BOROS JÁNOS (1912-1991)

Hartmann Ervin
MTA Kristályfizikai Kutatólaboratórium

Békéscsabán született 1912. november 30-án, vasutas családba. A békéscsabai evangélikus gimnáziumban érettségizett, színjeles eredménnyel. Egyetemi tanulmányait 1931-ben, Szegeden kezdte meg. Riesz Frigyesnél kollokvált dicséretesen differenciál- és integrálszámításból. Analitikai geometriát, majd csoportelméletet Kerékjártó Bélától tanult. Kalmár László ismertette meg a halmazelmélettel. Matematikát hallgatott Haár Alfrédnál is. Első egyetemi szintű fizikai ismereteit Fröhlich Pál kísérleti természettan tárgyából kapta. Mechanikát, termodinamikát és kvantumelméletet Bay Zoltántól tanult. Az anyagismerettel Náray Szabó István ismertette meg. Gyulai Zoltánnál, akinek később három évtizedre munkatársa lett, először a "Katód és csősugarak", majd a "Fényelektromosság és lumineszcencia", végül a "Rádioaktivitás" tárgyat hallgatta. Jellemző széleskörű érdeklődésére, hogy az első évben Sík Sándor "Magyar irodalom a XIX. században" című tárgyat is felvette.

1937-től 1940-ig kutató-ösztöndíjas gyakornok a debreceni fizikai intézetben. Közben, 1938-ban bölcsészetdoktorátust szerez fizika főtárgyból, ugyanott. 1940-től már díjas gyakornok és c. tanársegéd. Debrecenből 1941-ben Gyulai Zoltánnal együtt a kolozsvári fizikai intézetbe megy. 1942 októberétől 1944 májusáig a prágai Károly Egyetemen van tanulmányúton B. Gudden professzor mellett. 1946-47-ben a műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán a fizika tanszék teendőit, mint helyettes tanár látja el. Dékáni engedéllyel 1945-47-ben Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba is bekapcsolódik, lumineszcencia és fényelektromos vizsgálatokat végez fehérjéken. Magántanári próbaelőadását a BME Mérnöki Karán 1950-ben tartja meg. "A félvezető kutatás néhány problémája" címmel, mely írásban is megjelenik a Fizikai Szemlében [1]. A fizikai tudomány kandidátusa fokozatot tudományos munkássága alapján 1952-ben kapja meg. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást vezeti. Mint tudományos főmunkatársa kerül nyugdíjba 1973-ban. A fizikus közéletben azonban haláláig részt vett. 1988-ban a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még vállal műhelyvezetést.

Első pályadíj-nyertes dolgozatát még mint egyetemi hallgató írta meg 1934-ben Szegeden "Nagy nyomások okozta merevülések megszünése természetes NaCl kristályokon" címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadását 1935-ben a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében "Merevült kősó elektromos vezetése" címmel tartotta meg. Ugyanebben az évben jelenik meg közös dolgozatuk "Elektrische Ausmessung der Erholung verfestiger Steinsalzkristalle" címen a "Zeitsehrift für Physik"-ben [2]. Szegedhez kapcsolódnak a Rockefeller-alapból beszerzett eszközökkel végzett vizsgálatai is, melyekről az MTA III. Osztályának 1937 májusi ülésén számol be, "Ion vezetés vékony kristályrétegekben" címmel. A beszámoló mind magyarul, mind németül megjelenik [3-4]. A prágai egyetemen végzett munkájából készült cikk "Elektrische und optische Eigenschaften von VanadiumpentoxydKristallen" csak a háború után jelenhetett meg [5.]. Cikkeire - többek között - F. Seitz, A. Smekal, P. L. Pratt hivatkozott. Műszaki egyetemi működése során számos esetben volt szakértője és tudományos tanácsadója különböző vállalatoknak és intézményeknek. Cukorrefraktométerek hitelesítésére alkalmas folyadékok törésmutatójának meghatározása épp úgy érdekelte [6], mint az áramlási sebesség mérése hőérzékeny fémoxiddal (termisztorral) [7]. Utolsó munkáinak egyikében pedig elektromos térben megszilárdult szintetikus gyanták fizikai tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozott [8].

Összesen 34 közleménye jelent meg.

[1] Boros J., Fizikai Szemle, 2, 34-37 (1952)
[2] J. Boros - Z. Gyulai, Zeitschrift f. Phys., 96 355-358 (1935)
[3] Boros J., MTA Mat. és Természettud. Értesítője, 56, 655-670 (1937)
[4] J. Boros, Zeitschrift f. Phys., 108 162-167 (1938)
[5] J. Boros, Zeitschrift f. Phys., 126, 721-724 (1949)
[6] Boros J. - Vavrinecz G., Élelmezési Ipar 7, 167-172 (1953)
[7] Boros J., Hidrológiai Közlöny, 36. 166-169 (1956)
[8] Boros J. - Dávid P. - Hartmann E. - Jeszenszky B. Malicskó L. - Szomor P., Acta Periodica Polytechnica, 16 153-174 (1972)

__________________________

1991. január 29.-i temetésén az ELFT és a volt munkahelye nevében is búcsút vettek tőle.