DÍJAK 1950-1990

Makra Zsigmond
Budapest

Kossuth-díj (1948-)

1948: Ernst Jenő, az izomműködés fizikájára vonatkozó kutatásaiért, Gombás Pál, az atomfizikai többtestprobléma kutatásáért, Öveges József, a fizika tanítása terén elért eredményeiért.
1949: Novobátzky Károly, relativitáselméleti eredményeiért.
1950: Gombás Pál és Neugebauer Tibor, elektronfizikai kutatásaikért, Winter Ernő, elektroncső kutatásaiért.
1951: Bárány Nándor, "honvédelmi szempontból nagy jelentőségű munkájáért", Budó Ágoston és Kovács István, molekulaspektroszkópiai eredményeikért, Jánossy Lajos, a kozmikus sugárzás kutatása terén elért eredményeiért.
1952: Selényi Pál, optikai és szilárdtestfizikai eredményeiért, Simonyi Károly, a gyorsítóépítés terén elért eredményeiért, Szalay Sándor, urándúsulási vizsgálataiért.
1953: Budincsevics Andor, elektroncső fejlesztéséért, Gyulai Zoltán, kristályfizikai kutatásaiért, Huszka Ernőné, a fizika tanításában elért eredményeiért, Novobátzky Károly, a kvantummechanika alapkérdéseinek vizsgálatáért, Winter Ernő, elektroncsőfejlesztési, különösen katódfejlesztési munkájáért.
1954: Millner Tivadar, a wolfram-kutatás és technológia terén elért eredményeiért, Renner János, a gravitációs alaphálózat mérésével kapcsolatos munkásságáért, Vermes Miklós, a fizika tanítása terén elért eredményeiért.
1955: Dallos András és Fried Henrik, speciális mikrohullámú elektroncsövek fejlesztéséért, Marx György, a relativitáselmélet és a részecskefizika terén elért eredményeiért.
1956: Ernst Jenő, az izomműködés kutatása terén elért eredményeiért, Tury Pál, a GK jelű wolfrámanyag kidolgozásáért, valamint a molibdénhuzal hazai gyártásának megvalósításáért.
1957: Egyed László, "Geofizikai alapismeretek" és "A Föld fizikája" című könyvéért.
1958: Bayer István, a fizika tanítása terén elért eredményeiért.
1959: Bodó Zalán, Szép Iván és Szigeti György, a lumineszkáló anyagok és a félvezetők kutatása terén elért eredményeikért.
1961: Tarján Imre, kristályfizikai kutatásaiért.
1962: Pál Lénárd, reaktorfizikai kutatásaiért.
1963: Kiss István, a mesterséges radioaktív izotópok előállítására irányuló kutatásaiért, Náray Zsolt, a hazai magfizikai méréstechnika fejlesztésében elért eredményeiért.

1965: Fenyves Ervin, a kozmikus sugárzás kutatása terén elért eredményeiért, Gáspár Rezső, kvantumkémiai eredményeiért.
1966: Gyulai Zoltán, kristályfizikai kutatásaiért, Kovács Zoltán és Zátonyi Sándor, az új általános iskolai fizika-tankönyvért.
1970: Detre László, a változó csillagok vizsgálatában elért eredményeiért, Nagy Elemér, fémfizikai eredményeiért, Millner Tivadar, wolfrám-kutatásaiért.
1973: Barta György, a Föld mágneses és gravitációs terének vizsgálatáért, Bánki Ferenc, Binder Gyula, Bogdány János, Iványi Gyula, Lukács József, Sándory Mihály, a TPA számítógép megalkotásáért, Demeter Károly, Molnár József, Oldal Endre, Ortó József, a fényforrásgyártás fejlesztéséért.
1975: Besskó Dezső, Hegyessy Géza, Lisziewicz Antal, a száloptika hazai gyártásának megindításáért, Gyarmati István, termodinamikai eredményeiért, Kuti Gyula, a proton kvarkmodelljének kidolgozásáért.
1978: Gyimesi Zoltán, Szabó Ferenc, Szatmáry Zoltán, reaktorkutatási eredményeikért, Szalay Sándor, atommagfizikai eredményeiért, valamint iskolateremtö munkásságáért.
1980: Almási Lajos, Biri János, Somlai László, Somogyi Gyula, Szabó László, számítógépes adatgyűjtő és szabályozó egységek kifejlesztéséért, Menyhárd Nóra, Sólyom Jenő, Zawadowski Alfréd, elméleti szilárdtestfizikai kutatásaikért.
1983: Csikai Gyula, neutronfizikai kutatásaiért, Náray Zsolt, Papp István és Sebestyén János a hazai számítástechnika megalapozásáért.
1985: Fehér István (egy hét személyből álló együttes tagjaként) az atomerőmű sugárvédelmi rendszerének kidolgozásáért, Sámonyi Károly, "A fizika kultúrtörténete" című művéért, Tarján Imre, kristályfizikai és biofizikai eredményeiért, valamint oktatói és tudományszervezői munkásságáért.
1986: Apáthy István, Gschwindt András, Hetényi Tamás, Reidl Richárd, Szabó Ferenc, Szabó László, Szalai Sándor, Szegő Károly, a VEGA űrszonda műszereinek megalkotásáért.
1988: Berényi Dénes, az atomi ütközések vizsgálatáért, Boda János, Ferenczi György, Horváth Péter, egy új félvezető anyagvizsgálati módszer kidolgozásáért.

