MI LESZ HOLNAP?

Hollósi József
New York

A net kereskedelmi hasznosításáról megoszlanak a vélemények. Egyrészt elvész a kezdeti hőskor szabadsága, ingyenessége, és magas színvonala, hiszen ha megjelenik a pénz, akkor előbb-utóbb itt is az kezd számítani, kinek mennyi van, nem az, hogy ki tud többet, jobbat. Másrészt azonban csak a kereskedelmi szolgáltatók megjelenése nyithatja meg az Internetet a nagyvilág számára, és végre nem csak az egyetemek, kutatóintézetek szűk rétege számára lesz elérhető ez a felbecsülhetetlen érték. Az, hogy a pénz világa végülis több jót tesz-e az Internettel, mint rosszat, csak az idő fogja eldönteni. Az Internet korábban elsősorban magas képzettségű emberek számára volt elérhető, és ennek megfelelő volt az információs kínálata: egyetemi és kutatási anyagok, cikkek, könyvtárak. A kereskedelmi cégek és a szélesebb közönség bekapcsolódásával a hangsúly áttevődik a közhasznú információkra, napi hírekre, műsorokra, játékokra, vásárlási lehetőségekre.

A másik nagy különbség, hogy korábban az Internet mintegy közösségi rendszerként működött, ahol szegről-végről mindenki ismerte egymást, és mindenki aktívan vett részt az Internet alakításában. A nagy hírügynökségek és információ szolgáltatók megjelenésével itt is meg kezdődik az elidegenedés: az Internet szétválik információ-szolgáltatókra és információ-fogyasztókra, akik csak annyira tudnak majd beleszólni az Internet alakításába, mint a TV esetében: csatornát tudnak váltani.

A várható növekedés valószínűleg gyorsabb és radikálisabb lesz, mint a legtöbben ma gondolják. Amerikában máris aranyláz-hangulat van: veszteséges Internetes cégek értékelődnek fel 100-szorosukra néhány nap alatt; ma már egy E-mail cím nem elég a névkártyákon, mindenkinek homepage-e van a WWW-n, és mindenki azon töri a fejét, mivel előzhetné meg a többieket, bármi áron. Óriási pénzek kerülnek az Internetbe, és ahol pénz van (Amerikában általában van), ott eredmény is lesz.

Azok a cégek, amelyek Magyarországról be tudnak kapcsolódni a digitális vérkeringésbe, nagyon jól ki tudják majd használni ezt a lehetőséget, és ténylegesen partnerként vehetnek részt a világkereskedelemben. Magyarországról általában, illetve a magyar emberek esélyeiről már borúsabb kép formálódik. A HIX működése alatt például már 3 kormány is volt, de komoly érdeklődés még sohasem mutatkozott a kapcsolatfelvételre, holott a HIX-et használni nem kerül semmibe, és a résztvevő körülbelül 10 ezer értelmiségi véleményét figyelmen kívül hagyni nagy pazarlás. Szerencsére az egyetemek, kutatóintézetek és néhány vállalat már felismerte, hogy a HIX-en pontosan azt a világlátott, nyelveket beszélő, újra fogékony réteget találja, amelyre otthon a legnagyobb az igény: rendszeresen lehet látni magyar álláshirdetéseket, és ezek az állások általában rövid időn belül el is kelnek. Ez azért nagyon fontos, mert ilymódon is fenntartja a külföldön dolgozók/tanulók kapcsolatát Magyarországgal; mutatja, hogy érdemes hazamenni.

A Hungary.Network-öt néhány HIX-es alapította, az amerikai World-Wide Link Inc. Internet szolgáltató bevonásával, de természetesen itt két különböző dologról van szó. Legegyszerűbben úgy fogalmazható, hogy a HIX egy Internetes szolgálat, a Hungary.Network pedig egy Internetes szolgáltatás. A HIX célja egy magyar Internetes közösség megteremtése, a Hungary.Networké pedig a magyar vállalatok, szervezetek, és kormányzati információk nemzetközi színvonalú szolgáltatása.

