SZILÁRD LEÓ EMLÉKTÁBLÁJÁNAK FELAVATÁSA

Csoóri Sándor
a Magyarok Világszövetségének elnöke

A Magyarok Világszövetsége nevében helyezünk el koszorút a 20. század egyik legnagyobb tudósának, nyugtalan, izzó, fausti személyiségének: Szilárd Leónak a szülőházán (Bajza utca 50.).

Néhány éve Bay Zoltán világhírű tudósunk hazahozott hamvait álltuk körül hasonló megrendüléssel és tiszteletadással a gyulavári református templomban, miként Szilárd Leóét állták körül a végleges hazát adó Kerepesi temetőben.

Ott lent Békésben, Bay Zoltán hamvai mellett állva egyértelműen tudtam, hogy a Nagy Halott hazai földben akart nyugodni, emigrációja kényszerű választás volt, konok szükségszerűség. Azt írta le magának eligazító elvként, valamikor még 1948 táján, hogy a magyar tudomány a magyar élet egyik megnyilvánulása és, ha bármi veszély fenyegeti, az a magyar életet fenyegeti. Tehát mindenáron védeni kell. És még hozzátette, hogy irodalom születhet padlásszobákban, kávéházi asztaloknál, de tudomány soha.

Szilárd Leó hazatért hamvai fölött nem mondhatjuk el a szülőföld, a szülőhaza iránti ragaszkodás magasztos mondatait, magunkat csapnánk be velük. De elmondhatunk mást, ami legalább annyira sugalmazó és meghatározó erő, mint a szülőföldé. S ez pedig a magyar kultúrához való tartozás ösztönökbe írt élménye.

A lángelméjű tudós maga mondja el, hogy édesanyja meséi és történetei után Madách Imre műve: "Az ember tragédiája" hatott rá elemi erővel és maradandóan. Érdemes lesz majd egyszer Szilárd hajszoltságát örökös hely-és alakváltoztatásait mélylélektanilag és metaforikusan összehasonlítani Ádáméval. Ugyanígy Lucifer vakmerő kérdéseit érdemes összevetni az övével, amellyel a természetet, a létet, az értelmet faggatta. Szilárd a "Gondolkodom: tehát vagyok" descartesi filozófiai tételen azzal lépett túl, hogy a gondolkodást becsületbeli ügynek tekintette.

Szilárd Leó - a láncreakció felfedezésétől a fegyverkezés ellenőrzéséig vívott - ádámi küzdelmei nélkül a világ mai állapotánál sokkal rosszabb állapotban volna. Ő azok közé a kevesek közé tartozott, akik a legmagasabb fokú értelmet a reménnyel tudták humanizálni.

A szülőház, amelyre fölkerült a tábla, mától kezdve nem csupán látnivaló lesz, de az egyetemes emberi szellem egyik magaslati pontja, amelyet minden figyelő tekintetnek látnia kell, hogy a létben és az Univerzumban tájékozódni tudjon. A koszorúnkat minden hazai, kárpátmedencei és a világon szétszórtan élő magyar nevében helyezzük el Szilárd Leó szülőházán.

____________________

Elhangzott 1998. február 10-én.