150 ÉVE SZÜLETETT FARKAS GYULA

Martinás Katalin
ELTE Atomfizikai Tanszéke

Tisztelt Sárosdiak! A magyar tudóstársadalom nagyrabecsülését szeretném tolmácsolni az Eötvös Társulat és a Bolyai Társaság nevében azért, hogy Farkas Gyula végre hazatalált. A tudományban elért eredményeket nem felejti el az utókor. Farkas Gyula példakép az ifjúságnak.

Farkas Gyula a magyar fizikusok ama generációjához tartozott, kik úttörők voltak abban, hogy Magyarországban európai nívójú kutatás alakult ki. Kiváló kutató és legnemesebb értelemben vett tanár volt. Életében szerény elismerést kapott a kortársaitól, de ma már neve a Farkas-lemma fontossága miatt ismerősen cseng szerte a világban.

1847. március 28-án született itt Sárosdon, ebben a házban. Régi, de már elszegényedett nemesi családból származott. Apja uradalmi intéző volt Pusztasárosdon. A család később Győrbe költözött. Farkas Gyula a középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte. Zongorázni tanult, zeneelméleti cikkei jelentek meg (szerepel a Zenei lexikonban).

1866-ban a pesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be, de felvételizett a felsőbb zongoraiskolába is. A társait magánál tehetségesebbnek találta, ezért nem folytatta zongoratanulmányait, habár koncerteket továbbra is adott Tolnán, Székesfehérváron és Nizzában is.

Amikor apja tönkrement, megszakította tanulmányait. Házitanító lett először vidéken, majd Pesten. Jedlik Ányos hatására fordult érdeklődése a fizika felé, átiratkozott a természettan-vegytan szakra.

1870-74-ig a székesfehérvári reáltanoda tanára. Szaktárgyai mellett zeneoktatást is szervezett. Fizikakönyvet írt a népiskolák számára. 1874-ben hetilapot alapított Székesfehérvári Figyelő címmel. A lap kritikus szelleme miatt távozni kényszerült.

Ezt követően előbb a báró Miske családnál, majd a gróf Batthyány családnál vállalt házitanítói állást. Egykori tanítványai voltak: báró Miske Kálmán ősrégész, a velemszentvidi ásatások irányítója, báró Miske József amszterdami főkonzul, gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó (Andrássy Gyula miniszterelnök veje). Különösen jelentősek voltak számára a Batthyányaknál eltöltött évek. A polgárdi kastélyban fizikai laboratóriumot rendeztek be; tanítványait külföldi útjaikra elkísérve széleskörű szakmai tájékozottságra tett szert. - "Hogy tisztán a tudománynak élhessek, anyagi szükségleteimről Batthyány Géza gondoskodott. "- írta önéletrajzában. A családdal utazhatott Olaszországba, Franciaországba. Ekkor került kapcsolatba Hermite, Villarceau és más matematikusokkal, akiknek hatására érdeklődése a matematika felé fordult.

1881-87-ig Batthány gróf támogatásával a matematikai kutatásaival foglalkozik.1881-ben matematikából doktorált, majd magántanári képesítést nyer komplex függvénytanból. A pesti egyetemen matematikát, függvénytant tanított. 1887-ben a kolozsvári egyetem elméleti fizikai tanszéke vezetője lett. Hétszer volt az egyetem dékánja és egyszer a rektora. Az ő révén került Kolozsvárra Fejér Lipót, Riesz Frigyes, Haár Alfréd. Ortvay Rudolf, a pesti egyetem Elméleti Fizika Tanszék későbbi vezetője, Farkas Gyulánál tartott elméleti kurzusokat, Farkas Gyula nyugdíjaztatása után ő vette át a tanszék vezetését.

