FIZIKA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS EURÓPÁBAN

Kroó Norbert
az Európai Fizikai Társulat elnöke

A modern fizika bölcsője Európában ringott és számos területen egy átmeneti visszaesés után Európa újra vezető szerepet vívott ki magának a tudományos kutatás területén folyó nagy nemzetközi versenyben. Mivel a gazdasági fejlődés egyik motorja a műszaki fejlődés, ez pedig csak fejlett tudományos bázison képzelhető el, Európában jó esélye van gazdasági súlyának növelésére. Ehhez azonban az egész kontinens erőforrásaira - elsősorban szellemi erőforrásaira - szükség van.

Az európai fizika, illetve fizikusok felelős ge ebben a folyamatban nagy, nemcsak azért mert a modern fizika alapjai kontinensünkön születtek vagy mert az olyan meghatározó személyiségek mint Max Planck, Werner Heisenberg, Erwin Schrödinger, Niels Bohr, Paul Dirac, Maurice de Broglie, Enrico Fermi vagy Wigner Jenő, hogy egy néhányat említsek, európaiak voltak, hanem azért is, mert Európában a tudományos gondolkodásnak, a tudományos eredmények elismerésének hosszú hagyományai vannak.

A tudományos fejlődésben az elmúlt két emberöltő a fizika domináló szerepe jegyében telt el. Ennek objektív alapja a tudományterületünk meghatározó súlya a nagy felfedezésekben. A tranzisztor vagy az integrált áramkörök, a lézerek, a magenergia felszabadítása, és még hosszan folytathatnám a felsorolást, a fizika műhelyeiben születtek.

Az utóbbi néhány évben azonban egy másik jelenségre is fel kellett figyelnünk. Elsősorban gazdasági nehézségek miatt a tudomány támogatottsága csökkent, a fiatal generáció kevésbé vonzódik a tudományos kutatás felé, a tudomány társadalmi presztizse ugyancsak csökken. Ez a tendencia a fizikára talán még inkább vonatkozik mint más tudományágakra. Ennek többek között az az oka, hogy az új felfedezéseket a közvélemény új problémákkal, például a környezetszennyezés új formáival köti össze. A gyermekek pedig kevésbé lelkesednek a tudományért, mert azt hallják, hogy a fizika veszélyes, a technológia pedig antihumánus.

Mindezen nehézségek ellenére nem hiszem, hogy a fizika előtt sötét jövő áll. Tudományágunk már többször bebizonyította az adott helyzethez való alkalmazkodó képességét, ezt várom a közeli és a távolabbi jövőre vonatkozóan is. Természetesen azt nehéz lenne megjósolni, hogy mikor és milyen aranykorszak köszönt ránk. Kopernikusz, Einstein, Bohr vagy Heisenberg eredményei váratlanul jelentek meg és ugyanez újra előfordulhat. Lesznek hibás felismerések ugyanúgy ahogy a múltban is voltak, és lesznek véletlenszerű felfedezések is.

Eközben pedig a fizika változatlanul megmarad minden természettudományi ág fejlődésének alapja, e tudományágak pedig még az eddigieknél is nagyobb mértékben válnak a technológiai, sőt általánosabban a műszaki fejlődés motorjává.

Ezért is fontos, hogy az alaptudományok és a technológia közötti kapcsolat erősödjék, hogy az alapismeretek a gyakorlati problémák megoldásán fáradozóknak rendelkezésre álljanak. Az innováció egyre inkább tudományos alapokra épül. Ez a tendencia teljesen nyilvánvaló, például a mikroelektronikában, a biotechnológiában vagy az új anyagok területén, de a közeljövőben ez még I sokkal szélesebb körűvé válik. Eközben a kutatás egyre inkább globalizálódik, részben a megoldandó feladatok bonyolultsága, részben pedig a költségek növekedése miatt.

Ez arra kényszeríti az országokat, hogy külföldi partnereket találjanak és így osztozzanak a költségeken és a szükséges szellemi kapacitáson.

Európában különösen jó hagyományai vannak a tudományos együttműködésnek és ennek támogatására, illetve szervezésére elég jó infrastruktúra alakult ki. Ez az együttműködés egyre fontosabbá válik, mivel csak úgy maradhatunk versenyben a tudományos szuperhatalmakkal, elsősorban az Egyesült Államokkal és Japánnal, ha ezt az együttműködést, ezen belül a Kelet- és Nyugat-Európa közötti együttműködést erősítjük.

