SZÁMÍTÓGÉPES PÁRBESZÉD HOLLÓSI JÓZSEFFEL, A HIX ELINDÍTÓJÁVAL

Stílusosan, a számítógép-hálózatot kihasználva készült a következő beszélgetés Hollósi Józseffel, aki ma is New Yorkban, az USA-ban dolgozik. Hollósi 6 évvel ezelőtt, a kaliforniai Santa Cruzban kezdett asztrofizikát tanulni, amikor felmerült egy információt, híreket szolgáltató “számítógépes faliújság" gondolata. Az egyre több Amerikában tanuló magyar diákból álló baráti társaságban kezdte el azokat a programokat fejleszteni, amelyek ebben az évben már tízezer olvasónak szolgáltatnak százoldalnyi információt naponta. (Frei Zsolt)

FSZ: Mikor, és hol indult a HIX?

Hat évvel ezelőtt Kaliforniában tanultam csillagászatot, több barátom pedig az USA keleti partján volt diák. Egymással főleg számítógépen tudtuk tartani a kapcsolatot a telefondíjak az akkori zsebünkhöz képest elég drágák voltak, míg az Internet az egyetemeken ingyen volt. Ekkor jutott eszünkbe, hogy ha mi egymás között ilyen jól tudjuk a hálózatot használni, akkor jó lenne ebbe másokat is bevonni, és ötleteket, hasznos információkat megosztani egymással - így indult a TIPP, körülbelül 100 olvasóval, akik többségükben Egyesült Államokban tanuló magyar diákok voltak.

A lista nagyon gyorsan bővült, hamarosan megjelentek az első európai, majd az első magyarországi érdeklődők is. Kezdetben én szerkesztettem újsággá a híreket, majd küldtem szét, de nagyon hamar kiderült, hogy az az igazi, ha teljesen “olvasók írják" módra működünk, hiszen ez jelentette azt, hogy a közösség együttes tudása és tapasztalatai mások számára közvetlenül elérhetővé válhattak.

Közben a kézi küldésről kisebb-nagyobb buktatókon keresztül sikerült áttérni az automatikus szerkesztésre és terjesztésre. Az első próbáknál még előfordult, hogy egy számot véletlenül mindenki 50 példányban kapott meg, vagy például hibás üzenetek megbénították a Kaliforniai Egyetem egyik gépét (ahonnan ezek után el is kellett költözni), de végül fél éven belül stabilizálódott a rendszer. Ma már bármikor magára merem hagyni egy-két hetes szabadságok idejére, mert minden teljesen magától megy.

FSZ: Talán röviden foglald össze, mi az a HIX?

Röviden nehéz, hiszen a HIX egy óriási rendszer: a legrégebbi és a legnagyobb magyar nyelvű Internetes információs rendszer a világon.

Az Internet egymáshoz csatlakozó független számítógépes hálózatok szövevényes, összefüggő rendszere. Ez lényegében azt jelenti, hogy az Internet bármelyik “alhálózatáról" el lehet érni az összes többi gépet - ez már-már milliós nagyságrendű gépet, és közel 40 millió embert jelent.

A HIX ezt a világméretű összeköttetési rendszert használja: bárki, aki rendelkezik Internet kapcsolattal (ezt úgy szokás mondani: “rajta van az Interneten"), tud küldeni egy levelet a help@hix.com címre - a helyi hálózata ki fogja találni, hogyan kell ezt a levelet eljuttatni a HIX egyik központi gépére. A HIX programja erre automatikusan, tehát emberi beavatkozás nélkül válaszol, és küld egy részletes tájékoztatót, amely további hasznos HIX címeket tartalmaz. Például azt, hogy a TIPP újság megrendeléséhez egy levelet kell küldeni a subs-tipp@hix.com címre; ezután az újság mindennap napkeltekor már ott fogja várni az olvasót a levelesládájában.

A levelek megválaszolása, az újságok szerkesztése és terjesztése mind automatikusan történik - kivéve egyes vitafórumokat, ahol az indulatok mérséklésére megbízott segítő naponta átnézi a beérkezett leveleket és az oda nem illőket törli.

FSZ: Hogyan működik a HIX, milyen hardware-t és software-t használ?