Aktívan résztvett az erdélyi tudományos közéletben. Az Erdélyi Múzeum Egyletben a természettudományi szakosztály elnöke volt. A Bolyai-életmű népszerűsítésében is kiemelkedő érdemei vannak. A Padovai Egyetem díszdoktorává avatta 1892-ben. 1898-ban az MTA levelező, majd 1914-ben rendes tagja.1915-ben erősödő szembaja glaucoma) miatt nyugdíjaztatta magát, arra hivatkozva, hogy az irodalmat már nem tudja naprakészen követni. Budapestre költözött.1930-ban halt meg Pestszentlőrincen.

Farkas Gyula életművének paradoxona, hogy munkásságának jelentőségét csak az 1950-es években ismerték fel, s így a régi fizikus, halála után két évtizeddel a modern matematika több területének is sokat idézett klasszikusa lett. Legtöbbet egy 1902-ben megjelent, lineáris egyenlőtlenségekkel foglalkozó cikkére hivatkoznak. Kuhn amerikai professzor a lineáris programozás egyik közvetlen előzményét ismerte föl benne. A Farkas-tétel, beépülve a Kuhn-Tucker-tételbe, a közgazdasági optimalizálás szakirodalmába is belekerült. Neve a játékelmélet történetében is szerepel.

A legjelentékenyebb termodinamika dolgozata 1895-ben jelent meg. Sajnos annyira tömören írta meg, hogy eredményéből csak a probléma felvetését értették meg kortársai. 15 évvel később Caratheodory újból végigjárt egy hasonló utat. Ortvay Rudolf Farkas Gyuláról szóló beszédében így írt erről: "Bár a Caratheodory-féle elv meglehetős feltűnést keltett és többen foglalkoztak vele, így T. Ehrenfest-Afanasjeva, Born, Lande, figyelmüket elkerülte Farkas Gyula 14 évvel előbb megjelent cikke, nyilván, mert a Naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn nem olyan közkézen forgó folyóirat és Farkas Gyula is elmulasztotta elméletére újólag felhívni a figyelmet, úgy hogy az itthon sem igen volt ismeretes és az előadó (Ortvay), figyelmét is nemrég Bródy Imre dr. hívta fel reá. "

Farkas újat tudott hozni a magyar és az egyetemes fizika történetének egy olyan időszakában, amikor a newtoni fizika kereteit szétfeszítő új ismeretek befogadása is tudománytörténeti jelentőségű volt. Nagyjából azidőtájt, amikor Planckot Jolly professzor arra figyelmeztette, hogy nem érdemes fizikával foglalkoznia, hiszen a newtoni fizika rendszere befejezett és tökéletes, esetleg csak további finomítások lehetségesek, Farkas Gyula így kezdte egy termodinamikai előadását a kolozsvári egyetemen: " Szemléletének rugalmasságára és objektívitására jellemző, hogy a relativitáselmélet Az elmúlt harmincöt év alatt harmadszor vagyok abban a helyzetben, hogy előadásaimat új alapokra fektetem. "jelentőségét is igen gyorsan felismerte, és 1906-ban már cikket is írt róla. A legelsők egyikeként egyetemi előadásokat is tartott Einstein elméletéről.

Farkas Gyula elérte azt, amire minden igazi tudós törekszik: munkássága beleépült a tudományos megismerés folyamatába.1907-es rektori beszédében maga is ezt a folyamatszerűséget emelte ki a tudomány lényegi momentumaként: "Az elődöktől örökölt ismereteket sűrűn javítva és bővítve dolgozgat az emberi elme egyéb tudományok mezőin is, és majd egy más tudományt ér az oly tisztító, elemeire bontó, elevenítő tűznek lángja."

Ez a szerénység, alázat és becsületesség szolgáljon példánkul.

___________________

Elhangzott 1997. március 28-án Sárosdon, Farkas Gyula szülőházánál, emléktáblájának felavatásakor.

Farkas Gyula munkásságával foglalkozó írások egyrészt az Eötvös Társulat Termodinamikai és Tudománytörténeti szakcsoportjainak
1997. március 28-i, másrészt az MTA Fizikai és Matematikai osztályainak
1997. május 15-i közös ülésén elhangzott előadások alapján készültek.