MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA

A Magyar Tudomány Napján köszöntöm a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének jubileumi kongresszusát. Az 50 éves MTESZ az "örökség és haladás" gondolatát állította emlékezésének középpontjába, s ez a tudomány létének és létezésének is sarkalatos kérdése. Az egyesületek szövetsége 50 éves, de a gyökerek, az örökség alapja a XIX. századra tehető: a Magyar Tudós Társaság létrejöttéhez, a reformkor "haza és haladás" szellemében keresendő. A tudás és haladás jegyében 1841-ben megalakult a Királyi Magyar Természettudományi Társulat: szellemi és politikai diadalként 1848-ban a Magyarhoni Földtani Társulat. Ennek az egyletnek a példamutató tevékenysége segítette a többi - erdészeti, a matematikai és fizikai bányászati és kohászati - szervezet születését. Együttműködésük a reálértelmiség szakmai és társadalmi érettségét bizonyította, szövetségük a műszaki kultúrát is szolgálta. A ma kihívásai és feladatai szintén számosak. Egyfelől jó néhány esetben a létezés mindennapi gondja, másfelől a kissé talán misztifikált XXI. század. A kor változásaira rugalmasan reagálni, lépést tartani mindig is követelmény volt és az is marad. Széchenyi, Eötvös Loránd korából ismert eszmék képviselete: a tudomány, a haladás - az oktatás és az ifjúság - szolgálata, a Bolyaiak magatartása mindig és minden körülmények között iránytű, hatalmas erőforrás. A világ kezdetektől fogva az alkotó emberé volt. Századunkban az információrobbanás, a technológia forradalma, a jövő századba átvezető európai integráció emberi minőség nélkül kezelhetetlen. Meggyőződésem, hogy a következő 50 év alapja is a szorgos munka, nagyhírű társaságaik védelme, mert Európa fénye csak akkor lehet a mienk, ha van magyar örökségünk, amivel színesítjük a közös Európát.

Budapest, 1998. november 3.

Göncz Árpád
a Magyar Köztársaság Elnöke