HAZAI ERŐMŰRENDSZER-FEJLESZTÉS

Stróbl Alajos
Magyar Villamos Művek Rt.

A magyar erőműpark beépített villamos teljesítőképessége kereken 7500 MW, és ez jelenleg elegendő a biztonságos villamosenergia-ellátáshoz. A tartalék tartására vonatkozó, nemzetközi együttműködésből eredő kötelezettségünket (UCPTE) tehát tartani tudjuk, hiszen az évi csúcsterhelés feletti 20-25 % tartalék jelenleg adott.

Az igények azonban 1992 óta ismét növekednek, sőt, egyre gyorsuló mértékben. A tavalyi növekedés már elérte a 2,2 %-ot. Az árak rendezésével és az energiatakarékossági intézkedések hatására nem fog hosszú távon ilyen ütemben növekedni a villamosenergia-igény, de 1,7-1,8 %-os évi átlagos emelkedés reálisnak látszik. Az ország összes energiafelhasználása természetesen kisebb ütemben növekedik, de nemzetközi tapasztalatok alapján a fogyasztók számára kényelmesebb villamos energia iránti kereslet módosulása mindig kicsit meghaladja az átlagos növekedést.

Az igényváltozás miatt a következő tizenöt évben mintegy 100 MW-tal növekedhet évente a fogyasztói csúcsterhelés. A hosszú távú terveinkben ezért - igényoldalról nézve - mintegy 1500 MW kapacitásnövelésre van szükség. Reális előrejelzések alapján tehát 2010-ben mintegy 9000 MW-os magyar erőműparkkal számolunk.

Importból hosszú távon nem tudjuk kapacitásgondjainkat megoldani. Közel 1500 MW-tal csökkent a nyolcvanas évek vége óta rendelkezésre álló import, és a következő évtizedben sem érhető el 400-500 MW-nál nagyobb teljesítménylekötés. Ezt sem a hosszú távú biztonsággal rendelkezésre álló forrástöbblet, sem a nemzetközi távvezetékek szabad kapacitása miatt jelentősen növelni nem lehetséges. Hosszú távon - úgy tűnik - egyik környező ország sem akar tartósan berendezkedni más országok ellátására, már csak környezetvédelmi okokból sem.

A magyar erőműpark egy része nagyon régi, jelentősen elhasználódott, környezetszennyező, rossz hatásfokú, tüzelőanyag-forrása bizonytalanná vált. A következő tizenöt évben tehát leállításra és helyettesítésre szorul a magyar erőműparknak közel az egyharmada, de legalább 2300 MW. Ezt is új erőművek építésével kell pótolni. A ma még korszerűnek, bár nem fiatalnak tekinthető, legnagyobb, kétszáz megawattos blokkjainkat (összesen 21 db) pedig rendbe kell hozni (retrofit), ki kell egészíteni biztonságnövelő és környezetvédelmi berendezésekkel.

Összesen tehát legalább 3800 MW új erőművi kapacitást kell létrehozni a következő másfél évtizedben az említett retrofit program mellett. Az új építések zöme 2001-2005 közötti üzembe helyezéseket tételez fel. Ennek az az oka, hogy az ezredfordulóig már nem lehet túl sok kapacitást létrehozni, az idő ezt nem teszi már lehetővé; a környezetvédelmi moratórium miatt viszont nem lehet a meglévő régi erőművek leállításával a következő évtized közepe után is várni.

Az ezredfordulóig mintegy 900 MW épülhet meg az elhatározások szerint. Gázturbinás tartalék kapacitásokat épít az MVM Rt. Litéren, Lőrinciben és Sajószögeden összesen körülbelül 400 MW nagysággal. Gázturbinás, összetett körfolyamatú blokkok épülnek földgázra Csepelen angol és Inke-Liszó térségében inter gázra osztrák vállalkozásban. Folytatódik tehát az ebben az évtizedben elkezdődött (Dunamenti, Kelenföld) gázturbinás erőműépítés - elsősorban a viszonylag kedvező beruházási költségek előnyét kihasználva.

Az ezredforduló utáni első öt évben szükség van mintegy 2200 MW-ra. Ennek a létesítéséről még konkrét döntés nem született. Meghatározott irányelvek szerint 1997-ben versenyt hirdetünk az építésekre. Az erőművi privatizáció előrehaladtával ugyanis remény van arra, hogy sok új befektető jelenik meg terveivel, amelyek közül az MVM Rt. a legkedvezőbb ajánlati árak alapján kiválaszthatja a legkedvezőbbeket.

Sok tanulmány készült már, amelyek előzetes képet adtak a fejlesztési elképzelésekről. Vannak tervek továbbra is földgáztüzelésű, gázturbinás erőművekre (Újpest, Debrecen, Kispest stb.), de vannak már széntüzelésű blokkokra (Inota, Borsod, Pécs, Bánhida stb.), sőt, a magyar lignit erőművi hasznosítás is (Bükkábrány) elképzelések. Természetesen mind vállalkozói alapon külföldi tőke felhasználásával. Többféle tüzelőanyagot kell használni, nem lehet továbbra is csak földgázra építeni.

Előzetes számítások szerint az új erőművek építése másfél évtized alatt - mai áron számolva - mintegy 650-700 Mrd Ft-ba kerül, ami több, mint a magyar villamosenergia-ipar teljes vagyona. Ehhez jön még a huszonegy kettőszázas blokkok rendbehozásának költsége. Nem lesz olcsóbb tehát a villamos energia, és fel kell készülni arra, hogy reáláron számolva mintegy 15-20 %-kal többet kell a fogyasztóknak az ezredfordulón fizetni. Minden azonban az ő érdekükben, a jobb levegőért és a biztonságosabb ellátásért történik.