Az Európai Fizikai Társulat (EPS) több mint negyed századdal ezelőtt alakult meg, az Eötvös Társulat volt az egyik alapító tag. Az EPS már alakulása idején is ezt az együttműködést tűzte zászlajára. Akkor ez a nyugati országok együttműködése mellett a Kelet-Európával való hídépítést jelentette.

A Vasfüggöny leomlása és a nyugati integrációs törekvések felerősödése azonban új helyzetet teremtett. Európa térképén új önálló államok jelentek meg, bennük önálló tudományos törekvésekkel, ezen belül íij nemzeti fizikai társulatokkal melyek mindegyike jelezte már csatlakozási szándékát az Európai Fizikai Társulathoz. Zömük már felvételt is nyert e közösségbe.

A közép- és kelet-európai országokban folyó szerkezetátalakulási folyamatok még az általunk vártnál is nagyobb gazdasági nehézségekkel járnak. Ez természetesen kihat a tudományos kutatásokra is, melyeknek nehézségei még a gazdasági gondok növekedésénél is gyorsabban növekednek.

Úgy látom, hogy a régió kormányai felismerték e problémák mögötti veszélyeket, de képtelenek azokat egyedül megoldani. Ezért szükség van más országok és nemzetközi szervezetek támogatására is. Ez nemcsak a segítségre szoruló, hanem a segítő országok érdeke is, nemcsak a kontinens világméretű versenyképessége érdekében, hanem azért is, mert a természet nem szereti a nagy gradienseket, ezeket csökkenteni pedig csak közös erőfeszítéssel lehet.

Az Európai Fizikai Társulat is ki kívánja venni részét többek között - ezen probléma megoldásában is. Ehhez mindenekelőtt alkalmazkodnia kell az új Európa realitásaihoz. Különböző fórumokon már jó ideje vitatkoztunk arról, hogy tudnánk ezen feladatoknak jobban eleget tenni, hogy lehetne a tagság elvárásainak jobban megfelelni.

Egyik legnagyobb problémánk az volt, hogy míg a nemzeti tagtársulatok létszáma mintegy hetvenezer, egyéni tagjaink száma már hosszú ideje három és négyezer között ingadozott. Úgy gondoltuk, hogy a nemzeti egyesületek tagjait jobban be lehetne vonni a munkába, ha megkapnák lapunkat az Europhysics News-t és részt vehetnének a szakmai divíziók és csoportok munkájában, ami korábban csak az egyéni tagok számára volt lehetséges. Ezért egy új tagsági kategóriát vezettünk be, a “nemzeti társulati tag" kategóriáját, amit a Tanács tavaly márciusi krakkói ülésén fogadott el. Azt reméljük, hogy ez az aktív tagok fokozatos növekedéséhez vezet és az egyéni tagok száma sem fog lényegesen csökkenni.

Az EPS szakmai munkájának zöme a divíziókban és divízióközi csoportokban koncentrálódik. Javulást várhatunk ezen a területen, ha ezen csoportok beleszólását a társulati ügyekbe megnöveljük. Ezért megnöveltük súlyukat a Tanácsban. A nemzeti társulati tagok belépésével a divíziókba, ami nem jelenti a tagdíj megemelkedését, ugyancsak megerősödnek e testületek. Ez ugyanakkor remélhetőleg az aktív tagság megfiatalodását is eredményezni fogja.

Meg vagyok győződve arról, hogy Európának a fizika területén is egy jól szervezett, erős társulatra van szüksége, amely több mint egy tudós társaság, erős professzionális jelleggel is rendelkezik. Az Európai Unió, de más szervezetek is igénylik azt a szakértelmet, amelyet tagságunk képvisel és amelynek hasznosításától kölcsönösen előnyök várhatók. Ezért fordítunk nagyobb figyelmet az alkalmazott fizikára - és ezzel egyidejűleg természetesen az iparban dolgozó fizikusokra is. A már eddig is jól dolgozó Ipari és Alkalmazott Fizikai Akciós Bizottságunkat (ACAPPI) meg kívánjuk erősíteni és elindítottuk az “Európai Fizikus" cím odaítélése érdekében szükséges munkát, amitől ugyancsak azt reméljük, hogy egyes szakmai csoportok (például az orvosi fizika területén dolgozó kollégáink) otthonosabban fognak mozogni Társulatunkban.