A Hungary.Network az első és mindezidáig az egyetlen magyar 100 %-ban Internet Jelenlét (Internet Presence) és Internet Információterjesztés (Internet Publishing) szolgáltatásokat nyújtó vállalata. Ez azt jelenti, hogy nem foglalkozik cégek “bekötésével" az Internetre, bár ajánlani tud a közel tucatnyi magyar Internet Összeköttetés Szolgálatából (Internet Access Provider), hanem valami sokkal fontosabbat kínál: egy-egy cég információit “ráteszi" az Internetre, azaz napi 24 órán át folyamatosan elérhetővé teszi bárki számára.

Az Internet Összeköttetés általában arra van kitalálva, hogy egyének és vállalatok különböző információkat lehívjanak az Internetről. Szokásosan az összeköttetés díja a használattól függ, tehát amikor épp nem használja senki, célszerű lebontani a kapcsolatot, hiszen a vonalak óradíjai elég magasak. Éppen ezért nem célszerű egy vállalatnak az önmagáról szóló információkat, reklámanyagokat saját magának szolgáltatnia: mivel nem lehet tudni, mikor érdeklődik valaki, az összeköttetést folyamatosan fenn kellene tartani.

Pontosan ez az, amit a Hungary.Network nyújt: a szolgáltatógépek éjjel-nappal működnek, ráadásul az Internet bölcsőjének nevezett Egyesült Államok-beli hálózathoz kapcsolva, tehát rajtuk keresztül az információk bárkinek bármikor nagy sebességgel elérhetők. Az egyszerű “kiplakátozáson" kívül lehetőséget ad digitális válasznyomtatványok kitöltésére, sőt, ha valaki közvetlenül értékesíteni akarja a terméket a hálózaton, az is lehetséges.

A másik oldalon viszont, a lassú indulás után ma szinte gombamódra szaporodnak az Internet Összeköttetés szolgáltatók Magyarországon: a legrégebbi, legnagyobb magyar tapasztalatokkal rendelkező EUnet például nemrég vált ki a Sztakiból. Megjelentek a nemzetközi cégek is, az amerikai Sprint hálózatát használó Datanet, az angol Pipexszel kapcsolatban álló iSys, valamint a korábban elsősorban egyéni előfizetőkre támaszkodó Odin és az egész világra kiterjedő Compuserve, hogy csak a nagyobbakat említsük. Biztosra vehető, hogy az elkövetkezendő 3-6 hónapban a szolgáltatók száma meg fog duplázódni.

Összeköttetésben nincs hiány, az árak azonban még nem igazán alacsonyak. Általában egy telefonos kapcsolatért néhány ezer forintos havidíjra és párszáz forintos óradíjra kell számítani, amihez még a telefonszámla is hozzájön. Ha valaki okosan használja a lehetőségeket, és nem csak lehív, de önmagáról is közöl információkat, akkor az Internet haszna már egy kisebb vállalatnál is fedezheti a költségeket. Anyagilag viszont kevés egyéni előfizető engedheti ezt meg magának, így az egyéni felhasználók többsége az egyetemek diákjaiból, oktatóiból és a kutatóintézetek munkatársaiból áll, de ez az arány várhatóan hamarosan változni fog. Technikailag az összeköttetéshez csak egy (akár régebbi típusú) számítógép és modem szükséges; a teljes felszerelés kéz alatt akár 50 ezer Ft alatt is beszerezhető. Ma a tipikus előfizetők egyrészt kis cégek, akik felismerték, hogy az Internetes információkkal megelőzhetik a náluk nagyobbakat, másrészt olyan emberek, akik nagy információigényű témákkal foglalkoznak: újságírók, információs szakemberek, fejvadászok.

A kereskedelmi “nyitás" egyrészt olcsóbbá fogja tenni az Internetet, másrészt nagyobb sebességűvé és megbízhatóbbá. Amikor először kerülhettek kereskedelmi szolgáltatók az amerikai Internetre, sokan attól féltek, hogy a hatalmas állami pénzekből épített hálózatot egyszerűen a végletekig túl fogják terhelni, olyannyira, hogy szinte nem is lesz már használható. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy a szolgáltató vállalatok egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy az ügyfeleiknek foglalt és túlterhelt vonalakat adjanak. Olyannyira igaz ez, hogy az amerikai hálózat ma jobb, mint valaha, és amikor az utolsó államilag finanszírozott csatolóközpontot egy fél évvel ezelőtt kikapcsolták, a hálózat már észre sem vette.

