Rovatvezető: Gecső Ervin
Országos Közoktatási Szolgáltató Intézet

29. NEMZETKÖZI FIZIKAI DIÁKOLIMPIA

Reykjavik, Izland, 1998. Július

Az Izlandi Fizikai Társaság nevében üdvözlöm Önöket Reykjavikban, a 29. Nemzetközi Fizikai Diákolimpia megnyitása alkalmából. Nagy kihívás minden diák számára részvétel az ilyen versenyeken. Elsősorban nem arról van szó, hogy nehéz elméleti és kísérleti feladatokat hell megoldaniuk, hiszen tudom hogy ebből a szempontból jól felkészítették Önöket; éppen kiemelkedő képességeik alapján történt a kiválasztásuk. A nagyobbik kihívás az Olimpia társadalmi vonatkozásaiban rejlik. Találkozhatnak és barátkozhatnak a világ legkülönbözőbb országaiból érkezett diákokkal, olyanokkal akikkel közösek a problémáik, egyúttal megismerhetik Izland érdekes társadalmát, népét és természetvilágát.

A látogatót először az itteni időjárás lepi meg - csodálkoznak azon, hogy mi ezt az évszakot nyárnak nevezzük. A nyár a legtöbb országban meleg, de itt nyár és tél között alig van hőmérsékleti különbség, egyes években szinte észre sem lehet venni. Máshol kell keresni a különbséget. A nyarat úgy határozzák meg, hogy az a fény, a hosszú nappalok és világos éjszakák a zöld fű és a madarak időszaka. A beköszöntő nyár első jele, hogy áprilisban és májusban madarak érkeznek hozzánk kis csapatokban Európából, Afrikából és az Antarktiszról, a tél közeledtét pedig az jelzi, hogy a madarak kezdenek elvonulni, miután fiókáikat megedzették a hosszú őszi visszaútra.

A második meglepetés a mi k.ülönös nyelvünk. Mi még mindig a vikingek nyelvét beszéljük, amely évezredeken át közvetítő nyelv volt az Északi-tenger vidékén és azokon a területeken - Oroszországban, a brit szigeteken, sőt Amerikában is - amelyeket a vikingek meghódítottak. Ha az amerikai indiánok nem viselkedtek volna ellenségesen, akkor most az angol helyett a viking volna az uralkodó nyelv Észak-Amerikában. A mi izlandi makacsságunk nagyon racionális alapokon nyugszik. A nyelv a mi nemzeti identitásunk legfőbb alapja. Ha elvesztenénk nyelvünket, elvesztenénk kultuális gyökereinket, nem tudnánk olvasni régi mondáinkat, nem ismernénk történelmünket és irodalmunkat.

Az izlandi társadalom könnyen magáévá tesz új ismereteket, új technikát és új eljárásokat, de ezek veszélyt jelentenek nyelvünkre. Ha minden új fogalomra idegen szót használunk., akkor nem egészen egy évszázad múlva az izlandi szavak lesznek kisebbségben, és a mindennapi élet fogalmait sem tudnánk kifejezni idegen szavak nélkül. Olyanná válna az izlandi nyelv, mint a régi latin, amely alkalmas ugyan a régi irodalom megismerésére, de modern társalgást nem lehet vele folytatni. Arra törekszünk tehát, hogy idegen szavak átvétele helyett új szavakat alkossunk az új technikai és egyéb fogalmakra. Ezt nemzeti identitásunk megőrzése érdekében tesszük.

Harmadszor akkor lepődnek meg, amikor megtudják, hogy milyen kevesen vagyunk. Nehezen fogják elhinni, hogy több diák és oktató vesz részt a versenyeken, mint ahány professzionális fizikus van Izlandon. Ez olyan, mintha az Egyesült Államokban 500000, vagy Kínában 2-3 millió volna a résztvevők száma az - Olimpia tehát igen nagy kihívást jelent az izlandi vendéglátók. számára.

Bízunk abban, hogy az Önök nagyszerű tudása és k.iváló felkészültsége a fizikában, arra fogja ösztönözni ifjúságunkat, hogy tanulják a fizikát, miniszterünket és tanárainkat pedig, hogy emeljék a természettudományos oktatás színvonalát országunkban. A szervező bizottság és a vezetőség mindent megtett azért, hogy itt-tartózkodásukat kellemesnek és érdekesnek találják. Sok sikert kívánunk a versenyek. során, és bízunk benne, hogy gazdag tapasztalatokkal repülnek haza, és szeretettel gondolnak vissza majd az Olimpián eltöltött időre. Azt nem várhatjuk, hogy mint a költöző madarak, minden tavasszal visszatérjenek hozzánk, de reméljük hogy újból ellátogatnak hozzánk, azért, hogy megújítsák barátságukat az izlandiakkal és az izlandi nyárral.