A HIX egy elosztott rendszer, részei jelenleg 5 vagy 6 különböző gépen futnak. Ennek előnye, hogy egy gép hibája esetén a többi funkció még tovább működik, illetve a gépek részben át is tudják venni egymás feladatait. A számítógépek egy része egyetemek és vállalatok tulajdonában van, ahol a HIX programjait szívességből futtatják, de van egy saját HIX gép is (a Magyar Emberi Jogok Alapítvány ajándéka).

A kiszolgáló programokat én írtam, elsősorban azért, mert ezt a világméretű rendszert összehangolni meglehetősen speciális feladat, ilyet nem nagyon lehet készen találni. Fontos szempont volt az is, hogy mindennek nagyon megbízhatóan kell üzemelnie, hiszen nekem csak nagyon kevés időm van a rendszer felügyeletére, a gépek tulajdonosainak pedig még kevesebb.

A HIX kiadványok különböző módokon érhetők el: például elektronikus leveleken keresztül, vagy interaktívan a HIXWEB-en. Az interaktivitás többlet lehetőségeket jelent, például indexelni lehet az újságokat, és meg lehet jeleníteni a valódi magyar ékezetes karaktereket. A CGI szűrők feladata, hogy az ilyen átalakításokkal használhatóbbá, kényelmesebbé tegyék az interaktív hozzáférést.

FSZ: Hányan olvassák az újságokat?

Ez egy nehéz kérdés, mert az újságokat nem csak közvetlen előfizetéssel, hanem több gépen interaktívan, WWW, gopher vagy finger hozzáféréssel is lehet olvasni. Ezen kívül a magyar hun.lists.hix.* és a nemzetközi soc.culture.magyar newsgroup-csoportokban is megjelennek, jó néhány magyar egyetem, kutatóintézet és vállalat pedig a saját belső információs rendszerén keresztül teszi elérhetővé munkatársainak.

Mindenesetre mértéktartó becslések szerint körülbelül 8-12 ezer emberről van szó, mintegy 45-50 országból. A legtöbben az Egyesült Államokból és Magyarországról érdeklődnek, de vannak olvasók, például Dél-Afrikából és Chiléből is, hogy néhány egzotikusabb országot is említsek.

FSZ: Melyek az általad is olvasott HIX újságok?

Nekem természetesen mindegyik kedves. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindet olvasom is rendszeresen, hiszen a HIX körülbelül napi 150 gépelt oldalon jelenik meg (a hétvégeket is beleértve). Szerencsére az újságok témák szerint vannak csoportosítva, így mindenki kiválaszthatja, mi érdekli jobban, mi kevésbé. Egy új szolgáltatás, a HIX FRISS (http://hix.mit.edu/friss2/) pedig egy teljes napi tartalomjegyzéket ad vissza, amit nagyon gyorsan végig lehet nézni, és egy kattintással lekérni az érdekes cikkeket. Általában ezt a tartalomjegyzéket szoktam én is végigböngészni nap mint nap.

FSZ: Hasznosak-e számodra a saját magad indította újságból nyert információk? Hol, mikor mire használtad őket?

Ha csak azt számolom, amit az olcsó repülőjegy- és szállásötletekkel megtakaríthattam az évek folyamán, az is legalább ezer dollár. De ennél sokkal több közvetetten hasznos információ van, például adózási, útlevél-, vízum- és vámkérdések, amelyek igen sok kellemetlenségtől menthetik meg az embert. És a legjobb az egészben az, hogy itt nem kell tétlenül várni az információkat: ha valakinek kérdése van, azonnal fel tudja tenni, és egy-két napon belül már jönnek is a válaszok. Szinte lehetetlen olyat kérdezni, amit ennyi emberből valaki ne tudna megválaszolni, vagy legalább eligazítani, hol érdemes utánanézni.

És persze hozzátenném, hogy a hasznosság csak az egyik oldala a HIX-nek. Az, hogy a MOKA-n nap mint nap lehet jót nevetni, vagy a VITA-n egy élvezetes vitába bekapcsolódni utána pedig elolvasni a napi magyar híreket - nos, ez lehet, hogy közvetlenül nem hasznos, viszont élvezetes...

FSZ: Említenél néhány érdekes témát?