1991: Szalay A. Sándor, az Univerzum nagyléptékű szerkezetének kutatásában elért eredményeiért.

Az Eötvös-érem az Eötvös Loránd Fizikai Társulat legmagasabb, a kutatási eredmények mellett az oktató, a tudományszervező és a társulati munkának is szóló elismerése. Figyelemreméltó, hogy a díjazottak között több középiskolai tanár is van. A szép érem (a Fizikai Szemle 1973 évi hatodik számának címlapképe) Buza Barna szobrászművész alkotása.

A Társulat 1974 óta adományozza az érmet, Varga Imre alkotását a fizikai gondolkodás terjesztéséért.

1974: Öveges József és Simonffy Géza
1975: Kunfalvi Rezső
1976: Maróti Lajos
1977: Sas Elemér
1978: Kulin György
1979: Károlyházy Frigyes
1980: Simonyi Károly és Pető Gábor Pál
1981: Abonyi Iván
1982: Rubik Ernő
1983: Jeges Károly
1984: Hunyadi Ilona
1985: Páris György és Zámori Zoltán
1986: Jéki László
1987: Vermes Miklós
1988: Kiss Dezső
1989: Radnai Gyula
1990: Turi Istvánné

A Társulat 1961-ben díjat alapított a kiemelkedő munkát végző fizikatanárok kapják a tanári szakcsoportok javaslata alapján. A díjat Mikola Sándorról (1871-1945), az MTA rendes tagjáról, a fasori evangélikus gimnázium tanáráról nevezték el. A díjhoz 1982 óta Mikola-érem is jár, Renner Kálmán szobrászművész alkotása.

1961: Vermes Miklós
1962: Bodócs István
1963: Levius Ernő
1964: -
1965: Varga Zoltán
1966: Hegyi Lajos
1967: Simon László
1968: Huszka Ernőné, Madas László
1969: Csekő Árpád, Ronyecz József
1970: Wiedemann László, Nagy János
1971: Lang Jánosné, Holics László
1972: Bánkuti Sándor, Bellay László
1973: Cseh Géza, Kovács László
1974: Kugler Sándorné, Kunos András
1975: Dézsi Zoltánné, Hargitai Sándor
1976: Nagy Mihály, Horváth Margit
1977: Bakányi Márton, Simai Margit, Kuti István
1978: Kiss Lajos, Nagy Márton, Mezei Mihály
1979: Arany Tóth László, Sinkó Pál, Szekeres János
1980: Moór Ágnes, Zsudel László, Sebestyén Zoltán
1981: Boros Dezső, Tóth Eszter, Samu Gyula
1982: Páhán István, Kiss Katalin, Mravik Mihály
1983: Kovács Mihály, Szombathy István, Vitályos Sándor
1984: Légrádi Imre, Pintér Lajos, Rónaszéki László
1985: Kocsis Vilmos, Vastagh György, Orbán Dénes
1986: Hídvégi Aladár, Miskolczi Józsefné, Smidéliusz Zsuzsa
1987: Mascher Jenő, Szerdi János, Gergely Péter
1988: Blészer Jenő, Baranyi József, Zátonyi Sándor
1989: Németh Gyula, Szucsán András, Schreiner Mihály
1990: Kertész Béla, Mérei Mária, Ősz Győrgy
1991: Plósz Katalin, Jurisits József, Kerek Imréné

_____________________________

*A Szerző megjegyzése: Egy évvel ezen dolgozat előadása után, 1982-ben jött meg a hír, hogy a “kutyaugatott" Otaniemi-ben - a rézsínek antiferromegnetikusan rendeződtek 100 nanokelvin alatt.