E szavakkal nyitotta meg Svejnbjörn Björnsson, az Izlandi Fizikai Társaság elnöke az ezévi Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát 1998. július 3-án, amelyen 56 ország 266 középiskolás vagy azt végző diákja mérte össze tudását és problémamegoldó képességét.

A kis szigetország, amelynek mindössze 200 000 lakosa van, a szó szoros értelmében Európa és Amerika határán fekszik. Az országon átvonul az a szakadási vonal, ahol az Eurázsiai Tábla és az Amerikai Tábla elúszik egymástól a Föld mélyén működő radioaktivitás által megolvasztott magmán. A versenyzők megtekintették azt a szakadékot, amely évente 2 cm-rel tágul, így az ország területe minden évben 6000 m²-rel növekszik. Ez a vonal főként a szétnyíló Atlanti óceán mélyén vonul, de Izlandon - ezen a vulkáni tűz által fölemelt szigeten - a felszínre került. Lenyűgöző volt látni a forróvíz felszínre áradását, az időnként magasba szökellő gejzíreket, az ország 10 %-át borító gleccsereket - mindezt az éjszakai nap fényében. Az ország zászlaja (kék mezőben fehér csíkkal szegett vörös kereszt) szintén tűz és jég küzdelmét idézi a kéklő óceán közepén.

A Diákolimpia versenypéldái szépen mutatták be a fizika széles spektrumát, annak a valóság minden területén eligazító erejét.

Az első feladat egy ferde asztallapon legördülő ceruza mozgásának tárgyalását kérte. A síklejtő és a szabályos hatszög keresztmetszetű fekvő hasáb egyaránt merev testnek volt tekinthető. A legördülést csúszásmentesnek tételezték föl: a hasáb lejtővel érintkező éle nem mozdulhat el azalatt, amíg a hasáb körötte, mint alkalmi tengely körül átgördül. (A meglepő eredmény az volt, hogy a gördülés nem gyorsul.)

1996-ban a Vatnajökull jégmező korábban sík felületén hatalmas behorpadás támadt. Kiderült, hogy forró vulkáni magma nyomult a vastag jégréteg alá, ez okozta a süllyedést. Ennek magyarázatát, a horpadás kvantitatív kiszámítását kérte a második példa. (A magma megolvasztotta a jeget, a víznek pedig nagyobb a sűrűsége, kisebb a térfogata, innen a megsüllyedés.)

A harmadik példát mutatta he a Fizikai Szemle augusztusi címképe. Olyan rejtélyről (igazabban: rejtvényről) van szó, ami tavaly bejárta a tudományos folyóiratok hasábjait. Egy távoli csillagrobbanás mikrohullámú rádiótávcsővel történt nyomonkövetése elénk tárta két kidobott plazmafelhő távolodását napról napra, hétről hétre. Ha a távolodás észlelt szögsebességét megszorozzuk az objektum jól ismert r távolságával, a kapott kirepülési sebességre v_látszó = r > c adódik! Hogy lehet ez? (A magyarázat frappánsan egyszerű. Ha a kidobás v < c sebességgel szög alatt többé-kevésbé felénk történt, mi a kidobott anyag megfigyelt szögsebességéből a látásirányra merőleges v_látszó = r komponenst tudjuk meghatározni, ez az égboltra vetített látszólagos sebesség. v és bizonyos értékeire v_látszó > c adódhat. De ha feltételezzük, hogy az augusztusi címlapon szereplő két plazmafelhő azonos v sebességgel repült szét ellenkező irányba, a mért szögsebességekből és az r távolságból v és kiszámítható. Így v < c adódik.)

Az első kísérleti feladat alumínium-lemezek mágneses árnyékolását vizsgálta (váltóáramú indukciónak az Ohm-törvényen túllépő alkalmazásával).

A második kísérleti feladatban ferritmagos tekercsek kommunikáltak egymással a mágneses mező közvetítésével, ezt kellett kimérni és megérteni a primér tekercsben létrehozott különböző feszültségmenetek esetére.

A feladatok szépek voltak, mert a legalapvetőbb fizikai törvényeket kellett alkalmazni újszerű helyzetekben (nem pedig függvénytáblázatból kilesett formulákat).