Engem például érdekel a FORUM-ban most folyó vita a tandíjról és az egészségügyi rendszerek összehasonlításáról a világ különböző tájain, és egy másik a VITA-ban az amerikai és magyar műveltség különbségeiről. És érdekesek a vélemények a C-vitamin különböző (például rák-ellenes) hatásairól.

FSZ: Mi a HIX jövője?

A HIX célja, hogy egy magyar információs közösséget hozzon létre a nagyvilágban, ahol az emberek magyar nyelven egymásra találhatnak, információkat, gondolatokat cserélhetnek, vagy egyszerűen csak jól érezhetik magukat. És nem utolsósorban, mindezt ingyen.

Mivel HIX-et szinte minden külföldön tanuló, dolgozó magyar, aki Internet közelben van, használja, olvassa, azt hiszem, hogy általános az igény egy ilyen információs szolgálatra. A lehetőségekről csak annyit, hogy a tavalyi magyar választási eredményeket a HIX olvasói például Japánban előbb tudták, mint ahogy azt a Reuters vagy a Magyar Rádió közölte. Vagy másik példa, hogy a Magyar Narancs a HIX-en egy nappal előbb olvasható bárhol a világon, mint ahogy megjelenik Magyarországon az újságárusoknál.

Fejlődni persze mindig lehet, különösen, ahogy a technikai feltételek javulnak, és egyre többen rendelkeznek közvetlen (tehát nem csak levelezési) Internet hozzáféréssel. Egy ilyen új kísérlet az ARENA (telnet hix.hungary.com), ami egy nagy élő beszélgető-rendszer. Bárki bármikor bekapcsolódhat, és nagy eséllyel fog néhány társat találni a világ minden tájáról, akikkel élőben elbeszélgethet a számítógépen keresztül.

A lényeg azonban nem a technika, hanem a közösség. Az életben oly sokszor megszokott önzés, elidegenedés, és a pénz mindenhatósága helyett a HIX-en segítőkészség és a baráti kapcsolatok kialakulása a jellemző. Elég arra gondolni, hogy a HIX önkéntesek munkájára alapul: önkéntesek moderálják az újságokat, felügyelnek a HIX gépeire, küldik a híreket stb. Ez megfizethetetlen érték, mindezt pénzért csak sokkal rosszabbul lehetne csinálni.

FSZ: Mennyi idődet veszi igénybe a HIX fenntartása?

Nehéz így megmondani, mert az alvástól és a napi vonatozásomtól
eltekintve szinte folyamatosan gépek előtt ülök (azért állok ellen egy hordozható gép kísértésének, hogy legalább a vonaton tudjak valami mást is csinálni, például olvasni). Sokan azt hiszik, hogy én állandóan a HIX-szel foglalkozom, de ez azért nem így van: “amúgy" hálózati programozó vagyok egy japán banknál, és csak a szabadidőm napi 2-3 órája a HIX-é. Meg a hétvégek. És persze azért a munkahelyemen is belenézek napközben.

FSZ: Az első hónapokban - gondolom - minden órádat ez kötötte le...

Akkor ösztöndíjas diák voltam a Kaliforniai Egyetemen, Santa Cruzban. Csillagászatot tanultam, azután, hogy az ELTE-n fizikusként végeztem 1989-ben. A fizikus háttér egyébként nagyon jó alap volt a HIX-hez, egyrészt mert az adott viszonyok között mindig a legjobb gépekkel és hálózatokon dolgozhattam; másrészt példát kaphattam sok minden más mellett például munkabírásból.

Azóta persze már nem vagyok ösztöndíjas, és nem is dolgozom fizikusként, hanem programozóként, de még mindig a legtöbb barátom fizikusok közül van.

FSZ: Meddig lehet a HIX-et ingyen csinálni?

Remélem, hogy még nagyon sokáig. Remélem, hogy a jövőben is lesznek segítőkész emberek, egyetemek, szervezetek és vállalatok, akik a munkájukat, vagy gépüket, hálózatukat felajánlják a HIX-nek. A HIX nem egy ember munkája, hanem nap mint nap tucatnyian dolgoznak rajta, akik nélkül mindez nem lehetne. Köszönöm nekik.