett az első vi­lágháborúban. Az élet új iskolát nyitott Szilárd Leó számára.

____________________

1 Később Kóródi Albert (1898-1995) lásd Fizikai Szemle 1995/231