AZ EÖTVÖS TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE

Az Eötvös Társulat 1995. szeptember 25-én tartotta évi küldöttközgyűlését. Ezen Kiss Dezső elnök áttekintette az elmúlt esztendő eredményeit. A gyűlés fényét emelte Kürti Miklós tiszteleti tagunknak és Lánczos Györgynek, Lánczos Kornél holocaustot egyedül túlélő magyar rokonának üdvözlése és felszólalása.

A közgyűlés TISZTELETBELI ELNÖKÉVÉ Választotta Csikai Gyulát, a Kossuth Lajos Tudományegyetem professzorát. Csikai Gyula a Magyar Tudományos Akadémia; az Európai Akadémia, a New Yorki Tudományos Akadémia tagja, az MTA Fizikai Osztályának alelnöke. Nemzetközileg kimagasló szinten műveli a tiszta és alkalmazott magfizikát, elsősorban a neutronfizikát. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértője. A hazai fizikai kutatások és fizikatanítás felemelkedéséért rendkívül sokat tett a Kossuth Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetőjeként, a Kossuth Egyetemen, a Művelődési Minisztériumban és az Akadémián betöltött magas beosztásai során, az Eötvös Társulat főtitkáraként és elnökeként. Tagjaink ismerik mély kísérleti fizikai érzékkel áthatott előadásait, írásait. Elnyerte a Fizikai Szemle nívódíját is. A megválasztás egyhangúan történt. Bízunk abban, hogy tiszteleti elnökként tovább segíti Társulatunk munkáját.

A közgyűlés új TISZTELETI TAGOKAT választott.

Harsányi János TISZTELETI TAGSÁGÁT a közgyűlés egyhangúan megerősítette. Harsányi János 1920-ban született Budapesten. Édesapja gyógyszerész volt. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult. Szeretve tisztelt tanára volt Renner János, Eötvös Loránd tanítványa és munkatársa, aki 1969-ben Társulatunk első Eötvös-érmét kapta. Harsányi János matematikából Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt nyert. 1950-ben hagyta el Magyarországot. Amikor az amerikai-szovjet leszerelési tárgyalások megindultak, szakmai segítségét kérték. Erre dolgozta ki a nem teljes információval rendelkező játékosok optimális stratégiájának elméletét. Neumann és Morgenstern alapvető könyve a játékelmélet közgazdasági alkalmazásairól 1944-ben jelent meg. Nem véletlen, hogy az elmélet továbbfejlesztői, köztük Harsányi János 50 évvel később, 1994-ben kapták meg a közgazdasági Nobel-díjat. Harsányi János életrajzát a Fizikai Szemle 1994. decemberi és 1995. szeptemberi számából ismerjük. Nobel-előadást az 1995. májusi szám közölte. 1995. május 15-én tartott előadást az Eötvös Társulatban. Neumann János egyetlen hazai elismerése az Eötvös Társulat tiszteleti tagsága volt. Méltónak éreztük, hogy nem egész 67 év múltán Neumann János művének folytatóját, Harsányi Jánost is tiszteleti taggá fogadjuk, mint olyant, aki Neumannt követve nagyot és eredetit alkotott a valóság racionális modellezése és e matematikai modellek gyakorlati alkalmazása terén.

Csonka Pál eredményes mérnök-nemzedék fiaként született 1934-ben Budapesten, itt volt fizikushallgató,

1956 sodorta el Amerikába. De kapcsolatban maradt a magyar tudománnyal. Moravcsik Mihály tanítványának vallja magát, nála doktorált. Magyar szerzőkkel közös tanulmányai jelentek meg. Az Oregoni Egyetemen az Elméleti Fizikai Tanszék vezetője lett. Munkáját a fizika széles körére kiterjedő fantáziadús érdeklődés, meglepő témák választása jelenti, a kozmológiától és a plazmáktól a gyorsítótechnikáig és a műsorszóró mesterséges holdakig. 1993-ban Fulbright Professzorként érkezett az SZKI-ba, majd tartózkodását (többek között gyermeke magyar iskola iránti lelkesedésétől támogatva) meghosszabbította. Bekapcsolódott a hazai tudományos közéletbe. Nagy és pozitív feltűnést keltett a Physics World kelet-európai számába írt, a magyar fizikát pozitívan elemző tanulmánya, amit a Fizikai Szemle 1995. szeptemberében közölt.

