Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Fizikai Szemle 1996/4. 127.o.
- Ifj. Simonyi Károly 1948-ban született Budapesten, a Rákóczi Gimnáziumba járt. Érettségi után Dániába ment, de rövidesen Amerikába vitorlázott, ott járt egyetemre, Stanfordban (Kaliforniában) szerzett PhD fokozatot. Amikor Bill Gates, a MICROSOFT elnöke tavaly Budapesten járt, kiemelte vezető munkatársának, Charles Simonyinak a munkáját.
- 1981-ben kerültem a MICROSOFT-hoz. A vállalatot 1976-ban két ember alapította, de létszáma évenként megduplázódott, így 1981-ben már 32-en voltunk. Az exponenciális növekedés ma is tart, ugyan nem kettes szorzóval: ma 18000 ember dolgozik a MICROSOFT-nál.
- Csakhamar megszületett a WINDOWS szisztéma.
- Már a Bill Gates-szel folytatott első beszélgetésemben világos volt számunkra, hogy a számítógép külvilággal való kapcsolatában a grafikának lesz majd döntő szerepe. Nekem erről már voltak konkrét tapasztalataim, hiszen a hetvenes években résztvettem a XEROX vállalat személyi számítógép prototípusának, az ALTO-nak a kifejlesztésében. Bill is intuitíven érezte: ez a feltétele annak, hogy a személyi számítógépet mindenki használhassa. Csak az volt a kérdés, hogy az ehhez szükséges technika mikorra valósul meg és terjed el széles körben. Három igény merült Fel:
1) Grafikus képernyő.
2) Valamilyen mutatóeszköz.
3) A grafikát rögzíteni képes nyomtató.
A MICROSOFT software-készítő cég. Mi arra ösztönöztünk minden hardware-céget, hogy mielőbb biztosítsák ezeket a műszaki feltételeket. Bill vette rá az IBM-et arra, hogy a PC-kbe 8 bites processzor helyett 16 bites processzort tegyen. Arra is rávettük az IBM-et, hogy képernyőjét tegye grafikarajzolásra alkalmassá. (Az első PC-k pixeljei nem négyzethálósan helyezkedtek el.)
- A XEROX tapasztalatai megmutatták, hogy a mutató az egér lesz. Akkor azonban a piac még nem vette komolyan az egeret. Ezért a MICROSOFT (noha software-cég) kezdett egeret árulni, mégpedig némi veszteséggel. Viszont így értük el, hogy vásárolják az egeres grafikára alapozott software-termékeinket.
- Az APPLE-II nagyon helyes gép, de teljesítménye gyönge volt a jó grafikához. Mi támogattuk az APPLE-t a továbblépésben. Meg is csinálták a LISÁ-t, de az APPLE elkapta a XEROX nagyzási hóbortját: mindent minél nagyobbra és nagyobb teljesítményűre akartak csinálni. Így szegény LISA is nagyon nagyra, túlságosan drágára sikeredett, speciális operációs rendszere volt, ezért nem is nagyon terjedt el. Végül azután az APPLE-nél egy kis kalózcsapat új gépet kezdett tervezni. Egy szép kis gép született, a MACINTOSH. Hozzá mi dolgoztuk ki a felhasználói software-t, hiszen e tekintetben nekünk volt nagyobb tapasztalatunk. Azokban a napokban a MICROSOFT-nál többen dolgoztak MACINTOSH-programok kifejlesztésén, mint az APPLE-nél. Seattle-ben nálunk volt a két MACINTOSH-prototípus egyike, így teljes titoktartás mellett folyt a munka, hogy a MACINTOSH-gép a mi használói software-ünkkel kerüljön piacra. Ma a MICROSOFT 10 %-ban nyelveket, 45 %-ban EXCEL-t, 45 %-ban felhasználói programrendszereket értékesít.
- Ezt a modern hőstörténetet többesszám első személyben meséled. Személy szerint Neked mi volt benne a szereped?