A magyar csapat fölkészítését a Minisztérium támogatásával az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezte. Korábbi évek negatív tapasztalatain okulva a magyar csapatot felkészítő tanárok - Gnädig Péter, Honyek Gyula, Vankó Péter - fokozott figyelmet fordítottak diákjaink kísérletező képességére, ezért most nekik a kísérleti feladatok mentek jobban. (A magyaroknál csak a kínaiak és oroszok voltak jobbak kísérletezésben, viszont 7 ország szerzett több pontot az elméleti feladatok megoldásában.)

A 266 versenyző közül 70 kapott érmet. A nyertesek nemzeti eloszlása nemzetközi figyelmet és meglepetést keltett. A 10 aranyérmes: YUO CHAN (kínai), ZHIFENG DENG (kínai), SONG HYUNG BIN (koreai), XIAOFENG LI (kínai), DIMITRIJ ALBANINE (orosz), XINAN WU (kínai), ADILET IMABEKOV (orosz), JAROSZLAV LABAZIEWICZ (lengyel), GRIGORIJ ROUBCOV (orosz), YUAN LIU (kínai leány), YASHAR TEHRANI (iráni). Öt (arany, ezüst vagy bronz) érmet 66 ország közül 5 érdemelt ki: Kína (AAAAA), Oroszország (AAAEE), Irán (AEEEB), Vietnam (EBBBB) és Magyarország (BBBBB).

A bronzérmes magyar diákok:

TÓTH BÁLINT a 27-ik helyezett,
VÉGH DÁVID a 30. helyezett,
ZAWADOWSKI ÁDÁM a 31. helyezett (mindhárman a budapesti Fazekas Gimnáziumból, tanáruk Horváth Gábor), továbbá
SARLÓS FERENC a 29. helyezett (III. Béla Gimnázium, Baja, tanárai Polgár László, Szkladányi András, Hilbert Margit) és
SOMOGYI GÁBOR az 52. helyezett (debreceni Tóth Árpád Gimnázium, tanárai Baló Péter, Szegedi Ervin).

Az olimpia egyének versenye, nincs is hivatalos országsorrend, de a versenyzők pontteljesítményéből rekonstruálni lehet egy országsorrendet:

Ezután következtek a nagy NATO-országok: Németország, USA, Anglia... A legjobban szereplő új olimpiai résztvevő díját India vehette át. Az Európai Fizikai Társaság díját a legeredetibb megoldásért Marx György adta át GUHA SAIKAI indiai diáknak.

5-5 éremmel tértek vissza a magyar diákok a matematikai és kémiai diákolimpiáról is.

A 30. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián, Melbourneben a magyar csapat I. helyezést ért el. Az egyéni versenyben I. díjat, aranyérmet nyert KŐHALMI DÓRA, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium tanulója (tanárai: Tölgyesné Kovács Katalin és Halmai László), CSÉKEI MÁRTON, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium tanulója (tanára: Kromek Sándor), valamint PÁLFI VILLÖ KATALIN, a hudapesti Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium tanulója (tanára: Czirók Ede). III. díjat, bronzérmet szerzett PUSZTAI ZOLTÁN, a veszprémi Lovassi László Gimnázium tanulója (tanára: Szelényi Gézáné).

A 39. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián, Tajvanban a magyar csapat III. helyezést ért el. Az egyéniben I. dljat, aranyérmet nyert LIPPNER GÁBOR és TERPAY TAMÁS, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanulói (tanáraik: Dobos Sándor, Thiry Imréné, Táborné Vincze Márta és Beleznay Ferenc), LUKÁCS LÁSZLÓ, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója (tanárai: ifj. Szabó Kálmán és Gulyás Tibor), GYENES ZOLTÁN, a budapesti Apáczai Csere János Gimnázium tanulója (tanára: Drozdy Győzőné). II. díjat, ezüstérmet nyert ZUBCSEk PÉTER PÁL, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanulója (tanárai: Fazakas Tünde és Dobos Sándor) és KUN GÁBOR, a budapesti Piarista Gimnázium tanulója (tanára: Nyeste Pál).

Augusztus 13-án a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök és Pokorni Zoltán oktatási miniszter fogadta a 15 érmes diákolimpikont és a közreműködő tanárokat. A diákokat újonnan alapított, egy évre szóló miniszterelnöki ösztöndíjjal tüntette ki Orbán Viktor.