HEISENBERG ÉS AZ ATOMBOMBA

1945 augusztusában a hirosimai bomba ledobása után Angliában lehallgatták az őrizetben lévő német atomfizikusok beszélgetéseit a Farm Hallban. A Farm Hall dokumentumok közelmúltbeli közzététele, majd Szudoplatov szovjet tábornok visszaemlékezéseinek (Fizikai Szemle 1994/9) megjelenése után ismét felújultak a viták arról, mit tudtak a második világháború alatt az atomfegyver fejlesztésén dolgozó országok egymás erőfeszítéseiről, eredményeiről. Az egyik sokat vitatott kérdés az, vajon személyesen Werner Heisenberg és vezetésével a német szakemberek teljes erőbedobással dolgoztak-e a bomba létrehozásán vagy lehetőségeik szerint szabotálták azt.

Teller Ede így foglalta össze véleményét a Fizikai Szemle 1994/9 számában közölt előadásában (359. oldal, kiemelések az eredetiben): "Azt állítom, Heisenberg nem csak mondta Bohrnak: - "Remélem, nem sikerül," hanem komolyan nem is dolgozott rajta. Ő úgy csinált, mintha dolgozott volna. Ő szabotált... A nácik a legjobb emberre bízták az atombomba kifejlesztését, és éppen azért, mert ő volt a legjobb, és mert ismerte a nácikat, az atombombán nem dolgozott igazán." (Bohr és Heisenberg említett, félreértésekhez vezető találkozását Marx György tárgyalja részleteiben a Szemle ugyanezen számában a 377. oldalon, Elisabeth könyvét bemutatva.).

Az 1970-es években több kiadásban jelent meg Budapesten Radó Sándor földrajztudós "Dóra jelenti" című visszaemlékezés kötete. Radó 1936 és 44 között Svájcban egy szovjet hírszerző egységet vezetett, a szovjet hadsereg ezredese volt. A háború után a Szovjetunióban meghurcolták, 1955-től élt Budapesten. A hazai térképészet vezető személyisége lett, Kossuth- és Állami-díjas. Könyvének 204. oldalán az alábbiak olvashatók: "Ekkoriban, körülbelül 1942. július közepén sikerült megszereznünk az első értesüléseket arról, hogy a németországi laboratóriumokban uránmaghasadással kísérleteznek, ami köztudomásúan lépcsőfok az atombomba előállításához. A Központ vezetősége külön köszönetet mondott mindazoknak a munkatársaknak, akik részt vettek a hadászatilag rendkívül fontos tudományos híranyag megszerzésében."

1978-ban, egy a német atomprogramról tervezett cikkhez adatokat gyűjtve arra kértem Radó professzort, ha lehetséges, részletezze az idézett információt. Válaszul az itt reprodukált rövid levelet kaptam tőle. Radó Sándor véleménye teljesen azonos Teller Edéével. Biztosak lehetünk abban, hogy megállapításaik nem azonos forrásokból származnak s bár ma már nem állapítható meg, Radó mire alapozta véleményét, álláspontja mindenképpen a Teller-féle álláspont független megerősítésének tekinthető.

közreadja:
Jéki László