Más olyan lépéseket is tettünk, amelyektől a társadalomban és tagságunk előtt való jelenlétünk erősödését várjuk. Ezek közül talán leglényegesebbnek diák mobilitási programunkat tartom, amely arra teremt lehetőséget, hogy egyetemi hallgatók egy évig terjedő időt más egyetemeken töltsenek el. Elsősorban Soros György nagyvonalú segítsége tette lehetővé Közép- és Kelet Európából jövő fizikus hallgatók nyugat-európai egyetemi tanulmányait e program keretében. Fontos körülmény, hogy ez nem az agyelszívás egyik módszere, mert határozottan véges időre, a tanulmányok meghatározott szakaszára vonatkozik.

A fizika oktatását fontos feladatnak tartjuk. A közelmúltban hoztuk létre azt a divízióközi csoportot amely Társulatunkban az oktatási feladatok letéteményese. Az angol tagegyesülettel (IOP) közösen adjuk ki azt a folyóiratot (European Journal of Physics) amely a fizika oktatására specializálódott.

Számos kapcsolatot építettünk ki más fizikus egyesületekkel (Amerikai Fizikai Társulat, Japán Fizikai Társulat stb.), továbbá nemzetközi szervezetekkel (UNESCO, OECD, ESF stb.) amelyek útján egy sor globális probléma megoldásában vehetünk részt.

Keressük a kapcsolatot a fizikához kötődő más európai egyesületekkel (csillagászat, optika, anyagtudomány, orvosi fizika stb.), valamint más tudományágak (kémia, biológia) egyesületeivel is.

Legfontosabb szakmai folyóiratunkat (Europhysics Letters) az angol, francia és olasz egyesületekkel mint társ-főrészvényesekkel együtt adjuk ki. A kiadvány szakmai népszerűsége egyre nő. Örömmel tudósíthatok arról; hogy a folyóirat egyik részvényese az ELFT.

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat egyébként az EPS alapító tagja. Nagy megtiszteltetésnek tekintem, hogy mint az ELFT korábbi elnöke is évekig képviselhettem a magyar fizikusokat ezen európai szervezetben és jelenleg mint az EPS elnöke tevékenykedhetek.

Európa napjainkban gyorsan változik. Ehhez először nekünk magunknak kell hozzáidomulnunk, hogy utána szervezeteinket is alkalmassá tegyük az új lehetőségek kihasználására. A következő generációk számára olyan igazi európai társulatot kell átadnunk, amely képes a folyamatos megújulásra, olyan új ötletek befogadására, illetve bevezetésére, amelyek erősítik az európai fizikát és ezen keresztül a formálódó egységes Európát.

Ezért azokat a változtatásokat és új hangsúlyokat, amelyeket az elmúlt években elfogadtunk az egységes Európa keretei között működő erős és széles körben elismert fizikus egyesület létrehozása érdekében tett fontos lépésnek tartom. Ez mindnyájunk számára fontos, hiszen hadd ismételjem - a Föld más régióival csak úgy tudunk versenyezni, ha kihasználjuk intellektuális erőforrásainkat, származzanak azok keletről vagy nyugatról, északról vagy délről.

A fiatal kutatókat, a kutatásért való lelkesedésüket, munkalehetőségeiket, továbbá annak lehetőségét, hogy szűk szakmájuknál szélesebb területet is megismerhessenek, vagy véleményükkel formáljanak a jövő tudománya érdekében kell segítenünk. Csak akkor van igazán értelme munkánknak, ha ezt a következő generációval együtt, elsősorban az ő érdekükben tesszük.

Magyarország már eddig is sokat adott a világ és Európa fizikájának. Erre esélyünk van a jövőben is, többek között az Európai Fizikai Társulat által teremtett keretek között. Az EPS várja a magyar fizikusok és egyesületünk az ELFT az eddigieknél is jobb együttműködését a fizika további felvirágoztatásában és ezen keresztül az új, egységes Európa létrehozásában.