Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Zhao Kai-hua
Peking, Fizikai Oktatási Bizottság elnöke
Elõszó egy magyar gimnáziumi fizikakönyv-sorozat kínai fordításához.
Bakányi Márton, Fodor Erika, Marx György, Sarkadi Ildikó, Tóth Eszter, Ujj János: FIZIKA I.
Dede Miklós, Isza Sándor: FIZIKA II. - Holics László: FIZIKA III. - Tóth Eszter: FIZIKA IV.
(Az I. kötet fordítása Pekingben 1997-ben jelent meg.)
A magyar gimnáziumok 9-12 évfolyama számára készült négy fizikatankönyvet szeretném bemutatni a tisztelt olvasónak. A sorozat a következõ anyagrészeket tartalmazza: az anyag szerkezete és tulajdonságai, mechanika, elektromosság, modern fizika (statisztikus fizika, atomfizika, magfizika, asztrofizika egységes szempont szerint tárgyalva.) A szerzõk közül többeket kínai tanárkollégák jóbarátjukként tisztelnek.
A tankönyvek szerzõi arra helyezik a legnagyobb hangsúlyt, hogy tanulóikat a tudományos módszerek használatára neveljék. Megtanítsák a diákokat, hogyan alkossanak modelleket megfigyelés és kísérletezés után, gyakorlati problémákat oldjanak meg és új jelenségeket jósoljanak meg a felállított modell alapján. Kutassák az adott modell érvényességének határait újonnan tervezett kísérletek segítségével és fejlesszék tovább a modelleket. Egyszóval ez a tankönyvsorozat nem csupán az ismeretek átadására törekszik, inkább a tudományos minõségre nevel.
Ezt a könyvet elõször valószínûleg az oktatásügyi hivatalnokok és a középiskolai tanárok fogják olvasni, de reméljük, hogy sok diákhoz is eljut a könyv, és örömet szerez nekik. E könyv a tananyag kiválasztásában és a szöveg stílusában nagyon különbözik a Kínában általánosan használtaktól. Nem merjük azt hinni, hogy a könyv a kínai iskolákban azonnal elfogadásra talál, éppen ellenkezõleg. Mindenhol fel fognak merülni az olyan típusú kérdések, mint "hogyan lehet ezeket a könyveket iskolai tankönyként használni?". Szeretném közölni az olvasóval, hogy ezek a tankönyvek a magyar gimnáziumok hatvan százalékában évek óta használatosak.
Magyarországon hosszú ideje hagyományosan nagy szerepe van a színvonalas oktatásnak, tudományos nevelésnek. A világban Magyarországon szerveztek elõször (1895-ben) matematikai és fizikai versenyt. Magyarország Európa közepén fekszik, 90 ezer négyzetkilométer területen, ez kisebb mint Zheijang tartomány,10 millió a népessége, ez kevesebb mint Peking lakossága. Magyarországon a kilencedik században telepedtek meg a nomád magyar törzsek, a Tang-dinasztia tündöklése idején. Egy olyan hatalmas ország mércéjével mérve, mint Kína, Magyarország minden szempontból ellhanyagolhatónak látszik. Mindazonáltal nyolc Nobel-díjasuk van (három fizikai, két kémiai, három orvosi), akik Magyarországon születtek és tanultak. Olyanok vannak közöttük, mint Gábor Dénes, a holográfia felfedezõje, vagy Wigner Jenõ, aki a szimmetriaelveket a mag- és részecskefizikára alkalmazta. Emellett tucatjait ismerjük az olyan elsõ osztályú tudósoknak, akik Magyarországon születtek, nevelkedtek, mint például a sugárhajtómû és rakéták fejlesztésében jelentõs szerepet játszó Kármán Tódor a tárolt programú számítógép elvét kidolgozó Neumann János, Teller Ede, a H-bomba atyja stb. A magyarok nagyon büszkék rájuk.
Enrico Fermi egyszer társaságban a következõképp gondolkodott: a világegyetem hatalmas, volt elég idõ a technikai civilizációk kifejlõdésére, most már itt kell lenniük, hát akkor hol vannak? Szilárd Leó, magyar származású magfizikus, biofizikus akinek igen jó humorérzéke volt, azonnal megválaszolta a kérdést: "Itt vannak közöttünk, csak magyaroknak nevezik magukat."
Nem tudhatjuk, hogy ez a tankönyvsorozat használhatónak bizonyul-e a kínai középiskolákban, de mások tapasztalataiból mindenképp tanulhatunk. A régi kínai mondás szerint: "Távoli hegyek karvicsain csiszolódnak fényesre ékköveink." Ezen gondolat jegyében fogtunk a tankönyvsorozat lefordításához és közreadásához.