Fenyves Ervin sikeres kutatást folytatott a kozmikus sugárzás és a kísérleti részecskefizika területén. Már Jánossy Lajos hazatérése előtt Barnóthy Jenő mellett foglalkozott a kozmikus sugárzás müon-komponensének vizsgálatával. Később Jánossy Lajos mellett a senior kutató szerepét töltötte be. Számos kozmikus sugárzási mérést ily módon vagy ő iniciált, vagy segített a kivitelezésben és ellenőrizte a kísérleteket. A későbbiek során felismerve, hogy a kozmikus sugárzási vizsgálatok olyan nagy berendezéseket igényelnek, amelyekkel Magyarország nem rendelkezik, fokozatosan átállította a kozmikus sugárzási vizsgálatokat részecskefizikai vizsgálatokká. Ezt az tette lehetővé, hogy ehhez nem volt szükség gyorsító-berendezésekre, lehetett emulziós lemezeket besugározni szerencsésebb országok nagy gyorsítóin és “csak" a felvételek hazai kiértékelése maradt hátra. Meghatározó szerepe volt a hazai kísérleti részecskefizikai kutatások kifejlesztésében, a magyar részecskefizikai laboratórium megteremtésében. 3 évet töltött az Egyesített Dubnai Intézetben, mint annak igazgatója. Később Magyarországot képviselte a bécsi Atomenergia Ügynökségben. 1964-ben elhagyta Magyarországot és az Egyesült Államokba távozott. Jelenleg a dallasi Metodista Egyetem professzora. Utóbbi időben rendszeresen látogat Magyarországra, előadásokat tart, kapcsolatban van a hazai kutatókkal.

TÁRSULATI DÍJAK átadására is sor került.

Halász Tibor, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára kapta az EÖTVÖS ÉRMET. Nincs olyan általános iskolai tanár, aki ne ismerné, ne tisztelné Halász Tibort. 40 éve szerezte tanári diplomáját, 33 évet dolgozott a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, ott vezeti a Közoktatásfejlesztő Kutatócsoportot. Jelenleg az átjárható középiskola foglalkoztatja. Az elmúlt 20 évben 6 millió példányban fogyott el 14 könyve-tankönyve. Mintegy 100 tanár-továbbképző előadást tartott. Szerepe van abban, hogy a magyar 14 évesek természettudományos tudását világelsőként tartja számon a nemzetközi felmérés. Az Oktatásügy Kiváló dolgozója.

A Társulat PROMÉTHEUSZ-DÍJÁT Rósa Géza, a Paksi Atomerőmű Rt. ipari és biztonsági főosztályvezetője kapta a fizikai gondolkodás terjesztéséért. Rósa Géza nagyon sokat tett azért, hogy a fizika modern társadalom minden polgárához szóló üzenete nagyon széles körhöz eljusson. Fő munkaterülete, a sugárvédelem ma a közérdeklődés előterében áll. Könyvével, TV-műsorokkal, cikkeivel, előadásaival elsősorban az atomerőművek biztonságának és a sugárvédelemnek a reális-racionális megítélését tette közkinccsé. Mint a Tolna megyei Csoport elnöke, majd mint a Társulat főtitkára kiemelkedően sokat tett a tanárok és diákok körében végzett igényes tudományterjesztés érdekében.

A Társulat EÖTVÖS-PLAKETTJÉT Kiss Dezső elnök Pellet Sándornak, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet osztályvezetőjének adta át. Pellet Sándor a Társulat legrégibb, egyik legaktívabb csoportjának, a Sugárvédelmi Szakcsoportnak titkáraként példamutatóan aktív társulati munkát végez.

A Társulat TUDOMÁNYOS DÍJAINAK kiosztására is a közgyűlésen került. sor.

Lévai Péter, az MTA-RMKI tudományos főmunkatársa “Kollektív állapotok létrejötte nagyenergiás nehézion ütközések vizsgálata terén" elért tudományos eredményeiért NOVOBÁTZKY KÁROLY-DÍJAT kapott.

Raics Péter, a KLTE Kísérleti Fizikai Tanszékének docense “A neutron-reakciók hatáskeresztmetszet-mérési eljárásainak fejlesztése, alkalmazások témakörben" elért tudományos eredményei alapján SZALAY SÁNDOR-DÍJAT kapott.

Radnóczi György, az MTA-MFKI tudományos főosztályvezetője, “A vékonyréteg fizika és elektronspektroszkópia területén elért nemzetközileg kiemelkedő tudományos eredményeiért" kapta a SCHMID REZSŐ-DÍJAT.

Krasznahorkay Attila, az MTA-ATOMKI tudományos osztályvezetője a “Magspektroszkópiai vizsgálatok töltöttrészecske nyalábban" tárgykörben elért tudományos eredményei alapján kapta a SELÉNYI PÁL-DÍJAT.