Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Baksay László
Amerikai Fizikai Társulat
University of Alabama és KLTE Debrecen
1972-ben az Amerikai Fizikai Társulat (APS) megalakította a "Fizika és Társadalom Fórum"-ot (Forum on Physics and Society, FPS). Ezelőtt az APS - akár a többi fizikai társulat - csak a fizika szakterületeit képviselő szekciókból állt. Manapság már elismert, hogy ennek a hagyományos beosztásnak az előnyei mellett az a hátránya, hogy a tudományt megosztja ahelyett, hogy az egységet hangsúlyozná ki. A fórum-szerkezet az utóbbi irányt képviseli: a közös elemeket keresi az FPS esetében a fizika és a társadalom közt. Az FPS működése sikeresnek bizonyult és így az évek folyamán még négy fórum alakul: a Fizikatörténeti Fórum (Forum on the History of Physics, FHP), az Oktatási Fórum (Forum on Education), a Nemzetközi Fizika Forum (Forum on International Physics, FIP) és az Ipari Fizika Forum (Forum on Industrial Physics). Az FPS az első fórum volt, így több szempontból úttörő munkát végzett a többiek javára is. Az FPS annak a társadalmi aktivizmusnak egyik eredménye, amely a vietnami háború idejében jellemző volt az USA-ra. Sok fizikus saját szakmai szervezeten belül kívánta megvitatni a fizika kihatását a társadalomra. Különösen a tudomány rossz irányú felhasználása iránt érzett aggodalmaikat akarták kifejezni. A fórumokat nem az APS vezetősége kezdeményezte, hanem egyes tagok csoportosulása. Jellegükben és működésükben továbbra is közvetlenül és nem az APS vezetőségén keresztül kapcsolódnak a tagsághoz.
Az FPS 1974-ben megalapította a "Fizika a Közösség Érdekében" díjat, és azt Szilárd Leóról nevezte el, ezzel állítva emléket Szilárd Leó a tudomány társadalmi következményei iránt kifejezett aggodalmának. A díj célja, hogy elismerje az olyan fizikusokat, akik kiváló eredménnyel alkalmazták a fizikát a társadalom javára olyan területen, mint például a környezet, fegyverzetkorlátozás és tudománypolitika.
A díj oklevelét évente adják át. A díjazottat meghívják a megfelelő APS konferenciára, ahol előadást tart. 1986 óta a Szilárd Díjhoz egy szobrocska is tartozik (hátsó fedőlap) amelyiket a nyertes egy évig megtart és utána tovább ad. A szoborhoz az ihletet Szilárd "A delfinek hangja" című látnoki novellája adta [2].
A Szilárd Díjra minden élő fizikus szóba jöhet, nem kell, hogy az APS tagja legyen. Az eddigi Szilárd-díjasok: 1974: David Inglis; 1975: Bernard Feld; 1976: Richard Garwin; 1977: -; 1978: Matthew Meselson; 1979: Sherwood Rowland; 1980: Sidney Drell; 1981: Henry Kendall, Hans Bethe; 1982: W.K.H. Panofksy; 1983: Andrei Sacharov; 1984: Kosta Tsipis; 1985: James B. Pollack, O'Brian Toon, Thomas Ackermann, Richard P. Turco, Carl Sagan, John W. Birks, Paul Crutzen;1986: Arhur Rosenfeld; 1987: Thomas Cochren; 1988: Robert H. Williams; 1989: Anthony Nero; 1990: Theodor A. Postol; 1991: John H. Gibbons; 1992: Kurt Gottfried; 1993: Ray Kidder, Roy Woodruff; 1994: Herbert York; 1995: Roald Z. Sagdeev, Evgeny P. Velikhov; 1996: David Hafemeister; 1997: Thomas Neff; 1998: Howard Geller, David Goldstein.
Vannak köztük Nobel-díjasok, egyikük az amerikai elnök tudományos tanácsadója. A választó bizottság valóban szeme előtt tartotta az APS mottóját: egy APS díj az egyik legnagyobb tisztelet, amiben egy fizikus részesülhet. A díjazottak különböző területeken oldottak meg a társadalom részére fontos problémákat: nukleáris és vegyszeres fegyverkezési verseny, lakások radioaktív szennyezése, atomenergia, az ózon fogyása, tudománypolitika.
Itt csak néhány díjazott munkáját szeretném említeni. 1989-ben Anthony Nero nyerte el a Szilárd Díjat. Kutatásában összefogta a fizikát, a környezetet és az egészségügyet. Ennek fényében Magyarországon is szerveztek egy nagy méréshálózatot, amiben tanárok és diákok sok ezer lakásban mérték a radon-koncentrációt. Az 1997-es díjas, Thomas Neff, javasolt és megszervezett az USA és a Szovjetunió között egy történelmi megegyezést, amely a nukleáris fegyverek csökkentését tűzte ki célul. Az USA megvásárol a Szovjetuniótól több száz tonna erősen dúsított fegyverre alkalmas urániumot, amit kevésbé dúsított formában békés célokra használ fel. Szilárdnak talán ez a "fegyverből ekevas" típusos munka lett volna a kedvence. Az 1998-as díjazottak az energia hatékonyabb felhasználásához járultak hozzá. Ez a munka közel áll a "gyakorlatias" Szilárdhoz, aki ötleteihez mindig egy gyakorlati alkalmazást is keresett és így több szabadalomhoz is jutott.
Szilárd Leó mondta: "nem kell hogy okosabb legyél másoknál, csak egy nappal járj a többiek előtt". Ő viszont okosabb is volt és több nappal járt a többi előtt. Másoknál sokkal hamarabb felismerte, hogy ha tetszik, ha nem, a fizikának és a fizikusoknak társadalmi szerepük is van. Ennek tudatában kell lennünk és felelősséget kell vállalnunk, hogy a dolgokat az emberiség javára befolyásoljuk. Ebben a szellemben dedikálta az Amerikai Fizikai Társulat a Szilárd Leó díjat.
Köszönöm David Hafemeister professzornak
(California Polytechnic Institute), az 1996-os Szilárd
Díj elnyerőjének, és Marian Gyöngyinek
(KLTE és Atomki, Debrecen) a cikk írásában
nyújtott segítségüket [1].
Elhangzott az Eötvös Társulat
1998. évi közgyűlésén.
Prof Baksay László
résztvett a Forum on International Physics alakításában,
kezdettől fogva annak vezetőségi tagja és
az FIP Newsletter szerkesztője