A tudományban az Interneten való jelenlét ma már nem haszon kérdése, hanem létkérdés. Aki nincs az Interneten, az szinte nem is tud bekapcsolódni a nemzetközi tudományos közösségbe, nem kapja meg időben a legújabb kutatási eredményeket, publikációkat. Ezért igen fontos a magyar IIF program, amely szinte az utolsó pillanatban nyújtott mentőkötelet a magyar tudománynak. Bár a gazdaságban a magyar és külföldi helyzet között még talán nem ilyen éles a különbség, néhány éven belül az lehet. Amerikában 4 éven belül az Interneten folyó üzlet éves forgalmát már 40 milliárd dollárra becsülik. Nem kell bizonygatni, hogy ennek már néhány morzsája is nagy pénz, tehát ha egy magyar vállalat idejében meg tud itt jelenni, az óriási lehetőséget jelent.

Az Internet egyébként egy kiváló hirdetési terep, hiszen a statisztikák szerint elsősorban az átlagosnál jóval magasabb jövedelmű, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező vezető beosztású emberek kapcsolódnak be, tehát épp azok, akiket a reklámszakma ideális célpontoknak tekint, hiszen pénzük is van, befolyásuk is és igényeik is. Továbbá az Interneten azonnal mérhető az érdeklődés, és ennek fényében akár percek alatt lehet taktikát váltani, új köntösbe csomagolni a terméket, vagy más csalogató információk közé keverni.

Az Internet kimondhatatlan bűvszava a reklám. Minden reklám, de ha valamiről látszik is, hogy reklám, akkor már régen rossz. Míg mondjuk a TV-n csak nagyon nehezen lehet kikerülni a filmekbe vágott hirdetéseket, az Interneten az érdeklődő egyszerűen továbbállhat, és meglehet, soha nem tér vissza. Éppen ezért minden az ingyenes információ köntösébe van bújtatva. Lehet, hogy például a Time magazin veszít néhány előfizetőt azzal, hogy digitálisan ingyen lehet olvasni, de a nyeresége kettős: egyrészt elkezdhet eladni reklámokat az online kiadásra (A magazinok bevételeinek többnyire kisebb része az előfizetői díj, a nagyobbik meg a papírkiadás esetén is a reklám.) Másrészt lehet, hogy néhányan épp az online változattól kapnak kedvet az előfizetésre, mert azért a nyomtatott újságot sokszor még mindig kényelmesebb olvasni.

Magyarországon belül (hála az IIF programnak) kitűnő belső hálózat van, Budapesten belül egyszerűen csodálatos. A külfölddel összekötő vonalak azonban munkaidőben szinte használhatatlanok, akkora a terhelés. A túlterhelés azt jelenti, hogy az interaktív alkalmazásokat nagyon nehéz Magyarországról használni, ezért a legtöbben csak a levelezési funkcióra szorítkoznak. És bár a levelezés talán a legfontosabb, ma már egyre inkább terjednek a közvetlen hozzáférést igénylő információforrások. Épp az amerikai hálózat nagyságrendekkel nagyobb sebessége miatt működnek a Hungary.Network szolgáltatógépei Bostonban. Ezen a problémán talán hamarosan segítenek a kereskedelmi szolgáltatók, hiszen a forgalom egy részét saját vonalakon viszik külföldre, így az IIF vonalra kevesebb jut. Hosszabb távú megoldást azonban csak egy vagy több nagy kapacitású vonal jelentene.

A külfölddel való kapcsolat gyorsítására erőfeszítéseket kell tenni, és a kereskedelmi szolgáltatóknak minél inkább a zöld utat kell biztosítani, hiszen az még központi pénzekbe sem kerül. A "hálózatosdi" pontosan egy olyan terület, ahol a hagyományos magyar leleményesség igazán jó táptalajra fog találni. Remélhető, hogy néhány év múlva Közép-Európai hálózati központként emlegethetjük Magyarországot.