- Amikor 1980-ban először találkoztam Bill Gates-szel, a MICROSOFT főleg nyelveket adott el. 1981-ben az lett a feladatom, hogy megszervezzem a felhasználói rendszerek készítését és terjesztését. Bill megegyezett az IBM-mel, hogy a PC-k a MICROSOFT MS-DOS rendszerét fogják használni. Az én feladatom ezeknek a felhasználói operációs rendszereknek a kifejlesztése volt. Akkor már terjedtek a szövegszerkesztők és spreadsheetek, akkor még a LOTUS vetélytárs volt. A MICROSOFT-nál nekem kell irányítanom a felhasználói rendszerek fejlesztését és terjesztését. A MULTIPLAN, WORD, EXCEL, CHART és WORKS fejlesztését én vezettem, a WINDOWS kifejlesztésében is tanácsadói szerepem volt. Később az ACCESS adatbázis fejlesztésében vettem részt, most pedig a programozói nyelvek jövőjét kutatom. A címem c h i e f a r c h i t e c t lett, ez egy kicsit komikusan hangzik, mintha Amenhotep lennék, a főépítész Dzsozer fáraó mellett.
- Kik dolgoztak a MICROSOFT-nál?
- Már a kezdet kezdetén eldöntöttük, hogy tapasztalatlan "zöld" programozókat fogunk alkalmazni, nem pedig tapasztalt szakembereket. Ennek két oka volt. Az egyik ok az, hogy frissen zöld programozókat könnyebb találni: az egyetemek minden évben bocsátanak ki fiatalokat, így nem lesz gondunk az utánpótlással, a választék is nagyobb lesz. A befutott programozót más vállalattól kellene elcsábítanunk, az értük folytatott verseny felverné az igényelt fizetéseket. A másik ok: meglehet, hogy a zöld programozók eleinte nem olyan termelékenyek, mint a tapasztalt programozók, de nálunk tanulnak be a mi stílusunk, mi standardunk szerint. Ezáltal elkerülhetjük a hitvitákat. Módszerünk jól működött, mindmáig így dolgozunk. Így nőtt a vállalati létszám évről évre: 30-ról 60-ra, 60-ról 120-ra, majd máig 18000-re. Most sem magas nálunk az átlagos életkor. A korai időszakban a computer-iparban munkát keresők nem is gondoltak arra, hogy ne hardware-vállalathoz menjenek. Ezen a prekoncepción tudtunk áttörni a software fontosságát megértő zöld fiatalokkal.
- A számítástechnika igazi amerikai kezdeményezés, de voltak a sikertörténetnek magyar szereplői is.
- Neumann János, majd később Kemény János ma már valóban klasszikus nevek. Ma pedig az INTEL alelnöke Andrew Graf (Gróf András). Ki kell emelnem még Béládi László nevét. Megjegyzem azonban, hogy az amerikaiak közt is sok a tehetséges ember, akik nemcsak nagyon okosak, hanem keményen tudnak dolgozni, van érzékük a csírázó társadalmi igények felismeréséhez.
Az Amerikában kibontakozott információs forradalom majdnem teljesen a magánvállalkozás, az egyének munkájának eredménye volt, szerencsére a kormány nem sokat tett érte. Itt Magyarországon is egyéneket kell megszólítani. Meg kell magyarázni az embereknek, hogy a ma hozott áldozatból nagy bevétel fakadhat a jövőben. És itt egyéni áldozatról beszélek. Ahelyett, hogy az ember moziba megy vagy televíziót bámul, tanulhatna valami újat. Több matematikát, absztraktabb gondolkodást. Olvashatja a számítógépek irodalmát. Mindezt elkezdheti, akár mielőtt számítógépe lenne. Sok mindent ki lehet próbálni papíron is ceruzával.
- Hogy milyen intézményes vagy vállalati keretekre van szükség, azt nem lehet egyből megválaszolni. A társadalom és az állam igen bonyolult rendszerek, nagyon nehéz megérteni, hogy mitől működnek. Például mitől lett a Szilícium-völgy, és mitől lett sikeres? Sokan felvetik, mi az iskola vagy akár az akadémia szerepe. Én - mint szélsőséges példát - a cégbíróság szerepét szeretném megemlíteni. Ha Magyarországon a cégbíróságok jobban működnének, annak nagyon pozitív hatása volna az informatika fejlődésére. Gyors visszacsatolásra van szükség: kis cégek gyorsiramú legitimálására, kibontakozására. Az informatikában hetente változik a helyzet. Ha jó az alapötlet, a cég majd nagyobbá válik. Ha rossz az ötlet, a cégnek hamar össze kell dőlnie, hogy új vállalkozás indulhasson. Ez a creative destruction (alkotó rombolás). Ha a cégbíróság lesimítja, lecsillapítja a dinamikát, ezzel kiiktatja a visszacsatolást. Figyelni kell, mert a kis dolgokat is jól kell csinálni. Ha valakinek van egy ötlete és 200 dollárja, és ezzel 5 perc alatt elindíthat egy vállalatot, az nagyon jó a viharosan fejlődő informatikában.
- A számítógépet először n u m b e r c r u n c h i n g céljára alkalmazták (FORTRAN), majd szövegszerkesztőnek (WORDSTAR) és könyvelésre (LOTUS). Sokan ma is itt tartanak. Hogy látod, mi a lényege az informatika most kibontakozó újabb kulturális áttörésének?
- Az Interneten és a virtuális realitáson kívül még az az új irányzat fontos, hogy az informatika sok megszokott műszaki eszközt átalakít, ezáltal olcsóbbá és hatékonyabbá téve azokat. Például a modern autómotorban a gázpedál állása, a főtengely pillanatnyi állásszöge, de még a henger levegőjének hőmérséklete és a befecskendezett üzemanyag sűrűsége is mérhető software által. Az automatika azután ennek megfelelően kiadja a parancsokat a gyújtógyertyáknak és az üzemanyagot befecskendező pumpáknak. A miniatürizált űrszondákon is a számítógép méri a szonda állásszögét (egy pörgettyűhöz viszonyítva, vagy egyes csillagok fényét figyelő fotocellával). Ennek alapján az automatika parancsot ad a finom fúvókáknak, hogy milyen irányban mennyi gázt fújjanak ki. Ez stabilizálja a szonda térbeli állását. Számtalan más példát is említhetnék, az ink-jet nyomtatót vagy a lámpa fényességét világosságtól függően tompító kapcsolót. Mindezek a példák mutatják, hogy működési elvben nincs különbség, csak a számítógéphez kötött beviteli és kiviteli hardware más és más.
- Magyarországon viták folynak: mit tehetünk a jövő generációk érdekében. Klasszikus pedagógusok a szorzótábla, törtek összeadása, tizedestörtek osztása, fontosságát hangoztatják, azt gyakoroltatják - no meg a szépírást, amikor pedig a szövegszerkesztők még helyesírási hibáinkat is kijavítják. Történt egyszer, hogy egy magyar diák matematikadolgozatában bonyolult szorzási-osztási problémába ütközött. Ahelyett, hogy papíron több tizedesre kiszámolta volna, egy BASIC-programot írt a dolgozatfüzetbe. Nos, az osztályzat ez utóbbit nem értékelte. A diáknak azóta Budapesten sikeres hardware gyára van.
- Ez nagyon jó jel! Nem a kapott szekunda, hanem az, hogy vannak ilyen magyar diákok, akik készek algoritmikus gondolkodásra. Tanároknak - meglehet - nehezebben megy, de ők is meg tudják tanulni. Magam akkor értettem meg igazán a differenciálszámítást, amikor láttam egy pársoros differenciálási programot. Mondtam is magamban: ha ezt mutatták volna meg 5 évvel ezelőtt, sokkal jobban megértettem volna a differenciálást.
- Ha legközelebb Magyarországon jársz, kérünk, találkozz magyar egyetemi hallgatókkal, beszélj nekik jelenről és jövőről!
- Nagyon szívesen.
(M. Gy.)